Új sikerpáros születőben

Stellan Bengtsson és Anders Johansson, Dragutin Surbek és Anton Sztipancsics, Mednyányszky Mária és Sipos Anna, Klampár Tibor és Jónyer István – ezek a nevek szinte összeforrtak az asztaliteniszben, ahogyan Bátorfi Csilla és Tóth Krisztina neve is szinte elképzelhetetlen volt a másik nélkül az elmúlt több mint tíz évben, azóta, hogy 1994-ben Európa-bajnokok lettek együtt. Számtalan nemzetközi siker mellett még egyszer (2000-ben) nyertek Eb-t, voltak vb-harmadikok (1995-ben) és negyedik helyen zártak a sydneyi olimpián.

Bátorfi Csilla azonban az idén, 37 évesen visszavonult a nemzetközi szerepléstől, így Tóth Krisztinának is új partner után kellett néznie. Először egy évvel ezelőtt, a szentpétervári Pro Tour-verse-nyen játszott együtt az akkor még csak húszéves Póta Georginával, de csak azért, mert egyikük szokásos társa sem ért rá. Az első meccs előtti este edzettek együtt először, ám rögtön meg is nyerték a tornát, amelyen Tóth egyesben is diadalmaskodott.

„Már korábban is gondoltam rá, hogy ha Csilla visszavonul, Pótával lenne érdemes megpróbálnunk a páros játékot” – mondta akkor.
A két játékos az első siker után ritkábban találkozott, és a kiemelkedő eredmények is elmaradtak – mostanáig. Az elmúlt hét végén az első siker színhelyén, Szentpétervárott ismét a fináléig jutott a magyar kettős, és csak a világranglista hetedik helyén álló Li Csia-vejtől és párjától, Szun Pej-pejtől kapott ki – de a vártnál szorosabb, hatszettes meccsre kényszerítették a két szingapúri klasszist.

„Nem is hittük, hogy egyáltalán lehet esélyünk a döntőben, ehhez képest kettő kettes szettarány után nyolc négyre vezettünk az ötödik játszmában. Akkor azonban egy kicsit siettetni kezdtük a befejezéseket, a szerencse is elpártolt tőlünk, és mégsem véletlenül hetedik a szingapúri lány a világranglistán. Ezzel együtt kevésen múlt a siker” – értékel Tóth.

Hiába azonban a fényes szereplés, Kriszta szerint még korai lenne kijelenteni, hogy megvan a legújabb magyar sikerduó.
„Nagyon keveset játszottunk együtt. Egyelőre hullámzó a teljesítményünk, a japán Pro Tour-versenyen például kis túlzással egy labdát sem ütöttünk az asztalra – mutatott rá a problémákra. – Bátorfi Csillával persze más volt, sokkal egyenletesebben teljesítettünk, de Gina még nem tart ott, ahol ő. Elsősorban Csilla legendás szervája és óriási rutinja hiányozik, de biztató, ahol jelenleg tartunk.”

Ez már csak azért is jó hír, mert márciusban Európa-bajnokságot rendeznek Belgrádban. Tóth párosban már kétszer állt az Eb-dobogó legfelső fokán, de egyelőre nem meri megjósolni, van-e esély a triplázásra.
„Ahhoz sokkal több verseny kellene, hogy ezt meg lehessen ítélni. Úgy tűnik, ha jól megy nekünk a játék, bárkit meg tudunk verni, de ha nem, ki is kaphatunk akárkitől. Nem szeretnék találgatni, hiszen becsúszhat vereség az első fordulóban is. Az biztos, hogy együtt indulunk Ginával a német Pro Touron, és jövőre is még néhány versenyen. Edzőtábor is lesz, de nincs sok alkalmunk együtt készülni, hiszen én kint élek Németországban, míg ő otthon, a Statisztikában játszik. Van persze, amit külön-külön is lehet gyakorolni, például az adogatásfogadásokat, és ez a párosban kulcsfontosságú.”

Apropó, Németország. Tóth a Statisztikában elöltött fiatalkori évek után immár hetedik esztendeje Bundesliga-játékos. Hat évet töltött el a TV Busenbachnál, és az első, sikeres évadok után még úgy tervezte, onnan is vonul vissza. Az is megfordult a fejében, hogy pályafutása végén az együttes edzője lesz, ahogyan egy másik magyar asztaliteniszező egy másik német csapatnál… Aztán mégis másképpen alakultak az események: új tréner jött a gárdához, aki nem adott lehetőséget Tóthnak, így a nyáron Langweidbe költözött.
Nem bánta meg.

„Remekül megy a játék, és általában sokkal nyugodtabb, felszabadultabb vagyok. Az első években Busenbachban sem volt gond, a végére azonban mindenki megőrült egy kicsit az eredménykényszer miatt, és szinte már nem is szóltunk egymáshoz. Itt sokkal kedvesebb, családiasabb a hangulat” – mondja Tóth.
A kiváló hangulathoz persze kell egy jó edző is, de a németországi falucskában erre sem lehet panasz. A szakvezetőt annyira szeretik Langweidben, hogy már utcát is neveztek el róla, és a magyar légiós is jó kapcsolatot ápol vele. Ez persze nem csoda: a remek szakembert, a klub játékos-edzőjét Bátorfi Csillának hívják…
Azonban ne gondolja senki, hogy a tréner elnéző lenne légiósával csak azért, mert tizenkét évet húztak le egymás oldalán.

„Azt nem lehet mondani, hogy Csilla kivételezne velem. Ha én kések edzésről, ugyanúgy megkapom a magamét, bár igaz, hogy sokszor kéri ki a véleményemet, és bármilyen probléma vetődik föl, könnyen meg tudjuk beszélni – mondta Tóth, és azt is elárulta, Bátorfi „mágiája” még mindig hat rá. – Már amikor elkezdtünk együtt játszani, akkor is sokat segített, tanácsokat adott, javítgatta a mozdulataimat, ha egy kicsit szétcsúsztak, és ez azóta sem sokat változott. Ő világklasszis játékos volt, és még most is nagyon jó, úgyhogy elhiszi neki az ember, amit mond. Nagyon hasznos, hogy olyan edzőm van, aki a legmagasabb szinten játszotta ezt a sportot.”

Tóth Krisztina tehát a lehető legjobb helyre került, a Bundesligában ő a még veretlen Langweid legeredményesebb játékosa, a Bajnokok Ligájában az első összecsapáson ő szállította a győzelmet a gárdának – éppen korábbi csapata, a Busenbach ellen.
„Azt nem mondanám, hogy nem esett jól, amikor kettő kettő után én nyertem meg a döntő egyest – árulta el Tóth is. – A volt csapattársakkal azonban most is jóban vagyok, és a közönség is nagyon szeret. Ezzel együtt furcsa volt az asztal másik oldalán állni. Egyébként nem rágódom a múlton, inkább előre tekintek.”
Tóthnak nem kell messzire néznie: máris itt a következő Pro Tour-verseny, ha nem is hazai pályán, de Langweidhez a lehető legközelebb.

„A verseny helyszínétől, Bayreuthtól alig kétszáz kilométerre lakom, ami nagyon kényelmes. A mezőny nagyon erős lesz, csak az Ázsia-játékokra készülő kínaiak és hongkongiak hiányoznak. Ha két-három fordulót tudok menni egyesben, már elégedett leszek, párosban pedig szeretnénk Ginával a legjobb négy közé jutni” – latolgatta az esélyeket a magyar klasszis, aki egyesben péntek reggel, párosban – Pótával az oldalán – délután áll asztalhoz a németországi tornán.