Haladás az első osztály felé

A nagyszerű eredmények dacára Szombathelyen egyáltalán nem harsognak, nem verik a mellüket, hogy milyen csodálatosan szerepelnek: mint mondják, inkább csendben szeretnék megnyerni a másodosztályt.

– Egy kicsit sem lepte meg, hogy csapata ilyen nagy lendülettel kezdte a bajnokságot?
– Bíztunk benne, hogy jól sikerül majd a rajt, és az első helyen leszünk – mondta Artner Tamás, a Haladás vezetőedzője. – Már két éve együtt van a csapat gerince, és az erősítések is jól sikerültek. A játékosaink kilencven százaléka saját nevelésű, vagyis erős szálakkal kötődik a csapathoz és a városhoz is. No és persze azt sem feledhetjük el, hogy gazdaságilag is stabil a klub. Mi azonban nem szeretnénk túlságosan előtérbe helyezni magunkat: a háttérbe húzódva, szép csendben akarjuk megnyerni a bajnokságot.

– Két évvel ezelőtt, a kiesés után alaposan megfiatalodott a csapat. Akkor gondolta volna, hogy ilyen hamar reális cél lehet a feljutás?
– Annak idején félig a kényszer szülte a változásokat, hiszen távozott tőlünk a Lombard. A keret gerince megvolt, s úgy döntöttünk, hogy neveljük és beépítjük a fiatalokat, néhány helyen megerősítjük a csapatot, majd megcélozzuk az első osztályt.

– Ezek szerint valóban hangsúlyt fektetnek a fiatalok nevelésére.
– A Haladásnál hagyományai vannak ennek. A futballisták tizenegy évesen kerülnek a klubhoz, és tizenkilenc éves korukig foglalkozunk velük. Ekkor dől el, hogy továbblépnek-e a felnőttek közé. Korábban is sok jó játékost adtunk a magyar futballnak, hiszen nálunk kezdte Király Gábor, Halmosi Péter és Tóth Norbert is. A fiatalok közül pedig a most az MTK-ban szereplő Bori Gábor és Zsidai László is Szombathelyről indult. A jelenlegi csapatunk átlagéletkora huszonhárom év, vagyis tényleg fontos szerepük van nálunk a fiataloknak.

– Ki merik mondani, hogy a Haladásnál egyértelműen a feljutás a cél?
– Nézze, a szakmai stábbal és a játékosokkal közösen ezt vállaltuk, csakis az első hely elérése lehet a tervünk.

– Melyik csapat lehet a legnagyobb rivális?
– Több is van. Nagyon oda kell figyelni a Pápára, a Siófokra, a Felcsútra, a DAC-ra és a Barcsra. Úgy gondolom, hogy még semmi sem dőlt el, sokan odaérhetnek az első helyre.

– Mi dönthet a Haladás javára?
– Mellettünk szólnak a hagyományaink és az, hogy a sok saját nevelésű futballistánk valóban a Haladásért él. Biztos hátteret teremt nekünk a város, nincs tartozás, elmaradás, mindenki koncentrálhat a futballra, az égvilágon semmi mással nem kell törődnünk.

– Csakhogy a bajnoki cím még kevés: az utóbbi években a Haladás váltogatta az osztályokat, a feljutás után rendre gyorsan kiesett.
– Ne is folytassa... Először fel kell jutnunk, s akkor majd ráérünk azzal foglalkozni, hogy miként maradhatunk bent a legjobbak között. Haladjunk csak szépen sorban.

---- M ---- A