Megkönnyezték a bajtársak

„Ez volt az egyik legszomorúbb nap, amit teniszezőként eddig megéltem” – mondta a fiatal Andy Murray, miután öt játszmában legyőzte a 10. kiemelt Fernando Gonzálezt. Nem ártott meg neki a napsütés, egyszerűen csak őszintén beszélt.

„Nehezen tudtam a mérkőzésemre koncentrálni, mert előtte Andre utolsó meccsét nézve rájöttem, mit jelentett ő a tenisznek és – nekem. Éppen az öltözőben készülődtem, amikor bejött a stadionból. Nagyon megható volt. Perceken át felállva tapsolta mindenki, és legalább a fiúk fele a könnyeivel küszködött. Felállt, és azt mondta, srácok, nincs jobb taps, mint a bajtársaké. Köszönöm. Aztán visszaült. Ha az egész öltöző neked tapsol, amikor befejezed a játékot, akkor tudhatod, hogy valami nagyszerű dolgot értél el” – nyilatkozta a skót legény, aki két hónapja Agassi korábbi edzőjével, jó barátjával, Brad Gilberttel dolgozik.

A centeren Andy Roddick váltotta a búcsúzó világsztárt, és öt szettben győzött a spanyol Fernando Verdasco ellen.

„Kezet fogtunk, megköszöntem, hogy annyi mindent tanított nekem, ő pedig sok szerencsét kívánt. Elképesztő ez az egész. Arról beszélgettünk a fiúkkal az öltözőben, hogy aki még nincs harmincéves közöttünk, biztosan Agassit tartotta legalább egy ideig a példaképének. Furcsa... Kicsit olyan, mint amit az újoncok érezhettek Michael Jordan utolsó idényében. Mindketten forradalmasították a sportot. Nem tartana ott a tenisz, mint ma, ha nincs Andre. Pótolhatatlan. Nagyon fog hiányozni. Barátként és mentoromként egyaránt” – vélekedett a korábbi világelső Roddick.

Agassi kisírt szemekkel érkezett az interjúszobába, de a humorérzékét nem vesztette el, többször megnevettette a jelenlévőket.

„Az első számú célom most, hogy elmagyarázzam a gyerekeimnek, miért sírt a papájuk. Azt hiszem, nagyon megijesztette őket, hogy sírni láttak” – mondta a búcsúzó bajnok, aki nem tudja, szükséges lesz-e megoperálni a hátát: az orvosok azzal biztatták, ha normális életet él, a begyulladt ideg magától rendbe jöhet.
A búcsúzó klasszis – mint elmondta – örül, végre úgy ébredhet fel reggel, hogy nem kell azzal foglalkoznia, hogyan érzi magát. Pályafutása legemlékezetesebb pillanatai között a Roland Garros-győzelmét, a wimbledoni diadalát és az első US Open-sikerét említette. Nem értett egyet az édesapjával, aki a vasárnapi mérkőzés előtt úgy nyilatkozott, hogy fiának a Bagdatisz elleni találkozó előtt be kellett volna jelentenie a visszavonulását.

„Ha távozni akartam volna, már rég megtehettem volna. Nem azért jöttem ide, hogy idő előtt elmenjek. Ez a két megnyert mérkőzés megérte a pokolian nehéz elmúlt évet, örülök, hogy megcsináltam” – válaszolt. Ha pedig egy 17 éves teniszezőnek tanácsot kellene adnia, azt mondaná, használjon ki minden napot lehetőségként arra, hogy jobb legyen, de ne csak a pályán. Az egykori, a 17 éves Andre Agassinak pedig: „Sokkal jobban megértelek annál, mintsem az akarjak lenni, aki te vagy…” ---- Andre Agassi visszavonulása után sem állt meg az élet az US Openen: a vasárnap este sem szűkölködött kiváló összecsapásokban. Serena Williams például folytatta nagy menetelését: annak ellenére, hogy szabadkártyásként egymás után kerülnek útjába a kiemeltek, még szettet sem vesztett, szegény Ana Ivanovicsot (16. kiemelt, szerb játékost, aki csinosság terén gond nélkül befér az első háromba) is 6:2, 6:4-gyel intézte el. A fiatalabbik Williams-lánynak azonban valószínűleg ez volt az utolsó könnyű győzelme, lapzártánk után ugyanis a világelső Amélie Mauresmóval (1.) mérkőzött a nyolcaddöntőben.

Az orosz Marija Sarapova (3.) szokás szerint könnyedén győzöt honfitársa, Jelena Lihovceva (32.) sem tudott három gémnél többet nyerni ellene egy szettben. A férfiaknál Roger Federer (1.) és Rafael Nadal (2.) is kényelmesen masírozott be a nyolcaddöntőbe, nem úgy a brit Andy Murray (17.), aki öt hol ide, hol oda egyoldalú szett után jutott a 16 közé a spanyol Fernando González (10.) ellen. A legmagasabban rangsorolt amerikai, James Blake (5.) ezúttal nem öltözött Agassinak, viszont a megnyert első után a második szett rövidítésében 6–2-ről, négy szettlabdáról fordított a spanyol Carlos Moyá ellen, aki kétjátszmás hátrányból már nem is tudott visszakapaszkodni.

A hétfői nap elején a belga Justin Henin-Hardenne (2.) megint tönkrevert valakit (ezúttal az izraeli Sahar Peer (21.) volt az áldozat), és készülhet a Patty Schnyder (7.) vagy Lindsay Davenport (10.) elleni negyeddöntőre. A férfiaknál Rafael Nadal viszonylag simán jutott a nyolcba, viszont igencsak érdekes meccset játszott – még a 3. fordulóban – Tommy Haas (14.) és Robby Ginepri (18.). A német az első két szettet remek első adogatásainak köszönhetően hozta, ám a következő kettőben hibát hibára halmozott, így az amerikai jóformán ha akarta volna, sem nagyon tudta megúszni az egyenlítést. A döntő játszmában aztán a két egyre fáradó legény elvergődött a tie-breakig (még ekkor is Haas rontott többet), ahol szerepet cseréltek. Hirtelen ugyanis az addig magabiztosabb Ginepri ütötte egymás után az alapvonal mögé az ártalmatlanabbnál ártalmatlanabb labdákat, így a német úgy nyerte 7–1-re a mindent eldöntő rövidítést, hogy talán ha két pontért kellett bármi jelentőset csinálnia.

A nap mérkőzése ---- Csillagpor

• „Annyira benne voltam a játékban, hogy eszembe sem jutott” – Marat Szafin arról, gondolt-e Andre Agassi, az övével egy időben zajló meccsére David Nalbandian elleni maratoni csatája alatt.
• „Ő már csak tudja…” – Lleyton Hewitt gúnyos válasza David Nalbandian provokatív megjegyzésére, hogy az ausztrálok esélytelenek az argentinok elleni Davis-kupa-elődöntőn.
• „Azt mondtam magamnak: felejtsd el Wimbledont, már nem füvön játszol!” – a kínai Li Na egyszerű receptje a sikerre. Ő az első kínai, aki a nyolcaddöntőbe jutott az US Openen.
• „Hát persze. Hogyne lenne. Roger Federer” – Serena Williams felelete arra a kérdésre, hogy van-e olyan teniszező, akitől azért még ő is tart valamennyire.

NS-bennfentes: Legteljesebb tisztelet

„Nem annyira a barátság, hanem a legteljesebb tisztelet jele, hogy a társak is elbúcsúztatták Andre Agassit, hiszen a mai mezőnyben rengetegen vannak, akik példaképüknek tekintették, felnéztek rá. Nemcsak azért tisztelik, amit a teniszpályán elért, hanem a sporton kívüli teljesítménye, jótékonykodása, családja miatt is elismerik. Barátságról kevésbé beszélhetünk, hiszen a teniszezők ritkán kerülnek közel egymáshoz, mindenkinek megvan a maga társasága. Nem mint jó havertól, hanem mint óriási egyéniségtől búcsúztak el a játékosok Agassitól.”

Taróczy Balázs, wimbledoni bajnok