Óriási meglepetéssel kezdődött az Európa-bajnoki selejtezősorozat, miután a belga válogatott hazai pályán csak egy gól nélküli döntetlenre volt képes Kazahsztán ellen. Pedig a két csapat között hatalmas különbség van, és ezt nem csak a világranglistán meglévő nyolcvanhat helyezésnyi különbség (a belga együttes az 55., míg a kazah a 141. a rangsorban) mondatja velünk, hanem a két keret játékosállománya is – maradjunk annyiban, a válogatottak nincsenek egy súlycsoportban.
Öldöklô csata volt ? gól nélkül
Öldöklô csata volt ? gól nélkül
Ettől függetlenül a lelkes közép-ázsiai csapat nagyrészt a bravúrok sorozatát bemutató David Lorija kapusnak, továbbá megalkuvást nem ismerő játékának köszönhetően elcsípett egy pontot az A-csoport egyik meghatározó válogatottjától. Tette mindezt úgy, hogy kontrái révén még helyzeteket is tudott kialakítani a belga kapu előtt. Volt is nagy ünneplés Almatiban, éjjel a futballistákat éltetve hatalmas tömeg vonult a főváros utcáira.
A kazahok a válogatott élére 2005 decemberében kinevezett holland edző, Arno Pijpers munkájában látják a siker egyik kulcsát, míg a másik összetevő a 2002-ben, az UEFA-taggá válás évében elkezdett komoly sportágfejlesztési terv megvalósulása lehet. Ahogyan a helyi szövetség elnöke, Rakat Alijev fogalmazott: „Sikerült elérnünk, hogy komolyan vegyenek bennünket!”
Jó tanács az összes európai válogatottnak és klubcsapatnak: figyeljenek oda, mert a szovjet utódállamok futballja (különösen a kaukázusi és közép-ázsiai országok labdarúgása) gyors ütemben fejlődik, a jövőben nagy hiba lenne lebecsülni ezeket az együtteseket.