Oláh Lóránt és Andruskó Attila évek óta a Kaposvár játékosa. Mindketten Magyarországon élnek és „dolgoznak”, de a Vajdaságban, Zentán születtek. Három és fél évvel ezelőtt adták be kérelmüket, hogy tartózkodási, majd letelepedési engedélyt kapjanak, s mára, úgy tűnik, az állampolgárságot is megszerezték.
Oláh Lóránt (fehérben) talán egyszer magyar válogatott is lehet majd
Oláh Lóránt (fehérben) talán egyszer magyar válogatott is lehet majd
„Már egy hónapja mondják, hogy a köztársasági elnök úr aláírta a kérelmemet – mesélte Oláh Lóránt –, erről azonban hivatalos értesítést nem kaptam. Csapattársam ugyanakkor szeptember hetedikén már magyar állampolgár lesz, s az erről szóló okiratot és az útlevelet a városházán ünnepélyes keretek között veheti át. Én is vele együtt adtam be a papírokat…”
A jogi procedúra Andruskó Attila esetébenaz ő esetében is több mint három éve indult. „Örülök a hírnek, ez nagyban megkönnyíti a helyzetemet, mivel szerb állampolgárként a legtöbb európai országba csak vízummal tudtam volna eljutni. Kevesebb papírmunkával jár majd minden. És később talán nagy álmom is teljesülhet, hogy egyszer a magyar válogatott színeiben léphessek pályára, ha a vezetők is úgy gondolják” – nyilatkozta a 25 éves középpályás.
Míg más országokban automatikusan megkapják az állampolgárságot az anyaország határain kívül születettek – például számos olasz-argentin labdarúgó –, nálunk ez jóval több időbe telik. Persze az állampolgárság csak egy lépcsőfok a válogatottság felé, ahhoz, hogy valaki pályára léphessen a nemzeti együttesben, folyamatosan jól kell futballoznia.
„Oláh Lórántot testközelből láthattam a közelmúltban a siófoki összetartáson, jó futballistának tartom a Rákóczi támadóját – mondta az NS megkeresésére Bozsik Péter szövetségi kapitány. – Ha állandósítani tudja azt a formát, amit a kétezer-négy, kétezer-ötös bajnokságban mutatott, be is kerülhet a legjobbak közé. Mint ahogy mindenki, aki a teljesítményével rászolgál a kerettagságra.”