Közepes foci, szuper eredmény

A sokáig sérült Francesco Totti játszani akart, és mint mondta, ő bizony beállítaná magát az olasz együttesbe. Végül nemcsak ő, hanem az olasz szövetségi kapitány, Marcello Lippi is úgy döntött, hogy a kezdőcsapatba nevezi az AS Roma támadóját. Így a nem mindig hidegvérű futballista Alberto Gilardino és Luca Toni mögött kapott helyet afféle viszszavont centerként. Mauro Camoranesi viszont az utolsó pillanatban kimaradt az olasz válogatott kezdő tizenegyéből, helyére Simone Perrotta lépett. A kékeknél egyébként Gennaro Gattuso és Gianluca Zambrotta nem szerepelhetett sérülés miatt. A ghánai kapus, Richard Kingston viszont felépült, így ő állhatott a gólvonalra a kezdéskor. Lehet, hogy nem sokkal később ezt már kicsit bánták is az afrikaiak, mert az első hét percben világossá vált, a kifutás nem az erőssége, az oldalról beívelt labdák három alkalommal is megzavarták. Mindenesetre a ghánai együttes bátran kezdett, főleg a bal oldalon vezetett ígéretes támadásokat, ám ekkor még igazi helyzet nem alakult ki, mert az olasz együttes szokásához híven fegyelmezetten védekezett.

A félidő közepén az olaszok átvették az irányítást, ám az akcióikat rendre középen vezették, a pálya ezen részén viszont jól zárt a betömörülő védelem – egy alkalmat kivéve, amikor Luca Toni innen találta el a lécet. A ghánai együttes jól reagált az olasz ritmusváltásra: az afrikaiak kontrákra álltak át, és ezt a fegyvert nem is alkalmazták rosszul. Az esélytelenebbnek tartott fekete-afrikai csapat több lendületes, gyors passzos támadást vezetett, amelyeket rendre lövéssel fejezett be, és nagyobb koncentrációval bármelyik kecsegtető helyzetből gól lehetett volna. Az olaszok azonban közben folyamatosan rúghatták a szögleteket: nyolc hasztalan beívelés után – Richard Kingston kifutási problémáiról már esett szó... – a kilencedik alkalommal taktikát váltottak, s egy jó passz után Andrea Pirlo megszerezte a vezetést. A már dicsért ghánai védelem nagyot hibázott ennél az esetnél, hiszen a középpályás teljesen egyedül maradt a szituációt megelőzően, még csak meg sem zavarta senki a labda átvételében és a lövésben.

A második félidő elején az olaszok nem nagyon erőltették a támadásokat, látszott, számukra megfelelő lenne az 1–0-s siker is. A ghánai együttes érthetően aktívabbabn kezdte a játékrészt, de csak egy távoli lövésig jutott. A kékek kellemetlenségeit növelte, hogy az 56. percben egy ütközés után Francesco Tottit le kellett cserélni, a támadó a bokáját fájlalta. Ghána lendületben maradt, és elsősorban a széleken vezetett akciókkal igyekezett megbontani ellenfele védelmét – tegyük hozzá, kevés sikerrel, hiszen a Fabio Cannavaro irányította védelem tökéletesen reagált az eseményekre, minden támadást semlegesíteni tudott. Ezzel az alakzattal nem is volt semmi probléma, de a csatárok mintha pályán sem lettek volna. Ennek részint az volt az oka, hogy az olasz középpályások nem nagyon szereztek labdát, nem tudtak akciókat indítani, másfelől a támadók, Luca Toni és Alberto Gilardino sem léptek vissza, hogy besegítsenek a társaknak.

A második félidő első részében a ghánai együttes lényegesen többet birtokolta a labdát, ám ezzel nem jutott túl messzire. Ugyanakkor az olasz válogatott is megmutatta, hogy jól tud kontrázni. Az európai gárda szerkezetében némi változás is történt, a csereként beálló Vincenzo Iaquinta nem klasszikus csatárt játszott, hanem a középpályások és a legelöl egyedül hagyott Luca Toni közé állt. A hajrában Carlos Simon játékvezetőt sem dicsérték a ghánaiak, hiszen két büntetőt is számon kértek rajta – némi joggal. A saját védekezési hibájukat azonban nem lehetett másra kenni: a végeredményt Vincenzo Iaquinta állította be.

---- 8. perc: Pirlo végezhetett el sarokrúgást a jobb oldalról, a beívelt labdát Fabio Cannavaro nyolc méterről, középről a kapu fölé bólintotta.
12. perc: Pirlo a jobb oldalról laposan adott középre, a bevetődő Toni lába előtt elment a labda, a hosszú oldalon érkező Gilardino azonban három méterről ballal kapura tudott lőni: a labda Kingstonról a jobb oldali kapufa tövére, onnan pedig szögletre pattant.
27. perc: Olasz támadás végén Gilardino középről pazar perdítéssel ugratta ki Tonit, aki a levegőben fejjel megtolta a labdát, majd 15 méterről jobb lábbal úgy bombázott a lécre, hogy a labda a gólvonal elé pattant.
29. perc: Gyan 22 méterről leadott jobblábas lövése kevéssel kerülte el Buffon kapujának jobb alsó sarkát.
32. perc: Appiah jobb oldali centerezése után a labda Zaccardo fejéről a hosszú oldalon üresen álló Pappoe elé került, ő azonban kecsegtető helyzetből, tíz méterről jobbal a bal sarok fölé-mellé lőtt.
40. perc: Totti bal oldali szögletből visszagurította a labdát lövésre Pirlónak, ő pedig a balösszekötő helyéről, 19 méterről, jobb lábbal kilőtte a bal alsó sarkot.
1–0
51. perc: Pirlo passza után Totti a ghánai térfél közepéről remekül ugratta ki Gilardinót, aki 14 méterről jobbal kapura lőtt: a labda Kingston lábáról pattant szögletre.
67. perc: De Rossi szerzett labdát a kezdőkörben, jobbal azonnal indította a balösszekötő helyén meglóduló Iaquintát, aki 11 méterről jobbal a jobb sarkot célozta meg, az elvetődő Kingston azonban jobb kézzel visszanyúlva szögletre tudott menteni.
72. perc: Jobb oldali ghánai akció végén a labda átkerült a hosszú oldalra, Gyan De Rossi őrizetében startolt rá, az olasz védő kézzel lökött vetélytársán, a játékvezető azonban nem látott okot a büntetőre.
79. perc: Gyan tört be az olaszok tizenhatosára középen, megtolta a labdát, két olasz védő összezárt, a ghánai játékos átbukott a lábakon – a ghánaiak ezért is tizenegyesrúgást szerettek volna.
83. perc: Kuffour hatalmasat hibázott: a védő röviden passzolta saját kapuja felé a labdát, Iaquinta elhúzta a kapujából kifutó Kingston mellett, majd 11 méterről, bal lábbal a kapu közepébe gurított.
2–0 ---- „A várakozásnak megfelelően alakult az összecsapás, viszonylagos olasz fölényt regisztrálhattunk. Az európai válogatottat tartották a mérkőzés esélyesének, és Marcello Lippi csapata meg is felelt a követelménynek, vezetést szerzett, és előnyét végig megőrizte, sőt a hajrában biztossá tette a győzelmét. Meg kell azonban jegyeznem: Ghána méltó partnernek bizonyult, olyan találkozót láthattunk, amelyen bármilyen eredmény születhetett volna, még afrikai győzelem is... Az olaszok tökéletesen alkalmazták a modern védekezést, kevés esélyt adtak a ghánaiaknak a gólszerzésre, a biztonságot szem előtt tartva uralták a meccset, nem foglalkozva a labdabirtoklási aránnyal. Támadásban ugyan hibáztak néha, hátul azonban egyszer sem. Az eddig látottak alapján úgy vélem, a vb legjobban védekező csapata Itáliáé. Úgy gondolom, hogy az olaszok továbbjuthatnak ebből a csoportból, de nagyon nehéz két mérkőzés vár még rájuk a csehek és az amerikaiak ellen.”