Akiknél a pénz nem ügy

A februárban kiadott gazdasági jelentés tételesen beszámol az MLSZ elmúlt időszakban felhalmozott tartozásairól, s ebből kiderül(t), hogy az MLSZ-nek mintegy 580 millió forintos tartozása van, ezzel szemben pedig mindössze 100 milliós követelése. Az 580 millióból a legjelentősebb tételt a különböző szállítókkal szembeni tartozás teszi ki, ez 310 millió forint. A károsult cégek között megtalálhatjuk az elnökválasztáson alulmaradó Pellady Péter által vezetett Derball Ügyviteli és Szolgáltató Kft.-t is, amelynek a szövetség a közeljövőben 49 millió forintot köteles átutalni. A szolgáltatók között olyan vállalatok szerepelnek még, mint az IBUSZ Rt. (32.4 millió forint), az Aegon Magyarország Ingatlan Kft. (17.9), a Grand Hotel Royal (5.9) vagy éppen a Malév (5.6) – és a sor folytatódik…
A lényeg: az új MLSZ-elnökségnek egy ideig válságmenedzselést kell végrehajtania. Ideális gazdálkodásról egyelőre felesleges is beszélni.

Horvátország: rengeteg támogató

Noha 15 éve létezik, s öt éve önálló „tagozatként” működik, a témában (értsd: a horvát futball apró-cseprő ügyeiben) jártas kollégák sem emlékeznek olyan hátborzongató konfliktusokra, mint amelyek a közelmúltban a magyar szövetség és a liga viszonyát mérgezték. Persze az sem zárható ki, hogy egyszerűen csak nem akarják kiteregetni a szennyest – ahogy alább a lengyelek és a bolgárok sem.

Ami a tényeket illeti: az 1912-ben alapított Horvát Labdarúgó-szövetség (HNS) az 1992-es FIFA- és UEFA-tagság elnyerésekor nem csupán a jugoszláv érát követő első bajnokságra, de az ugyanekkor életre keltett ligára (HNL) is büszke lehetett. A 2001-ig a szövetség kebelén belül működő liga az új évezredben rögzített alapszabály szerint a mindenkori hatalomtól független, politikamentes, nonprofit szervezet – megannyi feladattal. A Damir Vrbanovic Dinamo-küldött elnökölte liga tagjai kizárólag az élvonalbeli klubok – azaz a kieséssel/feljutással automatikusan megszűnik/jár a tagság –, így a hatásköröket illetően sem éri különösebb meglepetés az embert.

Horvátországban nem csupán a szövetségnek (amelynek éves költségvetése hétpecsétes titok, így az is: pozitív avagy negatív-e a pénzügyi mérlege), a HNL-nek is akadnak szponzorai – minő „meglepetés”, a bajnokság névadója, az Ozujsko söröscég mellett a Ford vagy a T-kom reklámja itt is, ott is feltűnik a honlapokon. Mindamellett a HNS támogatóinak sora jóval terjedelmesebb: az élelmiszeriparból, a szállítmányozásból érkező mecénások mellett a sportszergyártó multin át ki többet, ki kevesebbet áldoz a „sakkosok” sikeréért. Csak egy példa arra, hogy a 2012-es Eb-pályázaton velünk közösen próbálkozó délieknél vezetői és financiális tekintetben rózsásabb a helyzet, mint nálunk: amíg az MLSZ minimum érdekes konstrukcióban Németországból lízingel buszt a nemzeti csapat számára, a horvátoknál a főszponzorok egyike, a Croatia Bus bizonyára Darijo Srnáék rendelkezésére bocsátja egyik csodajárgányát, ha szükség van rá. Ha valami fatális véletlen folytán pedig kifogyna a tankból a nafta, egy másik jótevő, az INA révén arrafelé is érdekelt Mol alighanem megszánná a megszorultakat.
Tévedés azért ne essék: a klubok ott sem krőzusok, a nagy múltú, bajnoki címvédő Hajduk éppenséggel évek óta a csőd szélén áll.

Lengyelország: dúskálnak a pénzben

A magyar szakot végzett korábbi kiváló partjelző, Michal Listkiewicz által 1999 óta irányított Lengyel Labdarúgó-szövetség (PZPN) gazdag szervezetnek számít, amit elsősorban a kiemelkedően sikeres főszponzornak, a TP (Telekomunikacja Polska) telekomunikációs cégnek köszönhet. A büdzsét gazdagítja a TP mellett az MLSZ környékéről is ismert LG, valamint a Puma sportszergyártó cég, a Tyskie sörgyár, a Compensa biztosítótársaság, a Kreisel vegyipari cég, a Sniezka festékgyár és a Hörmann építőipari vállalat.

A PZPN felépítése nagyjából megegyezik az MLSZ struktúrájával, de akadnak számottevő különbségek is. Michal Listkiewicz mellett tiszteletbeli elnökként tevékenykedik a korábbi kiváló edző, a világhírű Kazimierz Górski. Hárman dolgoznak alelnökként: külön felelőse van a szervezési kérdéseknek, a válogatottaknak és a kormányszervi kommunikációnak is. A felsoroltakon kívül még kilencen tagjai az elnökségnek. A PZPN keretei között 27 (!) bizottság működik: érdekesség, hogy önálló testület foglalkozik a stadionok biztonságával kapcsolatos kérdésekkel, a sajtóügyekkel, a nemzetközi kapcsolatokkal, a gyerek- és női labdarúgással, s külön munkacsoport működik szövetségi tanácsadóként. Nem mellékes, hogy a lengyel futball korábbi csillagai közül sokan kaptak szerepet a szövetségben.

A lengyel bajnokság élvonalával kapcsolatos feladatok döntő többségét november óta a helyi liga, az Ekstraklasa végzi. A PZPN már csak a játékvezetőkkel és az induláshoz szükséges licencekkel foglalkozik. Az élvonalbeli küzdelmeket névadó szponzorként támogatja az Orange mobilszolgáltató cég, de a csapatok többsége továbbra sem dúskál a pénzben.

Bulgária: óriás áll a törpe vállán

A jelenkori adatok szerint 502 amatőr- és 32 profi klubot egyesítő Bolgár Labdarúgó-szövetség (BFU) elnöksége 1991 nyarán rábólintott a tehetősebb klubok elnökei által gründolt liga (BPFL) létrejöttére – hogy aztán azonnal perpatvarba is keveredjenek a felek a pénz miatt. A BPFL hivatalos honlapján a profi bajnokság szervezése tétel a liga feladatai között olvasható, mivel a BFU ezt mind a mai napig nem adta ki a kezéből (a 2012-es londoni olimpia kapcsán vesztegetési botrányba keveredő Ivan Szlavkov szövetségi elnök kiebrudalása után manapság úgy tetszik, a liga e téren végre célba ér). A bajnoksággal kapcsolatos kereskedelmi és marketingjogok központi értékesítésében, illetve a közvetítési jogok eladásában viszont már érdekelt a BPFL, igaz, tagjai a szövetség állandó bizottságával közösen dönthetnek az ehhez hasonló fajsúlyos ügyekben. A begyepesedett vezetők miatt elmérgesedő viszony mindenesetre rendeződni látszik, Szófiában éppen e hét elején jelentették be a liga és a BFU új keletű szövetségét(!), a felek legkésőbb vasárnap szentesítik a feladataikat, kötelességeiket. Hogy a BPFL készen áll a munkára, arról a honlap angol nyelvű verzióján fellelhető szervezési és működési szabályzat mellett egy szponzortrióval kötött év eleji megállapodás is árulkodik: a biztósítótársasággal, sportszergyártóval és sörös konzorciummal teljes hármas együtt vásárolta meg a televíziós jogokat, s az üzlet – szinte kizárólagosan – a Valentin Mihov vezette liga érdeme.

Úgy tetszik, Bulgáriában az óriás áll a törpe vállán, a BFU támogatói körében tudniillik feltűnt a fenti trió. Elemzők arra számítanak, Boriszlav Mihajlov munkájának köszönhetően hamarosan helyreáll a világ rendje, s a következő támogató már a szövetségi hajó „farvizén” érkezik a ligához.

Az égig érő FA

Habár a magyar és az angol labdarúgást napjainkban szinte semmiben sem érdemes összehasonlítani, mégis nézzünk néhány tényezőt… Az 1863 óta működő Angol Labdarúgó-szövetség (FA) rendkívül nagy tekintélyű szervezet, s mindent meg is tesz azért, hogy megőrizze vezetőszerepét. A legfrissebb kimutatások szerint 12 millió futballista (ebből ötmillió gyerek) rúgja a labdát, számukra pedig mintegy 2000 versenyt rendeznek. A sportágat félmillió önkéntes segíti, s 37 500 egyesület működik (ezekből 9000 foglalkozik csak gyerekekkel). A játékosok 21 ezer létesítményben összesen 45 ezer pályát használhatnak. Az angol szövetséget a 14 tagú Legfőbb Testület irányítja, élén az elnökként dolgozó Geoff Thompsonnal. Helyettese Brian Barwick, aki ügyvezetőként irányítja a szövetség 92 tagú tanácsát. A két legfontosabb bizottság mellett a különböző feladatokat (pénzügy, közösségi ügyek, sajtó, reklám stb.) divíziók látják el. Az FA még a közvetlen élvonallal foglalkozó Premier League-et is felügyeli, elsősorban szervezési és reklámfeladatokat hagyva meg neki. Az FA egyike a világ leggazdagabb szövetségeinek. Főszponzori minőségben az Umbro, McDonald’s, Carlsberg, Nationwide és a Pepsi ugyanis fontmilliókat invesztál a válogatottba.

Kézben van a gyeplő

A madridi székhelyű, 1909-ben alapított Spanyol Labdarúgó-szövetség talán a szokásosnál is meghatározóbb szerepet tölt be az ország futballjában, az RFEF rövidítéssel emlegetett szövetség elnöke Ángel María Villar Llona ugyanis kemény vezér hírében áll, aki szereti saját kezében tartani a gyeplőt. A szövetség mellett természetesen Spanyolországban is működik egy mellérendelt szerv, amely ott is liga néven ismert. A szereposztás itt is hasonló, ahogy a többi nyugati országban, a liga hivatott a bajnokság és a kupa szervezésére és lebonyolítására. E mellett a büntető funkciót is a liga látja el, ami azt jelenti, hogy a testület dönt a sárga és piros lappal kiállított játékosok ügyeiben, illetve a többi fegyelmi kérdésben. A működésben arrafelé különösebb probléma nincsen, minden olajozottan megy, nagyobb problémáktól mentes a bajnokság lebonyolítása. Támogatókban pedig Spanyolországban sincsen hiány, a liga három fő támogatója a Vodafone, a Toyota és az Estrella nyugodt anyagi hátteret biztosít, míg a szövetséget segítő szponzorokat felsorolni is hosszú lenne, legyen talán elég annyi, hogy a spanyol labdarúgó válogatott az adidas szerelésében játssza mérkőzéseit.

A liga jóval erősebb

Olaszországban sem sokkal egyszerűbb a helyzet, mint Magyarországon, hiszen az ottani szövetség mellett is működik egy liga, amely meglehetősen erős szerepet vállal a labdarúgásban. Az 1898-ban alapított Olasz Labdarúgó-szövetség (FIGC) mellett működő profi liga szervezi a bajnokságot, és az ő honlapja számol be a hivatalos eredményekről, a csapatok körüli eseményekről. A liga vezetője az AC Milan alelnökeként dolgozó Adriano Galliani. Az ideális esetben másodrangú szerv azonban éppen az elmúlt hónapokban szakadt ketté, a Serie A és B a korábbi együttműködés után intett búcsút egymásnak, az ok pedig meglehetősen prózai: a vezérek a televíziós jogdíjak miatt kaptak össze. A várva-várt béke azonban így sem jött el, az első osztály továbbra sem egységes, hiszen a három nagy csapat, a Juventus, a Milan és az Internazionale szeret külön utakon járni, így pedig nem könnyű egyenlő feltételeket biztosítani. Az Olasz Labdarúgó-szövetség fő feladata itt – kis túlzással – a válogatottak működtetésére korlátozódik, anyagiakban pedig ők sem szűkölködnek, többek között olyan világcégek állnak az azzurik mögött, mint a Puma, a Nutella vagy éppen a Generali.