Baróti Lajos örök nyugalomban

Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar labdarúgás korszakos egyénisége volt! Egész életét a futballnak szentelte, a húszas évek végétől 2005 decemberéig.

Thékes István, lapunk szegedi tudósítója három nappal ezelőtt beszélt vele, Lajos bácsi éppen karácsonyfa-vásárlásból tért haza, és azt mondta, kicsit elfáradt. A fát már nem ő díszíti fel.

Bár tekintélyes kora miatt sokan aggódva figyelték a felőle érkező híreket, Lajos bácsi remekül tartotta magát, latolgatta a jövő nyári világbajnokság esélyeit, a sorsolás után elemezésre vállalkozott.

Szinte hihetetlen, de élete utolsó napjáig a labdarúgás volt a mindene. Novemberben gratulált Gellei Imrének, aki a Ferencváros élére került vezetőedzőként, és sok sikert kívánt neki a nem könnyű feladathoz. Aggasztotta a honi szövetségben kialakult helyzet, és remélte, hogy minél előbb rendeződik minden.

Aztán pénteken megállt a szíve.

Roppant erős szíve volt, hiszen belegondolni is sok, amit ki kellett állnia egy ilyen edzői pályafutás során. Egy példa: az angliai világbajnokságon csapata pazar játékkal kiütötte a brazilokat, egy hét múlva pedig már bukott ember volt…

De az áldott szíve zakatolt tovább.

Pedig hány helyzet, hány lövés, hány kapusbravúr vagy potya gól tette próbára?!

Hatvan évvel ezelőtt, 1945 decemberében tért haza a szovjet hadifogságból. Itthon a háza, a vagyona, az emlékeineknagy része megsemmisült. Ilyen
megpróbáltatások után még hat teljes évtizedet szentelt a labdarúgásnak.

A magyar futball korszakos egyénisége távozott, de a tanítása, az emléke örökké él. ---- Edzők, játékosok megrendültek a hír hallatán, és bárkivel beszéltünk, mindenki mély részvétet érezve beszélt a magyar futball egyik legnagyobb szakemberéről, Baróti Lajosról.

Illovszky Rudolf: "Egyszerűen nem tudok megszólalni… Olyan közel álltunk egymáshoz, annyira szerettük egymást… Csütörtök délután telefonon társalogtunk, békés, boldog karácsonyt kívántunk egymásnak, és természetesen a futball sem maradhatott ki a beszélgetésből. Ez a csodálatos ember érdeklődött arról, hogy mi újság a Vasasnál, és mondta, Pintér Attilával elindul majd a csapatunk felfelé. Aztán péntek délután felhívott az unokája, Váczi Eszter, és közölte a szörnyű hírt. Tudom, hogy véges az élet, de mégis… A játékosa voltam, segítettem a munkáját a válogatottnál, ő volt a fiam keresztapja. A halála elmondhatatlan fájdalom számomra."

Mezey György: "Baróti Lajos annak a nagy generációnak volt a tagja, amely a magyar futballiskolát az alapoktól kezdve egészen a csúcsig vezette. Azt gondolom, aki vele valaha csak egy percet is dolgozott együtt, az nem tud megfelelő szavakat találni a méltatására. Az ő tanítása, munkája tovább él bennünk, de nem tagadom, úgy érzem, halálával magamból is elveszítettem valamit."

Nyilasi Tibor: "Nagyon nehéz bármit is mondani, hiszen azonnal előjönnek azok az emlékek, amelyeket Baróti Lajossal együtt élhettem meg. Sohasem felejtem el, hogy ő hívott meg először a válogatottba, és a mai napig bennem él az a nap, amikor a Spartacus-pályán készültünk az Irán elleni találkozóra. Lajos bácsi nemcsak edző, szövetségi kapitány volt, hanem szinte a gyermekeiként kezelt bennünket, labdarúgókat. Óvott, védett bennünket mindentől, emberi tulajdonságai hihetetlen magasságokba emelték őt. Amikor hónapokkal ezelőtt találkoztam vele, azt mondtam neki, akár húsz évet is letagadhat a korából, és ezt nem bóknak szántam. Nehezen találom a szavakat, hatalmas fájdalmat érzek…"

Bozóky Imre: "A legjobb magyar edző távozott az élők sorából, olyan szaktekintély, akit nemcsak itthon, hanem a világon mindenhol ismertek és elismertek. Köztudomású, hogy Baróti Lajos ült a legtöbbször a magyar válogatott kispadján, ám én azt tartom a legfontosabbnak, hogy első kapitánykodása
idején megszakítás nélkül kilenc évig látta el feladatát, s négy világbajnokságon irányította válogatottunkat. Baróti Lajos edzőlegenda, aki életművével a futballedzőség alaptörvényeit véste gránitba: a kitartásét és a csapatépítését."

Bicskei Bertalan: "Kimondhatatlanul nagy fájdalom Lajos bácsi elvesztése, osztozom a család fájdalmában. Edzőként azt tanultam tőle, alázatosnak kell lenni, és ki kell tartani azon játékosok mellett, akik megérdemlik, hogy bízzanak bennük. Ehhez a gondolathoz ezután is hű leszek."

Gellei Imre: "Az a legendás mester távozott közülünk, aki mindannyiunk példaképe lehetett. Nagyszerű ember volt, boldog vagyok, hogy ismerhettem. Az ő tanácsai, útmutatásai mindig is fontosak voltak és lesznek a számomra, mert örök érvényűek. Különleges kapcsolatban álltunk, bármit kérdeztem tőle a futballról, naprakész volt, a mai játékosokat éppúgy ismerte, mint a hatvanas, hetvenes évek klasszisait. Hogy újra szebb legyen a labdarúgásunk, olyan emberekre lenne szükség, mint Lajos bácsi volt."

Csapó Károly: "Nagyon szomorú vagyok, óriási fájdalmat jelent Baróti Lajos bácsi halála. Pályafutásom legnagyobb élményei köthetők az ő személyéhez,
hiszen annak a válogatottnak a tagjaként juthattam el a Wembley-stadionba vagy éppen az argentínai világbajnokságra, amelynek ő volt a legendás kapitánya. Intelligens edzőt, csodálatos embert ismertem meg a személyében, aki nemcsak sokat tudott a labdarúgásból, de ismereteit át is adta a futballistáknak." ---- 1914. augusztus 19-én született a Székelyudvarhely melletti Baróton…
1935. A Szeged FC profi futballistája lett…
1937. A csapat fedezetsorában állandó helyet vív ki magának…
1939. szeptember 24. Bemutatkozik a válogatottban – Üllői út, Magyarország–Németország 5:1…
1941. A nyár elején véget érő bajnokságban a Szegeddel a 3. helyen végez…
1941. november 16-án másodszor, egyben utoljára játszik a válogatottban: Svájc–Magyarország 1:2, Zürich…
1943. A Szeged kiesik az első osztályból, több nagycsapat hívásának ellenállva, a másodosztályú együttesben játszik tovább…
1945 decemberében hazatér a szovjet hadifogságból (csaknem napra pontosan hatvan évvel később hunyt el)…
1946 márciusában újra játszik a Szeged első osztályú csapatában…
1946 nyarán a Győri ETO együtteséhez szerződik…
1948 elején visszavonul, és edzője lesz a győri csapatnak…
1949–1950. Irányításával az ETO addigi legjobb helyét éri el, a 7. helyen végez…
1951. Újabb 7. hely a győriekkel…
1952 elejétől a Postás felkészítését irányítja, és az újoncot bent tartja az NB I-ben…
1953 elejétől a Vasas edzőjeként dolgozik, az első évben a két világklasszis csapat mögött (Bp. Vörös Lobogó [MTK], Bp. Honvéd) harmadik helyezett az angyalföldi együttes…
1955. A Vasas megnyeri a Magyar Népköztársasági Kupát. Az elődöntőben a Bp. Vörös Lobogót győzi le, a döntőben a Bp. Honvéd sztáregyüttesét!…
1956. A Vasas az irányításával a Közép-európai Kupát is megnyeri, a döntő harmadik mérkőzésén a Népstadionban százezer néző előtt 9:2-re kiüti a bécsi Rapidot…
1957. A tavaszi, egyfordulós bajnokságot a Vasas nyeri meg az MTK előtt. Baróti Lajos első bajnoki címe! A KK-t is megszerzi a Vasas…
1957 szeptemberében Lakat Károllyal és Sós Károllyal közösen irányítják a válogatott csapatot: Szófia, Bulgária–Magyarország 1:2…
1957. december 22. Egyedül irányítja a magyar válogatottat. Bemutatkozása: NSZK–Magyarország 1:0…
1958. június. A svédországi világbajnokságon a walesiek elleni megismételt mérkőzésen 2:1-re veszít a magyar csapat, és nem jut a negyeddöntőbe…
1962. június. A chilei világbajnokságon az angol és bolgár válogatott legyőzése után az argentinok elleni döntetlennel csoportelsőként jut a negyeddöntőbe, ahol viszont a csehszlovák csapattól kikap 1:0-ra…
1964. június. A válogatott az Európa-bajnokság negyeddöntőjében kettős győzelemmel búcsúztatja a franciákat. A madridi elődöntőben hosszabbításban, a 113. percben szerzett góllal nyer a spanyol válogatott, csapatunk a bronzmérkőzésen Dánia legjobbjait 3:1-re veri meg…
1966. július. Az általa irányított válogatott világraszóló győzelmet arat az angliai világbajnokságon. A liverpooli Goodison Parkban Bene Ferenc, Farkas János és Mészöly Kálmán góljával 3:1-re nyer válogatottunk. A negyeddöntőben a szovjet csapat 2:1-re legyőzi a mieinket. Akkor kudarcnak számított, hogy a csapat nem jut el az elődöntőig, s ő alig több mint egy héttel a brazilok elleni diadal után lemond…
1967. január. Az Újpest csapatához szerződik…
1968. Bár az Újpest 102 gólt szerez a bajnokságban, a Ferencváros egy pont előnynyel végez az élen…
1969. június. Az Újpest az angol Newcastle United együttesével vívja az UEFA-kupa elődjének, a Vásárvárosok Kupájának a döntőjét. A kinti 3:0-s vereség után a lila-fehér csapat parádés első félidei játékkal 2:0-ra vezet, de végül Újpesten is az angolok nyernek…
1969. december. Az Újpest a legjobb a bajnokságban – ez a második bajnoki aranyérme edzőként…
1970. június. Ismét az Újpest nyeri meg a bajnokságot…
1970–1971. Sorozatban harmadszor bajnok az Újpest. A mester elköszön, elfogadja a perui szövetség invitálását, egy évig a dél-amerikai válogatott felkészítését irányítja…
1972–1973. Régi sikerei helyszínén, a Fáy utcában dolgozik újra, első idényében irányításával a Vasas megszerzi a Magyar Népköztársasági Kupát, és harmadik a bajnokságban…
1974. nyár. Távozik a Vasastól, magyar klubcsapatnál vezetőedzőként többet nem dolgozik. 439 mérkőzésen ült NB I-es mérkőzésen kispadon…
1975. június. Az Európa-bajnokságról lemaradó válogatott élére kinevezi Kutas István MLSZ-elnök…
1977. november. Bolívia 6–0-s kiütésével, majd 3–2-es idegenbeli legyőzésével két kihagyott vb után a vezetésével újra résztvevője a magyar csapat a nagydöntőnek…
1978. június. Az itthoni túlzott várakozás ellenére a magyar csapat mindhárom csoportmérkőzését elveszti az argentínai világbajnokságon. Lemond, ezzel
lezárul szövetségi kapitányi pályafutása. 117 mérkőzésen irányította a csapatot, négy világbajnokságra vitte ki a válogatottat, és bronzérmet szerzett az
1964-es Eb-n…
1979. Egy évig az osztrák Swarowski Wacker Innsbruck együttesét irányítja…
1980–1981. A portugál Benfica együttesének felkészítését irányítja, az első évben a lisszaboni csapattal megnyeri a kupát és a bajnokságot is…
1982. nyár. Elválik a Benficától, és többet vezetőedzőként nem irányít klubcsapatot, később csak szaktanácsadóként dolgozik…
2000. Az UEFA életműdíjjal tünteti ki…
2004. Magyar Örökség Díjat kap…