Különleges angol menü: rántotta, bab, tejberizs

– Mi a gond?
– Semmi, csak néha úgy éreztem, mintha elvesztettem volna a kontrollt a mozgásom felett – mondta Király Gábor. – Ezt látta a menedzser és a kapusedző, és abban maradtunk, hogy néhány találkozón Julian Speroni kap szerepet. Nem elsősorban fizikai szempontból van szükségem a pihenésre, sokkal inkább szellemileg. Regenerálódnom kell.

– Nem is edz?
– Dehogynem, de az sokat számít, hogy nem kell háromnaponta mérkőzésre készülnöm. Sokan mondták, most már a saját bőrömön tapasztalom, az angol másodosztály gyilkos bajnokság, rengeteg az erős csapat, s egyszerűen senkinek sincs ideje kipihenni egy-egy bajnoki összecsapás fáradalmait, mert időközben már a soron következő meccsre kell készülni. Ráadásul minél tompábbnak éreztem magam, annál jobban igyekeztem végiggürcölni az edzéseket, hátha átesem a holtponton, de nem javult a helyzet. Hazamentem, a gyerekekre is alig tudtam figyelni, olvasni, internetezni sem volt kedvem.

– Ijesztően hangzik.
– Most már túl vagyok a nehezén, kipihentem magam. A minap már ahhoz is volt kedvem, hogy a szünnapon egyedül lemenjek edzeni, a falhoz rugdosott labdákat kapkodtam egy kézzel, és élveztem a mozgást. Az edzővel abban maradtunk, hogy szólok, amikor úgy érzem, ismét tökéletes állapotban vagyok, és most már egyre közelebb ez az időpont.

– Most már több mint egy esztendeje él Londonban, hogy érzi magát?
– A futballt mindenki imádja, annak ellenére, hogy sajnos nem sikerült bent maradnunk a Premier League-ben, a mérkőzéseink látogatottsága csak kicsit esett vissza. A családom is jól érzi magát, megszoktuk az itteni életet, Viktória lányom elkezdte az iskolát. Persze, vannak furcsaságok, ezeket nem könnyű átvenni, de mindent meg lehet oldani.

– Mint a közlekedési problémákat: a Sándor Károly Futballakadémia első londoni fellépésére, a West Ham United elleni mérkőzésére például nem keveset utazott.
– A londoni csúcsforgalomban valóban nem egyszerű a helyzet, szerencsére mi a külvárosban, Bomley körzetében lakunk. De ideértem a kezdésre, nem igaz?

– Ilyen jól ismeri a várost?
– No, azt azért nem. London akkora területen fekszik, mint mondjuk Vas megye, de az autóba szerelt navigációs rendszer segítségével bármerre eltalálok.

– Nézzünk más furcsaságot: az angol konyha.
– A konyhát volt a legnehezebb megszokni. Alig fűszerezik az ételeket, és nem érezni az ízeket. Ha úgy sózza meg az ember az ételt, ahogy otthon szokta, nem veszi észre, hogy bármi változott volna. Furcsa volt, hogy a mérkőzés előtt a csapatnak tojásrántottát, babot és tejberizst szolgáltak fel. Igen, igen, így egymás után. Persze, lehet, hogy a különleges menü miatt rohanósak az angolok.

– Hogy tetszett a Sándor Károly Futballakadémia első londoni fellépése?
– Tudtam, a magyar srácok technikásabbak lesznek, mint a West Ham fiataljai. Biztos érezték a fiúk, milyen az iram itt, milyen őrült tempóban rohannak már ebben a korban is – és még fejlődnek. A fiatalok tanulni érkeztek Angliába, arra pedig ez a meccs kiválóan megfelelt.