Az emelők korán halnak?

A müncheni olimpia a magyar súlyemelés csúcsprodukciója volt. A mieink öt érmet nyertek. A pontversenyben Bulgária és a Szovjetunió mögött a harmadik helyen végeztek. A müncheni csapat kilenc emberből állt. Életerős fiatalemberek sora. A kilencből már csak öten élnek.

A magyar parádé a lepkesúlyban kezdődött. A versenyt a lengyel Zygmunt Smalcerz nyerte meg, a második és harmadik helyen viszont két magyar végzett. Sz. Lajos és H. Sándor. Igen, az ártatlanság vélelme… Az utóbbi volt az esélyes, hiszen világcsúcstartóként érkezett. Még szép, hogy bosszankodott a bronzérem miatt. De még Sz. Lajos is elsírta magát. Nyerni akart. Ők ketten szerezték a magyar olimpiai csapat első két érmét Münchenben. Ugyanabban az évben születtek. És mindketten 53 éves korukban távoztak.

Az itthon gyártott Nerobol volt a sláger

A müncheni olimpián is volt doppingellenőrzés. Csak éppen nem olyan szintű, mint manapság. Hollósi Ildikó. Ő a hazai doppingellenőrző labor vezetője. Arról lehet ismerős, hogy kijelentette: vélelmezhető, hogy a nyolcvanas években államilag ellenőrzött doppingolás folyt. Szóval Hollósi Ildikó szerint a montreali olimpia (1976) volt az első, ahol ki tudták mutatni az anabolikus szteroidokat. Tehát négy évvel korábban, Münchenben még nem… A doppinglabor vezetője állítja, akkoriban a Nandrolont és főleg a Magyarországon is gyártott Nerobolt szedték a tilosban járók. És senki sem tudta, milyen következményei lehetnek később…

De vissza Münchenbe. Váltósúlyban a bolgár Jordan Bikov nyert (de ez nem lényeges), a hatodik pedig Sz. Gábor lett. Talán többet várt, 49 évesen távozott az élők sorából. Középsúlyban aztán ismét magyar érem született, H. György lett bronzérmes. "Életem legboldogabb pillanatai ezek" – nyilatkozta akkor a Népsportnak. Nem élt többet 45 évnél…

Ugrás az időben. München után Budapest, a súlyemelőcsarnok helyett a hazai dopping-ellenőrzési labor. Hollósi Ildikó izgalmas témába kezd. Arra a kérdésre, hogy szerinte hány százalékot javítanak a teljesítménynövelő szerek, a következőket válaszolja: "Maximum tíz százalékot. de ez a tíz százalék is rengeteg, hiszen egy kilogramm is döntő lehet. Arról nem beszélve, nem tudni, hogy hosszú távon milyen egészségkárosodást okoznak a doppingszerek. Van, aki az anabolika szedése után két héttel potenciazavarokra panaszkodik, másoknál viszont hosszú évek alatt sem jelentkezik probléma."

A müncheni olimpia utolsó napján izgalmas hír jelenik meg a Népsportban. Nem fő helyen, az egyik oldal alján, mint afféle színes hír.

Meglepő nyilatkozat a német orvostól

Egy magát megnevezni nem akaró úr nyilatkozik a Német Szövetségi Köztársaság olimpiai csapatából, aki orvosként betekinthetett az olimpia alatt zajló szív- és anyagcsere-vizsgálatokba.

"Ha egy hétköznapi páciensnél ilyen eredmény születne, gondolkodás nélkül riasztanám a mentőket, és a klinika intenzív osztályára küldeném" – mondta. Megdöbbentő szavak. Majd néhány sorral lejjebb egy újságírói megjegyzés, amely talán szintén többet ért volna: "A modern orvosi eredményeket talán a legjobban az NDK olimpiai csapatánál hasznosították." Kétségtelen…

Négy évvel később. Montreal, ismét olimpia. Ez már a kudarc olimpiája magyar szempontból. Csupán egy érem születik. Ismét lepkesúlyban. K. György végez a második helyen, majd mondja is boldogan: "Két szenvedélyem van, a súlyemelés és az autóvezetés."

Élt 51 évet…

Montrealban szigorodott a doppingvizsgálat, nem véletlen, hogy itthon már egy évvel korábban felhívta az érdekeltek figyelmét az állami sportvezetőség, hogy szigorúbb szűrés várható. A Népsport akkori szakírója is megjegyezte, kicsit sok, hogy három súlycsoport után 17 (!) versenyző esett ki a kezdősúlyon. A magyarok közül négy.

A montreali kudarcról a súlyemelők vezetőedzőjét is megkérdezték. Nem értette. A doppingvizsgálatokról viszont karakteres véleménye volt: "Teljesen egyetértek vele. Sőt szerintem a versenyzők egészsége és a versenyek tisztasága érdekében mindenütt, minden időre meg kell tiltani a doppingot."

A versenyzőtársak nem látnak összefüggést

Ismét ugrás az időben. Természetesen megkérdeztük a müncheni és montreali súlyemelőcsapat két ma is élő tagját. Szerintük nincs összefüggés a sportág és a halálesetek között. Tudomásunk szerint az öt emelőből az egyiknek a szívével volt baj, a másik négy rákban halt meg (ketten májrákban…). "Ki tudja egmondani, hogy a rák mitől keletkezik?" – tette fel a költői kérdést az egyik élő szemtanú. Hollósi Ildikó is bizonytalan: "Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy milyen összefüggés lehet a sportpályafutás és a későbbi haláleset között."

Maradjunk ennyiben…

Májrák és szívinfarktus
Anabolikus szteroidok: olyan mellékvesekéreg-hormonok, amelyek elősegítik a fehérjék beépülését az izmokba.
Mellékhatás: túlzott adagolása számos veszéllyel jár. Kialakulhat nemi zavar, megnő az esély a máj- és prosztatarákra, a cukorbetegségre, a magas vérnyomásra, a szívinfarktusra.

Fekete kronológia
München (1972)
Sz. Lajos élt 53 évet
H. Sándor élt 53 évet
Sz. Gábor élt 49 évet
H. György élt 45 évet

Montreal (1976)
K. György élt 51 évet