A Juve célba vette – a Juvét

A csúcsot nyolc diadallal a Juventus tartja, méghozzá két különböző csapattal: a '30–31-es idénybeli gárda (amely mellesleg '31 és '35 között sorozatban öt bajnoki címet nyert), valamint a Trapattoni-féle 1986-os együttes, amely 1976 és '86 között hat scudettót gyűjtött be. Ez egyébként minden idők két legjobb Juvéja, ami sokat elmond arról, hogy a Capello által most összerakott csapat milyen elődök nyomába kíván lépni. A kis táblázatból az is kiderül, hogy az említett két Juventus bajnok lett, mint ahogy a hat, illetve hét győzelemmel rajtoló csapatok többsége – köztük két olyan gárda, amelynek magyar edző ült a kispadján! – is meg tudta szerezni a bajnoki címet. (A két kivétel a '43-as Livorno és a '67-es Inter, amelyek egyaránt hatalmas csatában maradtak alul.)

Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy érdemes-e villámrajtot venni, vagy pedig jobb takarékoskodni az erővel februárra-márciusra, amikor a nemzetközi kupák újraindulásával döntő szakaszába érkezik az idény. Fabio Capello szerint nincs sok értelme spórolni: aki elegendő pontelőnyt gyűjt össze az elején, annak könnyebb a helyzete a kora tavaszi túlterheltség idején is. Meg aztán a futballban sokkal jobb üldözöttnek lenni, mint üldözőnek.

Mindenre persze Capello sem tudja a választ: arra például biztosan nem, hogy ez a Juventus, amely a bajnokságot hatból hat, a Bajnokok Ligáját pedig kettőből két győzelemmel kezdte, vajon miért nem érdekli az embereket. Az még hagyján, hogy a Milan több mint 50 000, az Inter több mint 40 000 és a Fiorentina csaknem 30 000 bérletesével szemben a Juventusnak csupán 22 000 bérletese van, ám egyes meccseken a jegyet vásárlók száma egyenesen tragikus.

A Rapid elleni BL-találkozóra, például, mindössze ötezren váltottak belépőt, és kevés hiányzott hozzá, hogy a lelátón több legyen az osztrák, mint az olasz. Óriási meglepetésre azonban az Inter látogatása sem hozta lázba a torinói drukkereket: a két hete megrendezett rangadón, amelyen a listavezető a második helyezettet fogadta, csupán 33 ezren ültek a Stadio Delle Alpi – valljuk be: szomorú látványt nyújtó – lelátóin, azaz a '90-es vb-re épített létesítmény félig sem telt meg. (A mérkőzést közvetítő televíziós csatorna rendezője utóbb bevallotta, hogy hatalmas munkát jelentett számukra úgy mutatni a meccset, hogy a tévénézők minél kevesebbet lássanak az üres lelátókból.)

Capello mindenesetre már többször kifakadt a szurkolók távolmaradása miatt, amire csak részben ad magyarázatot a szép lassan egekbe szökő jegyár: a Juvéra akkor sem voltak sokkal többen kíváncsiak, amikor a most 30 euróba kerülő bilétákat harmadannyiért is meg lehetett venni. Sokak szerint a Juventus bajára a legjobb orvosság a Delle Alpi átépítése – és a befogadóképesség drasztikus csökkentése – lenne, és már az is felvetődött, hogy a csapatnak délre kellene költöznie, ahol sokkal többen szeretik, mint Torinóban, ahol a szurkolók többsége a másodosztályú Torinónak, a "bikáknak" drukkol.

Megoldás?

Azt ne ennek a cikknek a végén tessék keresni…

A Serie A legjobb nyitásai