Túl a csúcson, magukra hagyva

Azt mondják, az ismetségnek, a népszerűségnek is van átka. A sporttól távoli példa, ám ide kívánkozik a valóságshow-s Segal története. Ő már azt mondja: élete legrosszabb döntése volt, hogy jelentkezett villalakónak. Ott kapott gellert" az élete, képtelen volt feldolgozni az ismertségét (ő is egy kábítószeres ügy miatt került rács mögé).

Az ismertségből, a népszerűségből pedig Farkasnak és Rózsa Norbertnek is jutott. A birkózószőnyegen és a medencében majdhogynem verhetetlenek voltak. Az életben nem… Ott ugyanis kevés, ha valaki varázsol a szőnyegen, vagy az utolsó tizenöt méteren mindenkinél jobb a hajrája. Vagy itt van a kajakos olimpiai bajnok Hódosi Sándor. A szöuli olimpián ott volt a győztes magyar egységben. Négyen ültek a hajóban. Csipes Ferenc sikeres edző lett (a Domino-Honvédnál dolgozik, a lánya, Tamara pedig már ifjúsági világbajnok). Aztán Gyulay Zsolt. Az UTE volt ügyvezető igazgatója, az MTK kajakszakosztályának igazgatója, egy sportszermárka forgalmazója, valamint egy jól menő étterem résztulajdonosa (és az ő lánya, Blanka is kajakos ifjúsági világbajnok már).
Ott ült a szöuli hajóban Ábrahám Attila is. Ő vitte a legtöbbre, jelenleg a Nemzeti Sporthivatal címzetes államtitkára. És végül ott volt abban a bizonyos hajóban Hódosi Sándor is. Ő 1995-ben még sikeres üzletemberként tevékenykedett, egy fitneszklubot üzemeltetett. Aztán nyoma veszett. Volt, aki tudni vélte: az Egyesült Államokban él.
Kilencvenötben találkoztam utoljára Sanyival, azóta nem hallottam róla - mondja Ábrahám Attila. - Fáj, hiszen együtt lettünk olimpiai bajnokok. Nagy szíve volt, becsvágyó. A sportban mindig a legjobb, az első akart lenni. Ha bűnözők közé került, talán ott is meg akarta mutatni, hogy ő a győztes…"
Talán… Ábrahám szerint izgalmas kutatás lehetne, ha valaki felmérné, az egykori olimpiai bajnokok közül ki hogyan találta meg a helyét a civil életben. Meglepő eredmény születne" - utal az államtitkár arra, hogy szerinte sok bajnok kerül ki az éles váltásból anyagi gondokkal vagy pszichés betegségekkel.
Az állam természetesen nem fogadhat minden egykori győztes mellé pszichológust. Az anyagi boldoguláson azért segít. Minden 35. életévét betöltő olimpiai bajnok havi életjáradékot kap, az aktuális átlagkereset összegét. Ábrahám úgy tartja, a sporttársadalom erkölcsi kötelessége segíteni az így vagy úgy bajba kerülő volt aranyérmeseken. Meglepő lehet, de tény, Ábrahám Attila is komoly válságon ment keresztül: A pályafutásom vége nem sikerült, kilencvenháromban világbajnokságot nyertem a Honvéddal, egy évre rá kirúgtak, s családi gyász is ért. Aztán az atlantai olimpiára nem a mi négyesünk jutott ki, nehezen dolgoztam fel, de még folytattam. Viszont egyedül maradtam. Egymagam edzettem, és eljött a pillanat, amikor feltettem magamnak a kérdést: mit keresek itt…"
Addigra azonban már dolgozott a TeleSportnál, így a civil életben is volt már járható útja, s arról se feledkezzünk meg, hogy a TF után a jogi egyetemet is elvégezte. A sportpályafutásom alatt is tanultam, nem ért váratlanul a váltás. A tanulás fontos, tartom, minél fejlettebb valakinek az intellektusa, annál jobban tudja kezelni az élet váratlan - vagy várható - fordulóit. Sokan nem tudják beleképzelni magukat egy volt bajnok életébe. Higygyék el, valóban nehéz feldolgozni, hogy a népszerűség csökken, és azt is, ha az új élethelyzetben hiányzik a már megszokott, éltető siker."
Szöul óta rengeteg olimpiai bajnokunknak tapsolhatott a nagyérdemű. A győztesek közül csak néhányan kerültek bajba. Farkas a törvénnyel került szembe, Rózsa családi problémái elől menekült az alkoholhoz, Hódosinak üzleti vitája lehetett. Hárman a sok bajnok közül. Három látványos eset, amely napvilágra került.
Ettől még lehet, hogy mások is lelki gondokkal küzdenek.
Amin a havi életjáradék sem segít… ---- Az ökölvívó olimpiai bajnok Kovács István is szép karriert futott be az élsport után, az RTL Klubon műsorvezető, étteremtulajdonos, továbbá a WBO (Bokszvilágszervezet) funkcionáriusa. Ő tartja, voltak nehéz szakaszai az életének, de sohasem került gödörbe

"Azt hiszem, embere válogatja, hogy az élsport után ki mire képes a civil életben. Kétségtelen, a sportban megszerzett kapcsolati tőke, a munkabírás hatalmas előny, ugyanakkor az ismertség hátrány is. Megnyílnak az ajtók, de bent már nem engem, az üzletembert, hanem Kovács Kokót várják. És ez még most is így van. Amúgy hallottam, mi történt Rózsa Norbival, nagyon sajnálom, és remélem, hamar megtalálja önmagát."

Ha jön az üresség

Érdekes fejlemény, Lénárt Ágota sportpszichológus, egyetemi docens szerint sok országban szervezett keretek között foglalkoznak az élsporttól búcsúzó versenyzőkkel.

"Itthon is van rá lehetőség, ha a sportoló megkeres minket, de ez azért más - mondja. - Kétségtelen, az élsport befejezése után következhet a vákuumérzés, az üresség - mint ahogy nem egy esetben a friss aranyérmes is ezt érzi, hiszen új célt kell találnia -, amely eluralkodhat. Ugyanakkor örvendetes, hogy a mostani élsportolók közül egyre többen tudatosan készülnek a civil életre, tanulással elérik, hogy a pályafutás befejezése után ne legyen gyötrelmes az átmenet. Ez a legjobb út." ---- Összeállításunkban az 1988-as szöuli olimpia óta visszavonult ötkarikás győzteseinket vizsgáltuk aszerint, mihez kezdtek sikeres sportpályafutásuk befejeztével.

Borkai Zsolt (1988): A lólengés olimpiai bajnoka egy középiskola igazgatója, szeret otthon kertészkedni - a közelmúltban ünnepelte 40. születésnapját.

Bujdosó Imre (1988): Miután befejezte az aktív versenyzést, nem szakadt el a vívósporttól - jelenleg Németországban kardedző.

Egerszegi Krisztina (1988, 1992, 1996): A rendkívüli éremgyűjteménynyel büszkélkedő úszó három gyönyörű kisgyermek édesanyja, emellett egy pizzériát üzemeltet.

Szabó Bence (1988, 1992): A kardozóbajnok a lehető legközelebb maradt kedvenc sportágához - a sydneyi olimpia után a vívók szövetségi kapitánya lett.

Martinek János (1988): Szöul egyéni és csapatbajnoka az öttusázás befejezése után a honvédség alkalmazottja volt, jelenleg egy zuglói sportközpontban sportszervező.

Fábián László (1988): Vállalkozása részben kötődik a sporthoz, hiszen a volt öttusázó cége sportesemények rendezésével is foglalkozik.

Mizsér Attila (1988): Az aktív öttusázást irodai asztalra cserélte, egy bankban dolgozik vezető üzletkötőként.

Kovács Antal (1992): A rendkívül sikeres cselgáncsozó az idén fejezi be sportpályafutását, hamarosan közgazdászdoktorrá avatják a Pécsi Tudományegyetemen. ---- Koltai Róbert Sose halunk meg című filmjében is feltűnik az egyszeres válogatott magyar focista, aki a kocsmaasztalra könyökölve, a múltba révedve meséli, micsoda nagy játékos is volt egykoron, de nem kapta meg a második lehetőséget. Tipikus karriertörténet, a be nem teljesedés miatt szétcsúszott élet emblematikus figurája. Kétségtelen, a siker, a győzelem is egyfajta kábítószer. Ha valakinek nem jut belőle, azért kerülhet válságba.

De ha nyer, akkor is fel kell dolgoznia a sikert. A cselgáncsvilágbajnok Braun Ákos mesélte: amikor hosszú évek gyötrelmes munkája után végre ott állt a dobogó tetején, örömöt, de leginkább ürességet érzett. Ez a vákuumhelyzet a pszichológusok szerint elmúlik. Ha nem, akkor van baj. Rózsa, Farkas és Hódosi történetét ismerjük. Három különböző eset, amely napvilágot látott. Sok bajnok civil életébe viszont nem látunk bele. Figyelni kellene rájuk. Mert nem csak aranyérmesek. Főállásban" emberek…