A zöld-fehér mezszín ezúttal nem számít

- Állítólag Athén gyönyörű.
- Ezt hallottam én is - felelte Torghelle Sándor.
- De hiszen már látta is a múlt héten!
- Megmondom én, mit láttam akkor: a repülőteret, a város egyik szállodáját, a Panathinaikosz székházát és stadionját, majd újra a repülőteret. Kezdésnek azért nem rossz: egytől egyig szépek voltak. A hétvége a pakolás és a költözködés jegyében telt, de mostantól már több időm lesz a város feltérképezésére.
- Csütörtök este repült ugyebár először a görög fővárosba, éppen akkor, amikor újdonsült csapata felkészülési mérkőzést vívott a spanyol Zaragozával. Itthonról nézve nem is az a nagy szám, hogy nyert kettő nullára, hanem az, hogy a találkozóra ötvenötezren voltak kíváncsiak.
- Nem rossz, ugye? Én is csak lestem, amikor a nézőszámról értesültem, de aztán kiderült, ez csupán a Pana-tábor kisebbik hányada, tudniillik több millióra rúg azok száma, akik ezért a klubért rajonganak.

- Gondolom, most eggyel bővült a népes drukkerhad.
- Ami engem illet, inkább futballoznék, mint szurkolnék…
- Ezért is váltott, nemde?
- Nem tagadom, több játéklehetőségre vágyom. Az elmúlt idényben nem jutottam gyakran szóhoz, bízom benne, hogy Athénban másként lesz.
- Csalódásként élte meg a Crystal Palace-nál eltöltött évet?
- Abszolúte nem. Sőt, merem állítani, hogy bár keveset játszottam, sokat fejlődtem. Elképzelhető, hogy a másodosztályban többet foglalkoztattak volna, erre egyébként a szakmai stáb tagjai is utaltak, én azonban a váltás mellett voksoltam. Igaz, hosszas töprengést követően szántam el magam, hiszen azt sem hagyhattam figyelmen kívül, hogy új országgal, új kultúrával kell minél rövidebb időn belül megismerkednem.

- Mi döntött?
- Elsősorban az, hogy itt nagyobb esélyem van a csapatba kerülésre, a futballozásra. Másodsorban az, hogy a Panathi-naikosz a Bajnokok Ligájában szerepelhet. Merthogy a Wisla Kra-kówot elbúcsúztatjuk a selejtezőben, afelől nincs kétségem. Végül, de nem utolsósorban az is segített, hogy édesapámtól kezdve Király Gáboron keresztül Détári Lajosig nem egy nekem fontos ember véleményét kikértem, s a "tanácsadók" kilencven százaléka a költözésre biztatott.
- Mit javasolt Iain Dowie?
- A klub vezetőihez hasonlóan a menedzser is korrekt volt: közölte, örömmel veszi, ha maradok, de rám bízza a döntést.

- Ha a tavasszal az angol válogatottban is bemutatkozó Andy Johnson nem ír alá újabb öt idényre Londonban, más lett volna a helyzet?
- Nem tudom. Talán. Persze egy rossz szavam sem lehet rá, hiszen amit az elmúlt két évben tett a csapatért, azelőtt le a kalappal. Kiváló labdarúgó, csupán az a baj, hogy ezt nemcsak a vetélytársak, hanem az én káromra is bizonyította…
- Utánanéztem az interneten, a Panathinaikosz is felvonultat néhány remek csatárt.
- Két görög és egy lengyel válogatott támadóval kell felvennem a harcot. Ez persze természetes, ma már sehol, senkinek sem adják ingyen azt a lehetőséget, hogy a kezdő tizenegyben szerepeljen. Mindenesetre úgy fogom fel ezt a szituációt: ha nem számolnának velem, aligha szerződtettek volna.
- Pontosítsunk: aligha vették volna kölcsön.
- Így pontos. Az egyezség úgy szól, a jövő nyáron visszatérünk a folytatásra. Ha a görögök elégedettek lesznek velem, kihasználhatják, hogy opciós joguk van a megállapodás meghosszabbítására.

- E helyütt tolmácsolnám Király Gábor üzenetét: azt kívánja önnek, rúgjon sok gólt a Panathinaikoszban, de aztán egy év múlva visszavárja az ismét a Premier League-re készülődő Crystal Palace-hoz.
- Köszönöm, én meg azt kívánom Gabinak, hogy ne kapjon sok gólt. A többire pedig térjünk vissza jövőre.
- Megőrzi londoni mezszámát, a tízest?
- Mivel az utolsó pillanatban érkeztem, csak a kettes, a hármas, a harminchatos és negyvenes maradt a szertárban. Az utóbbit kértem el, az legalább kerek szám.
- Szóval Torghelle Sándor zöld-fehér dresszben…
- Tudtam, hogy ezt előbb-utóbb valaki felhozza! Bizonyára furcsán festek majd benne, ám ne feledje, ez a Panathinaikosz szerelése… ---- Egy, az átigazolási piaccal foglalkozó német internetes oldal becslése szerint a Panathinaikosz jelenlegi keretének összértéke több mint 50 millió euró, amivel Torghelle Sándor új klubja a második a görög csapatok közül, mindössze az Olympiakosznak van drágább (több mint 58 millió eurós) kerete. A miheztartás végett: ilyen erősségű kerettel Spanyolországban, Angliában, Olaszországban, Franciaországban és Németországban sem lehetne beférni az első ötbe (sőt, általában az első tízbe sem), de például még Törökországban, Portugáliában és Hollandiában sem jönne össze a dobogó. (Érdekességképp: a listavezető Chelsea keretét több mint 343 millió euróra taksálják.)

Ha a Pana játékosait vizsgáljuk, Torghelle a maga 2.25 millió euróra tett eszmei értékével a 11. a házi rangsorban, a szakértők az 5.5 millió euróra becsült, argentin Ezekiel Gonzálezt tartják a keret legdrágább futballistájának. A csatársorba pályázók közül Emmanuel Olisadebe (3 millió euró), Dimitrisz Papadopulosz (3) és Theofanisz Gekasz (2.5) is drágább a magyar támadónál.

A nyári mozgás

Érkezett
Jannisz Kriszafisz (Arisz, kölcsönből vissza), Szotiriosz Kirjakosz (Rangers, kölcsönből vissza), Philipposz Darlasz (Apollon Szmirni, kölcsönből vissza), Pierre Ebede (Halkidona), Flávio Conceicao (Galatasaray), Georgiosz Theodoridisz (PAOK), Evangelosz Manciosz (Panioniosz), Alexandrosz Ciolisz (Panioniosz), Igor Biscan (Liverpool), Mihalisz Szimitrasz (Ionikosz), Anthony Seric (Lazio), Szotirisz Leodiu (Prodeftiki, kölcsönből vissza), Mikael Nilsson (Southampton), Torghelle Sándor (Crystal Palace, kölcsönbe)

Távozott
Rudolf Skácel (Olympique Marseille, kölcsönből vissza, majd Hearts), Manolisz Rumpakisz (OFI), Miltosz Szapanisz (AEK), Pantelisz Konsztantinidisz (PAOK), Sztefanosz Kocolisz (AE Larissza), Silvio Maric (Dinamo Zagreb), Maciej Bykowski (Górnik Leczna), Periklisz Buszinakisz (Olympiakosz Volosz, kölcsönbe), Mihalisz Konsztantinu (Olympiakosz Pireusz), Nikolaosz Travlosz (Lamia, kölcsönbe), Hrisztosz Oxizoglu (Panahaiki), Alexandrosz Cemperidisz (Panahaiki), Angelosz Botarisz, Xenofon Gitasz, Markus Münch, René Henriksen, Aimilosz Zorasz, Ioannisz Thomasz, Dimitriosz Pantelisz, Georgiosz Szikaliasz (egyelőre ismeretlen helyre) ---- Király Gábor, aki egy évig volt csapattársa a Crystal Palace-ban: "Sanyi engem is megkérdezett, mitévő legyen, én azt javasoltam, amit ő jónak érez, azt válassza. Megértem, hogy a Panathinaikosz mellett döntött, hiszen többet akar játszani. Tudom, hogy Londonban elégedettek voltak vele, remélem, Athénban még inkább kivívja a szakmai stáb elismerését. Sajnálom, hogy elment, hiszen jóban voltunk, de itt és most nem a barátság a fontos, hanem az ő pályafutása. Sok sikert és sok gólt kívánok neki!"

Komjáti András, aki egykor a Pierikosz Kateriniben futballozott: "Húsz évvel ezelőtt két és fél évig profiskodtam a görög élvonalban. Azóta nagyot változott a világ, akkor a görögök a légiósoktól tanulták a futballt, ma már viszont tőlük is lehet tanulni, hiszen nem véletlenül nyertek Európa-bajnokságot. Agresszívak, technikásak, jó játékosok a görög futballisták. Kemény világba csöppent Torghelle Sándor, nem lesz könnyű beférni a Panathinaikosz kezdőcsapatába. Ennek ellenére remélem, hogy Sanyi jóval több lehetőséget kap Athénban, mint Angliában."

Katzenbach Imre, aki négy évig futballozott az Apollon Athén együttesében: "Összesen hét évig futballoztam Görögországban, még ma is sok szál köt oda, így aztán jól ismerem az ottani viszonyokat. Nagyon fontos lenne, hogy Torghelle Sándor hamar belopja magát a közönség szívébe. Ehhez pedig nem kell más, mint gól, gólok. Ha Torghelle eredményes, a közönség befogadja, és istenként ünnepli majd. Görögországban négy-öt jó csapat van, a többiek gyengék, nem úgy, mint Angliában. A Panathinaikosz Európa-hírű együttes, így Torghelle büszke lehet rá, hogy szerződtették, ám jól az eszébe kell vésnie, hogy a görög futballisták rendkívül nagy színészek. Ha nem vesz vissza az ingerültségéből, ha nem fogja vissza magát, ha felül a provokációknak, ha indulattal futballozik, akkor nagyon sok gondja lehet." ---- Döcögős kezdet
1924. március 15-e a görögök számára is ünnepnap lett, elvégre ekkor érkezett el az a pillanat, amikor a sok név- és vezetőcsere után megállapodtak az egyesület tagjai a Panathinaikosz Agonisztikosz Omilosz (PAO) elnevezésben. Addig a futballcsapat ötletének atyja, Jorgosz Kalafatisz szinte egy személyben jelentette a klubot. Az orvostudományt és testnevelést egyszerre tanuló ifjú amúgy kiváló atléta hírében állt: 18 évesen már bajnok volt, mégis inkább a futball vonzotta a futópálya helyett.

Szolidaritás és POK
Az időközben megalakuló Görög Labdarúgó-szövetség létezésének első évében összeveszett az Olympiakosszal, s nem engedélyezte egyetlen kubnak sem, hogy a pireusziakkal mérkőzzön. Ezt a verdiktet aztán sem az AEK, sem a Pana nem tartotta be, szolidaritást vállalva a harmadik nagygyal. Ebből a szimpatikus gesztusból jött létre a sokáig élő és viruló POK: a Pana, az AEK és az Olympiakosz szövetsége.

Magyar, virtus
Tán nem meglepő, hogy az első aranykor honfitársaink munkája révén érkezett el. Az első bajnoki címet például a Kinsler József irányította garnitúra nyerte el, 1930-ban. A II. világháború az athéniak életét is sanyargatta, a stadionban német csapatok gyakorlatoztak. A Pana szimpatizánsai közül nem egy a görög ellenállás aktív tagja volt. A klub emblémáját, a háromlevelű lóherét tervező Mihael Papazoglut be is börtönözték, a társak viszont megszöktették.

Fényes közelmúlt
Az ötvenes években bizonyos Harry Game lett a mester, aki, mielőtt edzőnek állt volna, 24 éves koráig futballozott - a Crystal Palace-ban! 1970-ben Puskás Ferenc vette kézbe a zöldeket: bajnoki címek és BEK-döntő következett. Előbbi sikerekből azóta is volt bőven, s habár 2005 tavaszán csak második lett a Panathinaikosz, ez is BL-selejtezőt ér. A csapat ennek köszönhetően játszik ma este a Wisla Krakówval.