Magyarok, irány Afrika!

Nem úgy a vasárnapi tíz kilométeres szelektív szakasz, amelyen egyszer-kétszer már élvezték is a vezetést a Dakar-rali magyar indulói.
A mienk közül az autósmezőnyből ezúttal a Kis Sándor, Czeglédi Péter duó volt a legjobb. Ez elvileg papírforma, hiszen a nyolcszoros autókrosszbajnoknak fekszenek ezek a kanyargós, technikás pályák, utóbb azonban kiderült, a látszat néha csal.
"Akkora por volt, hogy szinte a pályaívet sem láttam. Az egész arra emlékeztetett, amikor a krosszautóban a szemüvegem telement sárral, és szinte vakon kellett közlekedni" - mondta Kis.
Számára egyébként a szombati 900 kilométeres, autópályán megtett összekötő szakasz sem múlt el gond nélkül: a váltó furcsa hangokat kezdett el kiadni, és a csapat nem vállalta, hogy így viszi át a Nissant Afrikába, úgyhogy éjszaka váltót cserélt. Kisék egész éjszaka nem aludtak, és későn is értek a parc fermébe, de arról egyelőre nem tudni, hogy ezért kaptak-e valamiféle büntetést, vagy sem.

Szalayék csak a végét élvezték

Szalay Balázs és Bunkoczi László rögtön a harmadik kanyarban megbánta, hogy túl gyorsan kezdett, és nem próbálta meg előbb kitapasztalni, milyen a pálya talaja. Az ominózus fordulóban az Opel túlcsúszott át a pályát a szántóföldtől elválasztó földhányáson, és lefulladt a motorja. Körülbelül húsz másodperc veszett el a kanyarban, viszont szerencse a szerencsétlenségben, hogy így leült a por Szalayék előtt, és viszonylag normális látási viszonyok között tudtak közlekedni.
Az utolsó néhány kilométert már kifejezetten élvezték, a navigátor szerint ralisan közlekedtek, vagyis a kanyarokban az autót keresztben csúsztatták. Még az sem zavarta őket, hogy beesett a fékpedál, úgyhogy csak kétszeri "pumpálásra" volt hajlandó lassítani a kocsi. Persze az autóversenyzésben elsősorban nem a fékezésen van a lényeg.
Palik László és Darázsi Gábor nagyon örül, hogy túljutott az európai szakaszon. Palik azt mondja, ezeken a részeken mindig spórol, és egyrészt ez idegesíti, másrészt tudatosan próbálja visszafogni magát, mert nem akar már Európában technikai gondokat. "Olyan ez, amikor összetörsz egy poharat, és lábujjhegyen közlekedsz a konyhában." Nos, erre tovább már nincs szükség.
A kék Nissan pilótája egyébként elmondta, teljesítette a célját: a mezőny első harmadában, karcmentesen vitte át az autót Afrikába, úgyhogy szépen lassan kezdődhet a verseny.
A negyedik magyar autós egység, a Liszi László, Rack György páros bosszankodott a célba érkezés után. A rajt pillanatában látták meg ugyanis, hogy nincs rendesen lezárva a motorháztető, így jó néhány értékes másodpercet vesztegettek el azzal, hogy visszacsukják.
Ezután már viszonylag nehéz volt arra koncentrálni, hogy precízen és gyorsan haladjanak, ráadásul nehezítő körülményként még ott volt előttük a szinte átláthatatlan porréteg. Az összetettbeli 88. hely így sem rossz, főleg, hogy Lisziék autója szinte teljesen széria.


---- V ---- A