Visszaszámolunk, hiszen egyre közelebb a nagy nap: Athénban augusztus 13-án kezdődnek az ötkarikás játékok küzdelmei. A kvalifikációt szerzett versenyzők már készülnek, és mi is hangolunk. A rajtig hátralévő időben napi rendszerességgel foglalkozunk az olimpiával, igyekszünk minden fontos információt megosztani önökkel. Számoljunk tehát együtt vissza, nézzünk körül egy kicsit az ökölvívás világában.
A helyszín, az időpont, az esélyesek, a magyarok, a történelem...
Ennyire igazán lehetünk elfogultak. Mert bár Papp Lászlón kívül két kubai, Teofilo Stevenson és Félix Savón is háromszoros ötkarikás bajnoknak mondhatja magát, érthetően a tavaly elhunyt magyar bokszlegenda áll legközelebb a szívünkhöz – felülmúlni pedig amúgy sem sikerült és feltehetőleg nem is sikerül őt. (Megjegyzendő: Athénban Atlanta és Sydney aranyérmese, az orosz Oleg Szaitov is csatlakozhat a nagy trióhoz.) Papp László egyike a legismertebb magyaroknak, népszerűsége csak Puskás Ferencéhez mérhető – a közép-, majd nagyváltósúlyban kesztyűt húzó mokány bunyós ellen nem sok sót ettek meg a riválisok. Mindhárom olimpiai bajnoki címét ellentmondást nem tűrő, pazar produkcióval nyerte meg, 1948-ban Londonban még örömteli meglepetésre (azonnal bálvány lett idehaza), 1952-ben Helsinkiben már favoritként (a 16 magyar aranyból ő nyerte meg az utolsót), 1956-ban pedig az ismét szabadságát vesztő ország képviseletében (ezért aztán különösen kivívta a nagyvilág szimpátiáját).
Az 1948-ban, 1952-ben és 1956-ban oly sokszor megismétlôdô pillanat:Papp László legendás horogütése nyomán padlót fog az éppen soros ellenfél
Az 1948-ban, 1952-ben és 1956-ban oly sokszor megismétlôdô pillanat:Papp László legendás horogütése nyomán padlót fog az éppen soros ellenfél
A szerény, istenfélő kis ember amatőrként "mellesleg" begyűjtött két Európa-bajnoki címet is, a világbajnokságokon is csak azért nem tarolhatott, mert e műfajból 1974-ben rendezték az elsőt. Melbourne-i diadalát követően a kommunista blokk képviseletében elsőként állhatott a hivatásosok közé, és ebbéli minőségében is maradandót alkotott: veretlen maradt, két döntetlenje mellett 27-szer győzött. Egészen a 36 évesen megszerzett Európa-bajnoki címig engedték is szárnyalni, ekkor azonban közbeszólt a butasággal vegyített irigység, és a világbajnoki övért már nem léphetett szorítóba.
PAPP LÁSZLÓ
Született: 1926. március 25., Budapest Meghalt: 2003. október 16., Budapest Nemzetisége: magyar
Kiemelkedő eredményei Amatőrként: 3x olimpiai bajnok (1948, London – középsúly; 1952, Helsinki – nagyváltósúly; 1956, Melbourne – nagyváltósúly), 2x Európa-bajnok (1949, Oslo – középsúly; 1951, Milánó, nagyváltósúly), 7x magyar bajnok (1946, 1947, 1954 – középsúly; 1952, 1953, 1955, 1956 – nagyváltósúly); mérlege: 183–8–2. Hivatásosként: Európa-bajnok (1962–64); mérlege: 27–0–2
Csalódását enyhítendő az edzői pályán érvényesülhetett, a hetvenes évek elejétől kis megszakításokkal egészen az 1992-es barcelonai olimpiáig ült a válogatott szorítósarkában. Ez idő alatt tanítványai közül Gedó György (1972) olimpiai arany-, Kajdi János (1972) és Orbán László (1972) ezüst-, Botos András (1972), Váradi János (1980), Lévai István (1980), Isaszegi Róbert (1988), Kovács István (1992), Mizsei György (1992) és Béres Zoltán (1992) bronzérmet nyert, de a világ- és Európa-bajnokságokon is számtalan sikert eredményezett Papp László sportdiplomáciailag is sokat gyümölcsöző szerepvállalása legjobbjaink mellett. Laci bácsi hosszú betegség után tavaly ősszel távozott közülünk, halálával nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi olimpizmust is pótolhatatlan veszteség érte – ám a megfakult, barnás filmfelvételek örökké őrzik emlékét. ---- A ---- A