Az NSO ajánlja:
Extrém sportok-aloldal
Talán furcsának tűnhet, de a gyorsasági világsztárok zöme Valentino Rossit is beleértve motorosiskolába jár.

A csúsztatott kanyarodást egyre több motoros alkalmazza elôszeretettel

A csúsztatott kanyarodást egyre több motoros alkalmazza elôszeretettel
A speciális iskolákban – amelyekben amerikai motoroslegendák, Chris Carr és Doug Henry, voltak a magyar bukósisakos tanárai – Bitti egyszer sem ült fel az endurance-vb-ben használt 190 lóerős motorjára, mivel csak sokkal gyengébb krossz-, szupermoto- és dirt track géppel edzett.
S hogy mire szolgál a terepmotorozás egy gyorsaságizónak, ráadásul sokkal erőtlenebb motorok nyergében? A motokrossz Bitter szerint nagyobb állóképességet ad, mint a futás vagy az ökölvívás. (Bittiről köztudott, hogy nagy boxrajongó, és maga is bunyózik.) A krossz hihetetlen módon fejleszti az egyensúlyérzéket, míg fokozza a koncentrációképességet is. A dirt track és a szupermoto viszont a minél gyorsabb kanyarodás elsajátításában segít. Hiszen egy csaknem 200 lóerős gép kezeléséhez különleges "eljárást" kell elsajátítani. A kanyarodási technika három fő összetevőből áll, amelyeket a sokkal érzékenyebb dirt track és szupermotogépekkel lehet a leghatásosabban megtanulni. A három összetevő pedig a következő: a kanyarba sokkal nagyobb sebességgel kell megérkezni, a motort csak nagyon rövid ideig szabad döntött helyzetben tartani, míg a legfontosabb az, hogy a motor első és hátsó kereke is keresztbe csússzon, azaz "broadside-oljon" a pilóta a gépével. Tehát a pilóta és a publikum is nagyon jól jár. Így történt a világ egyik legnehezebb versenyén, a Le Mans-i 24 óráson is. Bitter esőben és első fék nélkül sem esett el a kanyarokban, pedig jóval 200 fölött száguldozott a fordulókban. A mutatványait a 150 ezres közönség mindig hatalmas tapssal honorálta… ---- G ---- B
Legfrissebb hírek

Rozsályi örömóda
Minden más foci
58 perce
Ezek is érdekelhetik






