Birkózás 2003: Tart a szovjet utóhatás

Hol vannak már a régi szép idők, amikor 1979-ben San Diegóból négy arannyal (kötöttfogásban Rácz Lajos 52 kilóban, Tóth István 62 kilóban és Kocsis Ferenc 74 kilóban, valamint szabadfogásban Kovács István 82 kilóban) tért haza a magyar válogatott?! Persze ez nem a mai szakvezetés kritikája, egyszerűen nagyon szoros lett az élmezőny. Mert annak idején még csak egy szovjet birkózót kellett elkerülni, meglepni, legyőzni, manapság pedig már minden súlycsoportban hat-nyolc van belőlük. No nem szovjetből, hanem immáron grúz, örmény, orosz, ukrán, kazah, azeri, fehérorosz és üzbég teszi változatossá, egyben félelmetessé a nemzetközi mezőnyt. A 2003-as év a szabadfogású New York-i és a kötöttfogású Créteil-i vb, valamint a kvótákért vívott csata jegyében zajlott. Súlycsoportonként az első tíz készülődhetett máris Athénba, s ha figyelembe vesszük, hogy minden kategóriában hat-nyolc az utódállambeli, meg aztán itt vannak az amerikaiak, a törökök, bolgárok, dél-koreiaiak, irániak, nem túl rózsás a helyzet: korántsem könnyű kvóta-, még kevésbé éremközelbe kerülni. Persze a "szovjet probléma” nem új keletű, de az idei két világbajnokságon újfent erőteljesen kifejezésre jutott.A két világbajnokságon Grúzia és Ukrajna kilenc-kilenc, Fehéroroszország hét, Oroszország és Kazahsztán hat kvótát csípett el, de a magyar birkózók is igen előkelő helyen, összesen hat kvótával, Oroszországgal, Törökországgal és Kazahsztánnal karöltve a negyedik legeredményesebb ország a világon – legalábbis kvótaszerzésben. A harc az ötkarikás helyekért jövőre folytatódik, a kötöttfogásúak Újvidéken (február 28–29.) és Taskentben (március 13–14.), a szabadfogásúak Pozsonyban (január 31.–február 1.) és Szófiában (február 14–15.) kelnek birokra, az első helyszínen az első négy, a másodikon az első három kvalifikál súlycsoportonként, azaz kevés a fennmaradó hely. A kvótacsata még csak ezután lesz igazán parázs…