Az Ibériai-félsziget fellélegzett: a spanyolok azért, mert Norvégia újbóli legyőzésével ott lehetnek az Európa-bajnokságon, a rendező Portugália pedig azért, mert egyetlen szomszédjának részvételével több mint valószínű, hogy legalább nullszaldósra kihozható a torna költségvetése.
Raúl (7) Valenciában és Oslóban is, Vicente pedig csak a norvég fôvárosban járult hozzá góllal a spanyolok gyôzelméhez
Raúl (7) Valenciában és Oslóban is, Vicente pedig csak a norvég fôvárosban járult hozzá góllal a spanyolok gyôzelméhez
Raúl (7) Valenciában és Oslóban is, Vicente pedig csak a norvég fôvárosban járult hozzá góllal a spanyolok gyôzelméhez
Raúl (7) Valenciában és Oslóban is, Vicente pedig csak a norvég fôvárosban járult hozzá góllal a spanyolok gyôzelméhez
Meg kell hagyni, az oslói visszavágó előtt nagy volt a félsz a spanyolok háza táján, mert az első meccsen, Valenciában akadozott a támadórészleg játéka, a védelem pedig Iker Casillas kapus segítsége nélkül nem tudta volna megfelelően visszatartani a norvég kontrákat. A második mérkőzés előtt ráadásul Norvégiában leesett a hó, az Ullevaal-stadionban pedig a mínuszok ellenére forró hangulat fogadta Inaki Sáez embereit. Ehhez képest a spanyol armada az első tíz percet leszámítva azt csinált a pályán, amit akart, és végül olyan könnyedén fektette két vállra ellenfelét, hogy az Norvégiában kisebb földindulást váltott ki. Először is lemondott posztjáról Nils Johan Semb szövetségi kapitány, igaz, a nemzeti tizenegy élén 1998 óta álló szakember már az első összecsapás után kijelentette: ha csapata nem jut ki a kontinensviadalra, elhagyja a válogatottat. Ugyanakkor meg kell hagyni, feltehetően akkor is a távozás mellett döntött volna, ha nem tesz ilyen kijelentést, hiszen a helyi sajtó a csapat valóban lélektelen produkciója miatt olyan kritikát zúdított rá és játékosaira, amely után egy magára kicsit is adó edzőnek egyszerűen nem lett volna más választása. "Utoljára fütyülték ki" – írta öles betűkkel az Aftenposten egy jókora Semb-kép mellett, míg a Vedens Gang szerint "a válogatott roszszabb állapotban van, mint valaha, ezért csak a teljes megújulás segíthetne rajta". A legélesebb kritikát a Dagbladet fogalmazta meg: "Megalázták, és nevetség tárgyává tették a válogatottat, amelynek egyetlen, a labdarúgásra emlékeztető momentuma az volt, amikor Olsen kapus elkaszálta a pályára berohanó egyik drukkert." A spanyolokat persze ez hidegen hagyta, ők teljes erőből ünnepeltek a 3–0-ra megnyert mérkőzést követően. Beszámolók szerint az Oslóból hazafele tartó repülőgépen a fiatalabbak – Casillas, Reyes, Torres és Joaquín – vezetésével rögtönzött zenekart alakítottak, és félig rekedten érkeztek haza, ahol azért szakítottak időt a sajtó munkatársaira is. "Csak az újságírók szerint volt nehéz, mi, játékosok végig tisztában voltunk vele, hogy nagyszerű csapatunk van, és egyáltalán nem féltünk" – jelentette ki az egyik hangadó, Reyes, míg a csapatkapitány Raúl kicsit illemtudóbban, de korántsem visszafogottabban beszélt: "Az egész válogatott arról álmodik, hogy nagyszerű eredményt érünk el az Európa-bajnokságon. Megvan a csapatunk ahhoz, hogy a legjobbak legyünk, viszont figyelembe kell vennünk, hogy nem a miénk az egyetlen ütőképes együttes. Becsülettel felkészülünk a tornára, amelyet megnyerhetünk." A csapatkapitány mellett a korábban egyébként rendszeresen támadott szövetségi kapitányt is piedesztálra emelte a sajtó. Sáez mester erre a következőképp reagált: "Az elődeim előre figyelmeztettek, a rossz eredmények miatt pokollá válhat az életem. A kritikákon egyszerűen át kell lépnie egy szövetségi kapitánynak, de azért nagyon szeretném, ha a sajtó munkatársai néha gondolkodnának, mielőtt véleményt nyilvánítanak. Az eredmények engem igazolnak, és különben sem hagyom magam befolyásolni." Az öröm perceiben felvetődött a kérdés, megújítja-e az Eb után lejáró szerződését. "Nem sietek a szerződéshosszabbítással, mert nincs betartandó határidő. Szükségem van egy kis gondolkodásra, de azért elárulom, sehol sem érezném magam jobban, mint a válogatottnál, ráadásul a szövetség elnökének bizalmát is élvezem" – jelentette ki Sáez, annak tudatában, hogy Ángel Maria Villar, az említett szövetségi vezető felkérte, a 2006-os németországi világbajnokságig hosszabbítsa meg a megállapodását. "Sáez mester helyzetét úgy kezeljük, mint a válogatott élén korábban tevékenykedő kapitányokét, azaz egy világ- vagy Európa-bajnokság előtt felajánljuk számára a hosszabbítás lehetőségét, csakúgy, mint Javier Clemente vagy José Antonio Camacho esetében. Ez a szokás nálunk, ugyanakkor nem követeljük meg Sáeztől, hogy azonnal döntsön, megértjük, ha meditálni szeretne a feszültebb napok után. Én mindenesetre nagyra értékelem a munkáját" – hangzott Villar ominózus felkérése.