Olimpiai kvalifikációs világbajnokság lévén a B-döntők igencsak felértékelődtek itt, Milánóban. Sőt, talán nem túlzás azt állítani, hogy még a hét végi összecsapásoknál is fontosabb szerepet játszottak.
Haller (hátul) és Petô megnyerte a B-döntôt, és ezzel kivívta az athéni olimpiai indulást
Haller (hátul) és Petô megnyerte a B-döntôt, és ezzel kivívta az athéni olimpiai indulást
Merthogy akik bejutottak a legjobb hatba, azok automatikusan részt vehetnek a 2004-es olimpián, míg a kisdöntősöknél a számtól függően kettő–öt athéni repülőjegy talált gazdára. A magyar válogatottból pénteken három egységre várt az ötkarikás indulási jog kiharcolása, amit végül kettőnek sikerült megszereznie. Haller Ákos és Pető Tibor helyzete egyértelmű volt, a kétszeres világbajnok páros – amely az idén különböző sérülések miatt nyolc hetet volt kénytelen kihagyni – ugyanis rajt-cél győzelmet aratott. "A futam előtt nyugtatni próbáltam a fiúkat, hogy önbizalommal telve álljanak oda a rajthoz. Mondtam nekik, ha úgy eveznek, mint Varga Tamásék a középdöntőben, akkor nem lesz baj, mivel egyszerűen többet tudnak az ellenfeleiknél. ” – értékelt edzőjük, Dani Zsolt. A könnyűsúlyú Remsei Mónika és Stift Edit kettős kellemes meglepetést szerzett a kvótaszerzéssel. Noha a lányok 500 méternél még az utolsó helyen álltak, a végére nagyon felszívták magukat, és ha nüansznyival is, de az Athént érő harmadik helyen értek célba. "Iszonyúan nehéz pálya volt. Szerencsére nagyon jól sikerült a felkészülésünk, remek alapot kaptunk Tóvári Pétertől, amire Kiss László a végén még rátett egy lapáttal. Na és elhitette velünk, hogy van keresnivalónk ebben a mezőnyben. A gyenge évkezdet után ugyanis sokan lemondtak rólunk, de szerencsére mi bíztunk magunkban, és íme, megcsináltuk. Bár, én már tavaly megmondtam Editnek, hogy elviszem egy olimpiára…” – mondta Remsei.
Haller, Petô: szezonzárás gyôzelemmel
„Ez azért jobb volt, Tibi” – szólt elôre Haller Ákos párjának, Petô Tibornak a célba érkezés után. Ebben az egy mondatban minden benne volt. Nemcsak a milánói világbajnokság elsô öt napja, hanem talán az egész peches szezon. – Egy életre elég sérülésünk és egyéb problémánk akadt az idén, ezért mindenképpen meg akartuk nyerni a B-döntôt. Hogy legalább az év vége pozitívan záródjon. Mert a hetedik hely azért nem olyan rossz – mondtja Haller a versenyt követôen, immár a parton. – Milyen taktikával szálltak vízre a kisdöntôben? – Megbeszéltük, hogy ezeket a csapatokat meg lehet verni, így bátran belekezdtünk. A keresztbe fújó szél ugyan nagyon zavaró volt, de próbáltunk nem foglalkozni vele. – A táv háromnegyedénél láthatóan visszavettek a tempóból. Ezt is elôre eltervezték? – Mivel ezer méterig nagyon keményen húztunk, és a kvóta már biztosnak tűnt, kicsit spóroltunk az erônkkel. Tisztában voltunk ugyanis vele, hogy a végén még vissza kell vernünk a hajrázókat. – Ez aztán olyannyira jól sikerült, hogy az utolsó métereken egy teljes hajóhosszt hoztak a többieken. – Volt a végén tíz-tizenöt jó csapásunk, ami tényleg ütött… – Még csak túl fáradtnak sem tűntek utána. – Pedig enyhén szólva haldokoltunk. A páros fiatalabb tagja is befut, és máris más megvilágításba helyezi a taktikát. – Nekem, bevallom, végig az járt a fejemben, hogy húzok, aztán lesz ami lesz – folytatja Petô. – Eddig ugyanis mindig próbáltam valami okosat kitalálni, és nem igazán jött be. – Kiváncsi vagyok, mit válaszolt a célbaérés után a társa megjegyzésére. – Semmit. Örültem, hogy levegôt kapok. – Mennyi szabadságot kapnak most az edzôjüktôl? – Két hét teljes pihenô, utána pedig még két hét játékosabb edzés jön. – Az elsô komolyabb megpróbáltatás csak Tibi huszadikai esküvôjén vár ránk - vág közbe Haller, és innentôl kezdve vég nélküli tréfálkozás következik. A csapat hangulata végre újra a régi…
"Jó érzés, hogy a Varga, Hirling páros mellett még egy olimpiai csapatom van. Persze Móniékkal csak négy hete foglalkozom, ennyi idő alatt pedig nem lehet csodát tenni. Vagyis csupán csiszoltam egy kicsit a formájukon, a remek fizikai kondíciójuk Tóvárinak köszönhető” – értékelt Kiss László edző. A nap vesztese kétségtelenül a Verőci Lídia, Székely Viktória normálsúlyú kétpár lett, amely 1500 méternél még a második helyen állt – az első kettő jutott olimpiai részvételi joghoz –, ám a hajrában az ukrán és a francia egység is megemelte a fordulatszámot, mire a magyar hajó lecsúszott a negyedikre. Nekik tehát maradt jövőre a pótkvalifikáció, amire viszont a milánói teljesítményük alapján jó esélyük van. Zárásként a Vajas Balázs, Kokas Gergely, Kónya Gábor, Bencsik Gábor alkotta négypárevezős következett a D-döntőben (19–24. hely), amelyet meggyőző fölénnyel nyert meg a görög hajó előtt. Ennél is fontosabb azonban, hogy most az időeredményre (5:53.75) sem lehetett panasz… Melis Zoltán szövetségi kapitány tehát már elégedetten dőlhet hátra, hiszen a három betervezett kvótát kipipálhatja, most már csak az érem hiányzik. Azt pedig szombaton a könnyűsúlyú Dénes Csaba, míg vasárnap a Varga, Hirling páros célozza meg.
Világbajnokság, Milánó B-döntők (7–12. hely) Férfiak. Kétpárevezős: 1. Magyarország (Haller Ákos, Pető Tibor) 6:25.44, 2. Kuba (Martinez Hechevarria, Hernandez Arruez) 6:26.49, 3. Észtország (Kuzmin, Jamsa) 6:26.95 Nők. Könnyűsúlyú kétpárevezős: 1. Nagy-Britannia (Casey, Langlands) 7:07.11, 2. Spanyolország (Mas De Xaxar, Mirones Sola) 7:07.66, 3. Magyarország (Remsei Mónika, Stift Edit) 7:08.57. Kétpárevezős: 1. Ukrajna (Guba, Mazij) 7:00.19, 2. Románia (Craciun, Barascu) 7:00.87, 3. Franciaország (Delas, Buniet) 7:00.90, 4. Magyarország (Verőci Lídia, Székely Viktória) 7:01.71 D-döntő (19–24. hely) Férfiak. Négypárevezős: 1. Magyarország (Vajas Balázs, Kokas Gergely, Kónya Gábor, Bencsik Gábor) 5:53.75