KÉZILABDA

Helyszín:Faliro-sportpavilon, Helliniko sportaréna

Időpont: 2004. augusztus 14-29. (férfiak), 2004. augusztus 15-29. (nők)

A kézilabda olimpiai programja

Versenyszámok: férfi és női csapat

Versenyzői létszám: 330 (a férfiaknál 12, a nőknél 10 csapat vesz részt az olimpián, csapatonként 15 fő nevezhető)

A kvalifikáció útja:
Férfiak: a 2003-as portugáliai világbajnokságon 7 csapat szerezhetett kvótát, a további öt helyből négyet a kontinensviadalokon osztottak ki, a 12. résztvevő Görögország.
Nők a 2003-as horvátországi vb-n öt csapat szerzett kvótát. Mellettük a kontinensek legjobbjai és Görögország alkotja a tízcsapatos mezőnyt.

Kvalifikált válogatottak:
Férfiak: Görögország (rendező), Horvátország (vb-1.), Németország (vb-2.), Franciaország (vb-3.), Spanyolország (vb-4.), Oroszország (vb-5.), MAGYARORSZÁG (vb-6.), Izland (vb-7.), Brazília (Amerika), Egyiptom (Afrika), Koreai Köztársaság (Ázsia), Szlovénia (Eb-2.) Nők: Görögország (rendező), Dánia (Eb-1.), Angola (Afrika), Brazília (Amerika), Kína (Ázsia), Franciaország (vb-1.), MAGYARORSZÁG (vb-2.), Koreai Köztársaság (vb-3.), Ukrajna (vb-4.), Spanyolország (vb-5.)

Külföldi favoritok:
Férfiak: Németország, Horvátország, Oroszország, Franciaország
Nők: Dánia, Koreai Köztársaság, Franciaország

Címvédők: Oroszország (férfiak), Dánia (nők)

Az esélyek
Várhatóan az athéni olimpián is a világ- és Európa-bajnokságok elitcsapatai küzdenek majd az érmekért. A férfiaknál a világbajnok Horvátország, valamint az Európa-bajnok, vb-ezüstérmes Németország mellett a vb-bronzérmes Franciaország és az Eb-ezüstérmes Szlovénia lehet ott az éremcsatákban. A spanyolok régen várnak a nagy kiugrásra, míg a címvédő oroszok az olimpiákra rendre összeszedik magukat. Az örök ezüstérmes svédek lemaradtak Athénról, a magyarok a pontszerző helyekért küzdhetnek. A nőknél az ezüsthalmozó (2000: Sydney; 2003: zágrábi vb) Magyarország ezúttal nagy esélyes, ám - miként megszokott - az olimpiai és Európa-bajnok Dánia, valamint a világbajnok Franciaország erős ellenfele lesz. Szintén pályázik az elsőségre vagy a dobogóra a vb-bronzérmes Dél-Korea, a vb-negyedik Ukrajna és a vb-ötödik Spanyolország. Hiányzik az athéni mezőnyből az Eb-ezüstérmes Norvégia és Oroszország.

Magyar aranyérem: 80%
Magyar érem: 95%
Magyar pontszerzés: 99%


Ötkarikás múlt:

Korábbi olimpiai érmesek

A berlini olimpián (1936) - igaz, még nagypályán - már láthattak férfi kézilabdát a szurkolók, és azon a versenyen Magyarország negyedik lett. Teremben 1972-ben Münchenben mutatkozott be a sportág a nyári játékokon: a 15 férficsapat között Jugoszlávia szerzett aranyérmet (Magyarország a nyolcadik helyen zárt). Női együttesek Montrealban (1976) játszottak először olimpián: a hét csapat közül a Szovjetunió végzett az élen, Török Bódog mester válogatottja bronzérmes lett. A férfi- és a női mezőny létszáma a hetvenes-nyolcvanas években változó volt, majd állandósult a rendszer: a férfiaknál 1980 óta 12, a nőknél 1988-tól 1996-ig nyolc csapat vehetett részt az olimpiai tornán. Sydneyben (2000) viszont már tíz női csapat küzdhetett. Magyarország férficsapata még nem szerzett érmet, a legjobb eredménye a negyedik hely (1980, 1988) volt. A nők ezüst- (2000) és bronzérmet (1976, 1996) is nyertek. A férfiaknál a hagyományos jugoszláv-szovjet-orosz presztízscsatába legtöbbször a svéd, a német (NDK-beli), a román, a francia és a spanyol együttes próbált beleszólni, illetve 1996-ban Horvátország megszerezte hazája első ötkarikás aranyérmét. A nőknél a szovjet, dél-koreai és dán fölényt 1984-ben Jugoszlávia törte meg, és többször került az elitbe Norvégia, az NDK és Magyarország is.


Linkek:
Európai Kézilabda-szövetség
Nemzetközi Kézilabda-szövetség
Magyar Kézilabda-szövetség ---- A közelmúltban ebben a rovatban egy másik csapatsportágat, a röplabdát mutattuk be, amelyhez hasonlóan a kézilabdának, mint sportágnak a múltja is igencsak bizonytalan. Labda, csapatok, ellenfelek adottak már évszázadok, évezredek(?) óta, de mindezt szervezett keretek között, már ami egy állandó, szabályokat betartó és betartató sportágat értve ez alatt igazából datálhatatlan a sporttörténelemben.
Nem úgy, mint a sportág olimpiai szereplése, mert arra már az elmúlt évszázadban került sor.
A kézilabda először 1936-ban szerepelt az olimpia műsorán, a rendező németek kérésére, akik végül is megnyerték az első olimpiai aranyérmet. Néhány eltérés a mai, modern formájához képest legalábbis illik megemlíteni: akkor még csak a férfiak vették részt az olimpián, nagypályán - futball-pálya méretűn, nagy kapukra - játszották és ennek megfelelően szabadtéren, még nem volt ennyire jellemzően teremsportág, mint manapság. Sőt, egyáltalán nem volt az.
A rend kedvéért említsük meg, a magyar válogatott a sportág olimpiai bemutatkozásakor a negyedik helyen végzett.
A kézilabda és az olimpiai kapcsolatában a háború nagy törést eredményezett és az időközben pályamódosításon átesett sportág - az ötvenes évek végén - csak 1972-ben térhetett vissza az olimpiára. Kell-e mondani, ismét német rendezéskor. Ami peresze aligha meglepő, a sportág az országban komoly hagyományokra tekint vissza, legyen az női, férfi, kis- vagy éppen nagypálya, illetve szabadban, esetleg teremben űzött vállfaja, hogy a történelmileg ideiglenesen két részre szakadt országot NSZK-t és NDK-t ne is említsük.
A nők bemutatkozására azonban még egy periódust várni kellett, ők csak 1976-an állhattak először rajthoz.
A sportág népszerűsége tulajdonképpen azóta is töretlen, persze jellemző a kelet-európai hegemónia, amely az utóbbi évtizedben szélesedett ki a kontinensre és kis szeletben női vonalon Ázsiára, kicsit nagyobban a férfiaknál Afrikára, de már Amerikában is kezd éledezni.
Az olimpiai aranyérmeket azért elég szűk körben osztották ki eddig, a férfiaknál kis túlzással három klasszikus "nagynemzet" nyert. Németország mellett egy aranyérmet szerzett az NDK csapata, majd két jugoszláv siker mellett egyszer már önállón a horvátok is ünnepelhettek a dobogó tetején. A fennmaradó három elsőségen a Szovjetunió, a Független Államok Közössége és Oroszország osztozik, kell-e ezt a sort különösebben magyarázni.
A hölgyeknél hasonló a helyzet: két elsőséget mondhat magáénak Szovjetunió, Dánia és a Koreai Köztársaság, míg egyet Jugoszlávia.

Korábbi olimpiai érmesek ---- Az újkori olimpiák magyar szerepléséről még nem esett szó, akkor lássuk. Először is: nemzetünk mindig képviseltette magát a sportágban az olimpián, igaz ritkán mindkét nemben.
A férfiak 1972-ben a nyolcadik helyen végeztek, nyolc évvel később negyedikek lettek, miként 1988-ban is. Utóbbit Mocsai Lajos irányításával. A barcelonai hetedik helyünket egyértelműen csalódásként éltük meg. Azt követően két olimpiát kihagyott férfi válogatottunk, nem úgy a soron következőt.

A hölgyek indításként egy bronzérmet szereztek 1976-ban - - miközben 1965-ben már vb-elsőséget mondhattak magukénak -, majd a folytatásban Moszkvában jött egy negyedik hely, náluk itt következett be egy olimpiamentes törés, majd jött az atlantai bronz- és a sydneyi ezüstérem, utóbbi szintén Mocsai Lajossal: egy szinte megnyert meccset veszítettünk el a dánokkal szemben.

A férfimezőnyben jókora változások várhatóak a sydneyi "tizenkettekhez" képest, hiszen néhány csapat szinte a semmiből tűnt elő, míg akadnak (egykori?) európai élgárdák, amelyek vagy nem is lesznek ott Athénban, vagy rettentően meg kell izzadniuk a kvalifikációért.
Legutóbb Oroszországnak, az akkori vb- és Eb-ezüstérmesnek Kairó (1999) világ- és Zágráb (2000) Európa-bajnokát, Svédországot kellett legyőznie ahhoz, hogy az olimpiai győzelmi dobogó legmagasabb fokára állhasson. Ehhez képest a változás több mint hatalmas: Bengt Johansson mester skandináv csillagai a portugáliai vb-n (2003), egyben olimpiai kvalifikációs viadalon nem kerültek a nyolc közé, vagyis esélyük sem volt a kvótát érő hét hely valamelyikének megszerzésére.
A korábban világverő, olimpiai bajnoki címvédő oroszok nem teszik a kirakatba az ötödik helyüket, amelyet Lisszabonban a helyosztókon Magyarország legyőzésével (30-25) szereztek meg. Megjegyzendő, hogy a régi sztárcsapat átalakításán, fiatalításán évek óta fáradozó Vlagyimir Makszimov látszólag ezzel az eredménnyel is elégedett volt, pedig tanítványai Sydney óta nem álltak világverseny dobogóján - a 2001-es franciaországi vb-n a hatodik, a 2002-es svédországi Eb-n az ötödik helyen zártak.
A portugáliai vb-ről az európai együttesek közül - a legnagyobbat bukó svédek (13. hely) mellett - a nyolcadik helyen záró, két évvel korábban vb-bronzérmet szerző jugoszlávok (ma már szerb-montenegróiak), a dánok és a szlovénok is roppant szomorúan tértek haza, hiszen a házigazdák legjobbjaival együtt ők is nagyon reménykedtek a hét közé kerülésben, vagyis az athéni repülőjegy megszerzésében.
Elképzelni sem könnyű, mekkora csata várható a felsorolt "kárvallottak" között a 2004-es szlovéniai Európa-bajnokságon az öreg kontinensnek még kiadó egy olimpiai helyéért. Előbb persze az Eb-selejtezőkön kell túljutniuk az Athénba törekvő férficsapatoknak.
A magyar férfi válogatott az utóbbi években megfiatalodott, a gárda Nagy László, Pérez Carlos, Fazekas Nándor, Szathmári János, Pásztor István alkotta gerincre épül. A kulcsjátékosok köré építendő csapattól csodát nem várhatunk az olimpián, de némi szerencsével akár érem közelbe is kerülhet. Nagyon sok múlhat a még fiatal, de egyre többre hivatott kitűnőségeken (Iváncsik Gergő, Laluska Balázs, Katzirz Dávid, Józsa Máté), akiknek újabb kiugrási lehetőséget kínál Athén.

A nők legutóbb olimpiai döntőt játszottak - és buktak el pokoli csúfosan -, ezért tőlük némi korrekciót remélünk. A Sydneyben a dánokkal szemben már megnyertnek hitt fináléért Athénban kárpótolhatja magát és közönségét Mocsai Lajos kapitány együttese, amely több poszton átalakult az utóbbi esztendőkben. A 2000-es ezüstérmes lányok közül talán Balogh Bea, Farkas Ágnes, Kulcsár Anita, Lőwy Dóra, Pálinger Katalin, Pigniczki Krisztina és Radulovics Bojana ölthet újra magára olimpiai formaruhát. Mellettük az utóbbi évek új állócsillagaiban bízhatunk, akik közül ki kell emelnünk Ferling Bernadettet, Görbicz Anitát, Kindl Gabriellát, Nagy Ivettet, Sugár Tímeát, Siti Esztert, Tóth Tímeát, Szűcs Gabriellát, a már Sydneyről is csak balszerencsével lemaradó Kirsner Erikát vagy az újabb virágkorát élő Németh Helgát és Bohus Beát. A honosításon időközben átesett Irina Sirinával szintén sokat erősödött csapatunk.

Férfi Eb, 2004, Szlovénia
Női vb, 2003, Horvátország ---- ANDREJ LAVROV (1962. március 26., orosz)
Nélkülözhetetlen tagja volt a világverő szovjet, majd orosz válogatottnak. Olimpiai aranyérmet nyert Szöulban (1988) és Barcelonában (1992), világbajnok lett 1993-ban Stockholmban és 1997-ben Kumamotóban, Európa-bajnok csapat kapuját őrizte 1996-ban Sevillában. Zsenialitását valamennyi edzője - köztük Vlagyimir Makszimov, a legsikeresebb orosz férfi szövetségi kapitány - nagyra értékelte. A tavalyi portugáliai vb-n a magyarok elleni helyosztón is remekelt, és együttese ötödik lett. Még ma is profiként véd Németországban, Athén egyik nagy sztárja lehet.

ZINAJDA TURCSINA ( 1946. május 17., ukrán)
A szovjet idők legendás válogatottjának és Szpartak Kijevjének sztárja. Éremgyűjteményének legfényesebb darabjai: két-két olimpiai (1976, 1980) és vb-arany (1982, 1986).
Bővebben: A csillagok legfényesebbike

MAGNUS WISLANDER (1964. február 22., svéd)
A legendás beállóst az évszázad kézilabdázójának választotta a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF). A nemzetközi élvonal állócsillaga a német Kiel vezéregyéniségeként halmozta a sikereket klubjában, de főleg Bengt Johansson kapitány keze alatt. Az aktív játékot még nem fejezte be, de világversenyeken szerzett érmei és serlegei száma már aligha fog gyarapodni. Világbajnoki (1990, 1999) és Európa-bajnoki (1994, 1998, 2000, 2002) aranyérmei mellé három olimpiai ezüstöt (1992, 1996, 2000) gyűjtött. A világ legjobbjának 1990-ben választották meg.

ANJA ANDERSEN (1969. február 15., dán)
A játék fenegyereke, akit a zsenik öntörvényűsége jellemez, s akinek a klasszisát azok is elismerték, akik fura beszólásai, mutogatásai miatt nem nagyon kedvelték. A Slagese edzőjeként női BL-döntőre készülő egykori gólgyáros, aki német és norvég élcsapatokat megjárt, olimpiai bajnok (1996), vb-aranyérmes (1997) és Eb-győztes (1994, 1996). A világ legjobbjának választották 1997-ben.

SZVETLANA KITICS (1960. augusztus 5., bosnyák)
A valamikori Jugoszlávia csillaga 20 évesen szerepelt a moszkvai (1980) olimpián, amelyen ezüstérmet nyert, majd Los Angelesben (1984) a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Vb-ezüstérmet nyert 1990-ben, majd az olasz Sassariban játszott. Szerb klubjában, a Radnicski Beogradban Vinko Kandija, a válogatottban Joszip Szamardzsija mester segítette karrierjét. Hazájába visszatérve előbb a Zseljeznicsar Szarajevo játékos-edzője (2001), majd a női válogatott szövetségi kapitánya lett (2003). A világ legjobbjának 1988-ban választották meg. ---- A 12 férfi és a 10 női válogatott két-két csoportban kezdi a körmérkőzéses küzdelmeket.

Férfiak. A-csoport: Dél-Korea, Szlovénia, Oroszország, Spanyolország, Horvátország, Izland. B-csoport: Brazília, Egyiptom, MAGYARORSZÁG, Franciaország, Németország, Görögország
Nők. A-csoport: MAGYARORSZÁG, Brazília, Kína, Ukrajna, Görögország. B-csoport: Franciaország, Dél-Korea, Spanyolország, Dánia, Angola

A csoportokból négy-négy együttes jut a negyeddöntőbe, amelyben ez lesz a párosítás: A1-B4, A2-B3, A3-B2, A4-B1. A férfiaknál csoportokban 5. és 6. helyen végzők az olimpiai 9. és 11. helyért találkoznak. A negyeddöntők győztesei az elődöntőben (A1-B4 győztese-A3-B2 győztese és A4-B1 győztese-A2-B3 győztese) találkoznak. A negyeddöntők vesztesei az olimpiai 5-8. helyért küzdenek tovább (a vesztesek párosítása hasonló, mint az elődöntő résztvevőié). Az elődöntők győztesei az arany-, vesztesei a bronzéremért mérkőznek.

A kézilabda olimpiai programja