Álmodjunk tovább! – Thury Gábor jegyzete

Az Anglia–Magyarország Nemzetek Ligája-mérkőzés előtt Gareth Southgate, a hazaiak szövetségi kapitánya azt nyilatkozta, válogatottunk támadásban jobb lett. Mindezt nyilván a korábbi két vb-selejtezőn tapasztaltak, illetve a Puskás Arénában játszott, 1–0-s magyar győzelemmel végződő meccs alapján jelenthette ki. Vehettük akár udvarias gesztusnak is, mondván, a győzelmi kényszerben pályára lépő angolok szakvezetője azért dicsér, hogy sikere eseten saját együttesét felértékelje. Ám az első negyedóra végén megállapítása beigazolódott: az első magyar akciót követően Sallai Roland belőtte a helyzetet. Noha labdabirtoklásban jóval elmaradtunk az angolok mögött, s a labda visszavétele óriási energiákat emésztett fel, lehet azt mondani, higgadtan játszottunk. A tíz nap alatt a magyar futballistáknak szokatlan terhelés sem tette ólmossá a lábakat.

Noha Marco Rossi a szurkolók egy részétől gyakran kapott bírálatot, hogy ez vagy az miért játszik, vagy épp miért nem, ismerjük el, válogatottunk szövetségi kapitányának éppen az egyik legnagyobb erénye, hogy megtalálja labdarúgói helyét a csapatban. Remek meglátásnak bizonyult, hogy a sárga lapjai után visszatérő Schäfer András mellé Callum Stylest állította a középpálya közepére.

Nem látszott igazolódni a hazaiak titkon megfogalmazott elvárása, hogy a válogatottban ötven gólt szerző s ezzel az ötvenhárom gólos Wayne Rooney nyakán lihegő Harry Kane megkezdi a közvetlen felzárkózást csatártársához, a Tottenham ebben az évadban játszott tizenegy válogatott találkozóján tizenkét gólt szerző támadójának lehetősége sem volt – na jó, egyszer –, hogy a kapunkba találjon.

A második játékrészben a területlezárások következtében teljesen meddővé tettük a hazaiak mezőnyfölényét, Sallai Roland remek helyzetfelismerése ismét gólt eredményezett, hogy Nagy Zsolt parádés lövéséről, majd Gazdag Dániel „alábökős” találatáról ne is beszéljünk. A magyar válogatott győzelmével megszakította az angolok tizennyolc mérkőzés óta tartó hazai veretlenségét – nem mellékesen csoportelsőként fordul a szeptemberi két mérkőzésre.

Mit lehet írni, mondani?

A németek elleni találkozó előtt a közösségi médiában Szalai Ádám a mezén a címerre mutatva üzente, történhet bármi, ez sosem változik – hajrá, Magyarország!

Álmodjunk tovább!