Alázattal – Thury Gábor jegyzete

Ne tagadjuk, némiképp kényszer szülte ezt a keretet, mert Baráth Botond és Nagy Ádám hiányzása miatt Marco Rossinak át kell alakítania a Horvátország ellen pályára lépő csapatot. Ebből a szempontból teljesen világos Tamás Krisztián beválogatása. A szövetségi kapitány úgy okoskodhat, hogy Kádár Tamás a balhátvéd pozícióból behúzódik az egyik belső védő helyére, a bal oldalon pedig a ZTE-ben az utóbbi időben rendszeresen játszó bekk kaphat lehetőséget.

Ezzel a közepébe is vágtunk: noha vallom, hogy nekünk le kellett volna győzni a szlovákokat, most tényleg sorsdöntő mérkőzés következik az Eb-selejtezőben. A világbajnoki ezüstérmes Horvátország az ellenfél Splitben október 10-én. Ezzel párhuzamosan Szlovákia–Wales találkozót rendeznek, s ha mi kikapunk, továbbá a szlovákok nyernek, akkor mivel a magyar–szlovák összevetésben északi szomszédunk az egymás elleni eredmények alapján jobban áll, kimondhatjuk, elúszott a hajó.

Magyarán nekünk saját jogon legalább egy pontot kell szerezni úgy, hogy a házigazdáknak – éppen a tőlünk elszenvedett budapesti vereség miatt is – ugyancsak létfontosságú hazai meccseik megnyerése. Tamás Krisztián beválogatásánál Feczesin Róbert meghívása talán nagyobb vitát kavar, de Csank János egyik korábbi mondandóját idézném, amelyben még szövetségi kapitányként elmondta, azzal nincs baj, ha a közvélemény egy-két labdarúgó beválogatásával nem ért egyet, a gond azzal van, ha legalább öt helyen eltér a kapitány és a szurkolók véleménye. Márpedig ez a keret a jelen pillanatban a legerősebb, az újpestiek 11-szeres válogatottja, a legjobbak között legutóbb 2011-ben játszó játékügyes Feczesin meghívója arra enged következtetni, hogy ha úgy adódik, akár Szalai Ádám, sőt Sallai Roland helyén is pályára léphet, ugyanis Rossi a horvátok ellen nem feltétlenül számít a Freiburg támadójára.

Persze ahány szurkoló, annyi észrevétel, a legfontosabb, hogy pontot kell(ene) kicsikarnunk. A kapitány úgy fogalmazott, ha a horvátok úgy játszanak, ahogy tudnak, nagyon nehéz lesz akár egy pontot is szereznünk ellenük. Nos, ezzel egyet kell értenünk, azt viszont a futballtörténeti tapasztalatok mondatják velem, hogy ha a magyar csapat valahol ikszért lépett pályára, abból nem sok jó sült ki. Más kérdés, hogy Rossi nem ezt mondta, azt viszont hozzátette, alázattal lehet esélyünk.

Ez legyen most a kulcsszó! Tetszik, nem tetszik, a sorsdöntő meccsekhez alázat kell.