MLSZ: „Az előző idényben negyven nagy játékvezetői hiba történt”

R. B.R. B.
Vágólapra másolva!
2020.09.11. 14:33
null
Puhl nem akarja előtérbe helyezni a játékvezetőket (Fotó: Török Attila)
Terjedelmes interjút adott Hanacsek Attila és Puhl Sándor, az MLSZ játékvezetői bizottságának vezetői a csakfoci.hu-nak. A két korábbi nemzetközi bíró többek között beszélt a játékvezetők tévedéseiről és ellenőrzéséről, Kuttor Attila kifakadásáról és az új bírói felfogásról is.

„Tudjuk, hogy van egy űr ezzel kapcsolatosan a sajtóban, de a mi álláspontunk az, hogy a futball nem a játékvezetésről szól, nem akarjuk előre tolni a bírókat, mint egy tankot – felelte a csakfoci.hu-nak Puhl Sándor, az 1994-es világbajnoki döntő és az 1997-es Bajnokok Ligája-finálé játékvezetője arra a kérdésre, miért nem kerül nyilvánosságra a bizottság véleménye egy-egy nagy figyelmet kapó játékvezetői ítélet kapcsán. – Ha koncként odadobunk egy játékvezetőt és az esetét, hogy rajta csámcsogjanak, kiszolgáltatjuk őt, nekünk pedig felelősségünk van feléjük.”

Hanacsek Attila hozzátette, szerinte a magyar futballban a játékvezetésben a legjelentősebb a belső ellenőrzés és a számonkérés. Részletesen osztályozzák a mérkőzéseken dirigálókat.

„Három gombnyomás után látjuk, ki hány lest intett be, hány sárgát, hány pirosat osztott ki, hány tizenegyest ítélt, és ebből mennyi volt helyes vagy helytelen – ecsetelte Hanacsek Attila, aki 1994 és 2006 között vezetett az NB I-ben. – Az idény összes, vagyis százkilencvennyolc bajnoki meccsén van legalább egy ellenőr, de olykor asszisztensellenőrt is küldünk, hogy még nagyobb legyen a kontroll. Az ellenőrök mindent leírnak, a játékvezetői bizottság pedig minden esetet ellenőriz utólag, videóról. Minden lépésüket mérjük, a bírók fordulóról fordulóra osztályozva vannak. Ha a hiba hasonló is, azért komoly különbségek mutatkoznak az esetek között is. Nem mindegy, hogy valaki öt-nullás állásnál ítél meg egy téves büntetőt vagy nulla-nullánál tévesen nem. Nem mindegy, hogy második sárgás piros marad el, vagy a meccs elején egy azonnali kiállítás. Az osztályzataikat és azok átlagát látjuk évekre visszamenőleg. Itt a nevek mellett zölddel látható, hány jó kulcsdöntése volt egy játékvezetőnek, a pirosak a rosszat jelentik. Hogy van-e következmény? Ha valaki súlyos tévedést – gólhibát, téves tizenegyest, piros lapos hibát – követ el, vagyis súlyos szakmai hibát vét, a következő fordulóban aligha kap meccset.”

Puhl Sándor jelezte, ezeket kifelé nem kommunikálják. Az előző évadban összesen negyven nagy hibát regisztráltak, ami az ellenőrző rendszer 2013-as bevezetése óta a legjobb eredmény. Mint mondta, az előtte lévő idényhez képes 37 százalékkal kevesebb nagy tévedés történt. Hanacsek szerint sok olyan eset van, amelynél az ellenőr és a bizottság véleménye is eltér egymástól.

Hanacsek reagált az emlékezetes Kuttor Attila-nyilatkozatra. A Mezőkövesd trénere júniusban a Debreceni VSC elleni találkozó után emelte fel a hangját a játékvezetői döntések ellen.

„Százszor visszanéztük, és mindkettő helyes játékvezetői ítélet volt – így Hanacsek. – Az állítólagos lesgól ugyanis nem volt les, a meg nem adott gólnál pedig egyértelműen szabálytalankodtak a kapussal szemben (a fejelni felugró játékos a levegőben eltolta a kapus kezét, aki ezért nem tudott hárítani). Ezen a meccsen egy nagy hiba volt, és az pont a DVSC kárára történt, hiszen egy debreceni találatot nem adtak meg les miatt, tévesen. Nálunk ez a hiba került oda a játékvezető neve mellé.”

Puhl elárulta, ha valaki az ellenőrtől 7.9 alatti osztályzatot kap, a következő fordulóban – ha a játékvezetői létszám engedi – nem vezet mérkőzést. Hanacsek elmondta, a közelmúltban volt olyan, örülniük kellett, hogy minden meccsre tudtak bírót küldeni. Például azért, mert több játékvezetői csapat nemzetközi kupameccsen kapott feladatot, s a koronavírus-járvány miatti protokoll során nem tudtak időben két negatív tesztet produkálni.

„Egy csatárról, ha kihagyja a ziccert, nem feltételezik, hogy szándékosan tett ilyet, míg egy bíróról a hibája után elég gyakran
– véli Hanacsek. – Ez nem olyan, mint a játékospiac. Itt nincs még egy keret, ahonnan tudunk igazolni, és egy bíró sem tud egy másik helyre elszerződni, nekünk ezekkel az emberekkel és ezzel a létszámmal kell együtt dolgoznunk, és kötelességünk őket védeni. Nagyon kicsi a merítés, mert a közeg miatt egyre több játékvezető veszíti el a kedvét időközben. Van, aki elkezdi a pályafutását, és mondjuk már az NB III-as szinten tapasztalt gyűlölet miatt feladja.”

Puhl úgy saccol, a járványhelyzet miatt körülbelül kétszáz magyar játékvezető szünetelteti vagy hagyta abba pályafutását.

A mostani idénytől kezdve más felfogásban vezetnek a hazai játékvezetők.

„Fontos, hogy a közeg, a játékosok és a vezetők fogadják el, hogy a bírók engedik majd a keményebb játékot, ez már az első fordulókban is így volt – magyarázta Puhl. – Érződött is, hogy ez még szokatlan, már a nyitó fordulóban, a ZTE–Fehérvár mérkőzés után is érték kritikák a játékvezetőt, pedig abban a szellemben bíráskodott, ahogyan mi kértük tőle és társaitól a szezon előtt. A játékvezetés azzal tudja segíteni a magyar csapatok alkalmazkodását a nemzetközi futballhoz, hogy engedi a testi kontaktust, mert az európai kupameccseken ennek hiánya visszaüthet. Célunk az, hogy ez az üzenet átmenjen, hogy ez a felfogás lesz majd a jellemző a mérkőzéseken.”

A teljes interjút ide kattintva elolvashatja!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik