BP. HONVÉD–PAKS 2–3

Supka Attila (Bp. Honvéd): – Figyelmetlenek voltunk. Nem szabad, hogy így „megkontrázzanak" minket. Rosszul helyezkedtünk, távol álltunk az emberektől, nem biztosítottuk egymást, a Paks második góljánál hosszú másodpercekig pattogott a labda a tizenhatosunkon belül, ilyenkor el kell takarítani a labdát onnan. Ráadásul az első félidőben emberhátrányba kerültünk, hatalmas hiba ez olyan játékostól, aki éppen most tért vissza eltiltását követően.

Kis Károly (Paks): – Nagyon kellett ez a siker! A támadójátékunk ezúttal is hatékony volt, a három gól mellett is voltak lehetőségeink. Duplán örülök ennek a győzelemnek, mert a Honvéd otthonában nyertünk, ez pedig nagy fegyvertény, hiszen rendkívül szervezett csapatot győztünk le. Kockáztatott a Honvéd, nyilván szeretett volna hazai pályán nyerni, de a második félidőben is voltak veszélyes kontráink. A hajrában volt helyzet itt is, ott is. A hibáinkból most kell tanulnunk. Egy félidőn keresztül emberelőnyben futballoztunk, a játékkal ellenben nem vagyok maradéktalanul elégedett.

VASAS–ÚJPEST 3–0

Marijan Vlak (Vasas): – Nagyon motivált volt az együttes, csak a győzelem volt számunkra elfogadható. Jelenleg a kiesés ellen harcolunk. Igaz, volt egy kis szerencsénk, de nagyon bízom benne, hogy ez a siker kellő lendületet ad a folytatásra.

Zoran Szpisljak (Újpest): – Nagyon fontos volt ez a meccs a számunkra, hiszen riválisunkkal találkoztunk. Ugyanakkor alapvető hibákat követtünk el az első félidőben. Az elejét nagyon elrontottuk, csak azzal foglalkoztunk, hogy előremenjünk, a védekezésre pedig nem fordítottunk elég figyelmet. Egyszerűen megengedhetetlen hibákat követtünk el az első félidőben. Úgy néztek ki a játékosok, mint akik az öltözőből akarják megnyerni a mérkőzést. Onnan viszont nehéz.

ZTE FC–LOMBARD PÁPA 1–1

Prukner László (ZTE): – Ezúttal is megkaptuk a szokásos gólunkat, amelyet csak saját magunknak köszönhetünk. Ha pozitívumot keresnék a teljesítményünkben, mindenképpen kiemelném, hogy hátrányból felálltunk, egyenlítettünk, sőt a győzelmet is megszerezhettük volna. Remélem, idejében vagyunk még, és a kéthetes szünet elegendő lesz ahhoz, hogy összeálljon a csapat. Látványos fejlődésre felesleges számítani, pedig higgyék el, mindenki próbálkozik és teszi a dolgát. Volt, aki már görcsoldót szedett, csak azért, hogy végre kilábaljon ebből az önbizalomvesztett állapotból. Egyelőre a csodaszerek sem használnak. Az egyenlítésünkig mi játszottunk kezdeményezőbben, a kiállítás után azonban félő volt, hogy megtorpanunk, amikor azonban ismét egyenlő létszámban futballozhattunk, azt a lendületes felzárkózást és agresszív labdaszerzést mutatták be a játékosok, amelyet a jövőben is elvárok tőlük.

Véber György (Pápa):– Tanultunk a két héttel ezelőtt Szombathelyen elkövetett hibáinkból. Akkor sok támadás ért, hogy vezetésünk után kikaptunk. Egész héten úgy készültünk, hogy figyelmen kívül hagyjuk a Zalaegerszeg eddigi teljesítményét. Tudtuk, nem lesz sétagalopp a mérkőzés, mert vetélytársunk ellenünk is az első győzelmének megszerzésére készül. Az első félidőben pontatlanul futballoztunk, de vezetést szereztünk, sőt emberelőnybe is kerültünk, ami kiváló folytatást vetített előre. Amit aztán megbeszéltünk a szünetben, néhány perc elteltével (Sander Purit is piros lapot kapott) el is felejthettük. Továbbra sem a védekezésen volt a hangsúly. Nagyobb problémám, hogy tizenegy forduló alatt csak tizenegy gólt szereztünk, és rendre hatalmas helyzeteket hagyunk kihasználatlanul, ezért aztán hat-nyolc ponttal kevesebbünk van.

HALADÁS–SIÓFOK 2–1

Aczél Zoltán (Siófok): – Nagyon sokat dolgoztunk azok után, hogy Újpesten vereséget szenvedtünk, s azt gondolom, annál jobban nem lehet felkészülni a Siófok játékából, mint ahogy mi tettük. Alaposan feltérképeztük az ellenfelet, megnéztük, hol kezdi a védekezést, milyen formában próbál támadásokat építeni, és erre alapoztuk a taktikánkat. Jó szélsőjátékkal, valamint több dicséretes egyéni teljesítménnyel sikerült is kétgólos előnyt szereznünk. A szünetben megbeszéltük, hogy miután várható, a Siófok magas játékosait előreküldve próbál helyzetet teremteni, a lepattanó labdákat kell összegyűjtenünk. Ám ez nem jött össze, így valóban több helyzete is volt a Siófoknak, és tény, Rózsa Dániel esélyes a forduló játékosa címre. Számomra érthetetlen volt a második félidőben mutatott teljesítményünk, az első játékrészben több nagy lehetőségünk is volt, ha akkor gólt szerzünk, korábban biztosíthattuk volna a győzelmünket.

Ifj. Mihalecz István (Siófok): – „Jól" kezdtünk – de le ne maradjon az idézőjel! Tulajdonképpen két gólpasszal megajándékoztuk az ellenfelet, és bár kétszer is a kapufát találtuk el, az első félidő második részében jobbára a két kapott gól okozta sokkból próbáltunk magunkhoz térni. Ekkor nagyon könnyen kaphattunk volna egy harmadik gólt is. Noha a meccs elején a védelmünk igen gólképesnek tűnt, a szünet után minden mindegy alapon támadni kezdtünk, és kimondottan jól futballoztunk. Sok helyzetünk volt, és ez a játékrész arra mindenképpen alkalmas, hogy a hitelességünket megőriztük.

PÉCS–KAPOSVÁR 1–1

Mészáros Ferenc (Pécs): – Nagyon döcögött a játékunk, alacsony színvonalú teljesítménnyel rukkoltunk ki, a fordulás után azonban feljavultunk.

Sisa Tibor (Kaposvár): – Mentálisan az egész találkozón erősek voltunk. A mérkőzés képe alapján megérdemelten szereztünk egy pontot, igazságos a döntetlen. A Pécs rendkívül erős, masszív csapat, s idegenben elrabolni egy pontot, bizony nagy fegyvertény, ráadásul sérülések is hátráltatták a munkánkat.