Paul Shaw: Ez már nem a másodosztály

A lefújás után más-más hangulatban szedelődzködtek a felek. Amíg a Vasas öltözőjéből örömittas kiáltások, ünneplő rigmusok szűrődtek ki, a Ferencváros labdarúgóit elrejtő ajtók mögött síri csend honolt. Előbb az angyalföldiek bukkantak fel, a korábban a Ferencvárosnál szereplő Laczkó Zsolt széles mosollyal az arcán indult zuhanyozni.

„Érdekes és különleges volt számomra ez a mérkőzés. Amikor kifutottam a pályára, lepergett előttem az az időszak, amit a zöld-fehéreknél töltöttem. Minden tiszteletem az FTC-é, nem feledem soha a múltat, azt pedig már a profi futballista mondatja velem, hogy nem foglalkozom a lelátóról érkező kritikákkal – mondta a játékos a Nemzeti Sportnak. – Az első félidőben jól és meggyőzően futballoztunk, eldönthettük volna a csatát, a második periódusban viszont feljött a Fradi, és szorossá tette a végjátékot. A győzelemnek örülni lehet, de sokáig nem ünnepelhetünk, meg kell tanulnunk egységesen teljesíteni. Mert az nem járja, hogy az egyik héten csúnya vereségbe szaladunk bele, és csak a következő fordulóban tudunk javítani."

Szép lassan a ferencvárosi játékosok is elindultak a busz felé, mindegyik zöld-fehér labdarúgó lesütött szemmel, szégyenkezve hagyta el az angyalföldi öltöző folyosóját. „Ez már nem a másodosztály, itt nem lehet sorra elhibázni a ziccereket – mondta sóhajtva a Rósa Dénesnek gólpasszt adó Paul Shaw. – Az ellenfelek könyörtelenül kihasználják a hibáinkat, márpedig azokból elég sok volt. Nincs mentség, rossz szériát futunk, egyre-másra jönnek a pofonok. De erősnek kell maradnunk! Tudjuk, hogy jók vagyunk, minden meccsen győzelmi esélyünk van. Nem adjuk fel, szerdán javítani kell."