Muszbek Mihály: „Csak azt lehet exportálni, aki kell valakinek”

Vágólapra másolva!
2009.03.05. 09:33
Címkék
Úgy tartják, a magyar labdarúgás mozgatórugója az üzleti túlélés – a hazai klubok úgy tart(hat)ják fenn magukat, ha a piacképes futballistáikat értékesítik. A honi klubvezetők szívesen exportálnák a játékosokat, azonban a téli átigazolási időszakban alig akadtak külföldi érdeklődők. Vajon hibáznak-e a magyar együttesek, ha pusztán az életben maradásra rendezkednek be?
Meyével (jobbra) jó üzletet csinált a ZTE
Fotó: M. Németh Péter
Meyével (jobbra) jó üzletet csinált a ZTE
Meyével (jobbra) jó üzletet csinált a ZTE
Fotó: M. Németh Péter
Meyével (jobbra) jó üzletet csinált a ZTE

Szavazás

Melyik csapat nyeri meg a Soproni Ligát?

Szavazatok száma: 31748

DVSC-TEVA
55 % (17374)
Újpest
45 % (14374)
A hazai labdarúgópiac keresleti és kínálati hiányosságai miatt a csapatok külföldre fókuszálnak, még akkor is, ha a sokszor emlegetett nyugati viszonyokhoz képest csupán kedvezőtlen feltételekkel tudják labdarúgóikat exportálni.

A télen ráadásul kiderült, hogy határainkon túl nem különösebben kapkodnak játékosainkért...

„Ennek igazán egyszerű a magyarázata – sóhajtott Muszbek Mihály gazdasági szakértő. – Csak azt lehet exportálni, aki kell valakinek, mert minőséget képvisel, reményteli jövőképe van, vagy éppenséggel olcsó. A piac objektív szempontok alapján választ.”

Aggasztónak tűnhet, hogy az életben maradás mindennél fontosabb, nem számít a játék színvonala – és a szépsége sem.

„Ha a klubok erre rendezkednek be, azzal eleve feladják, hogy idehaza újból nézhető labdarúgás legyen egyszer, amely része a szórakoztatóiparnak – érvelt Dénes Ferenc sportközgazdász. – Persze lehet egy élvonalbeli együttes stratégiája az is, hogy akkor értékesíti fiatal játékosait, amikor még nem költött rájuk sokat, de már jó áron eladhatók. Csakhogy ez egy másik iparág – nevezzük úgy: képzési…”

ROGUY MEYÉ KEVESET VITT, SOKAT HOZOTT

Kilenc élvonalbeli klub mondhatja el magáról, hogy az átigazolási időszakban legalább egy labdarúgója külföldre távozott. Aki azonban azt gondolja, az érintett csapatok bomba üzletet kötöttek, téved. Az átigazolások többségénél nem volt pénzmozgás – mi több, bevételt csupán négy klub könyvelhetett el.
Az éllovas DVSC-TEVA elöljárói nem panaszkodhatnak, Balogh János játékjogáért 200 ezer eurót (60 millió forintot) fizet a skót Hearts, igaz, az összeg csak májusban érkezik meg a klub számlájára.
Az Újpest három futballistát is külföldre kölcsönzött: Kurucz Péter és Lipták Zoltán Angliában, Sándor György pedig Bulgáriában játszik a tavasszal. Sallói István sportigazgató elmondta: a lilák egy játékost egy esztendőre 100–200 ezer euró közötti összegért adnak oda, így hármójuk tavaszi kikölcsönzése 150–300 ezer euróval (mintegy 45–90 millió forinttal) gyarapíthatja a költségvetést.
A legnagyobb bevételhez a ZTE jutott Roguy Meyé eladása után (több mint háromszázmilliós nagyságrendről van szó…), s ez még akkor is jelentős összeg, ha tudjuk: gaboni, s nem magyar labdarúgót sikerült eladni. Németh Norbert oroszországi értékesítése mintegy ötvenmillió forintot hozhat az angyalföldieknek, ugyanakkor a Fehérvár, a Kaposvár, a Paks, a Siófok és a REAC semmilyen bevételhez sem jut az osztrák „Zs”-ligába, a román második vonalba vagy Ukrajnába igazoló kerettagjai után.
A legfajsúlyosabb csapathoz, a német másodosztályú Hansa Rostockhoz a 49-szeres válogatott Lisztes Krisztián került, ám amatőrszerződése volt a REAC-nál, így ingyen váltott klubot.
Arra van egy-egy példa, hogy külföldi, elsősorban afrikai játékost sikerül jó pénzért eladni – ismerte el Kutasi Róbert, a REAC klubigazgatója. – Az viszont ritkaságszámba megy, hogy huszonhárom évesnél idősebb honi futballistát valaki el tudjon külföldre adni…”


A TELJES CIKKET A NEMZETI SPORT CSÜTÖRTÖKI SZÁMÁBAN OLVASHATJÁK.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik