Sorbaállás a pénztáraknál, tumultus a bejáratnál, hatalmas tömeg bent – ilyen viszonyok közepette valahogy ritkán érzi jól magát az ember. Inkább bosszankodik, hogy alig tud leülni – ha egyáltalán le tud… –, hogy nem tudja hová tenni a kabátját, hogy alig kap levegőt, ennek azonban most mégis nagyon örültünk.De tényleg. Pedig nem is vagyunk mazochisták.Egész egyszerűen arról van szó, hogy végre Budapesten is tömegeket vonzott és mozgatott meg a kosárlabda. Illetve pontosítsunk: a férfi kosárlabda. Aki esetleg nem tudná, ez amiatt nagy szám, mert erre az idényre teljesen elfogytak a fővárosi klubok az A-csoportból, de előtte is már csak vegetáltak, és remegve várták az idény végét, hogy vajon sikerül-e bentmaradniuk. Hiányoztak tehát az eredmények, és nyilván öszszefüggött ezzel, hogy hiányoztak a sztárok és hiányoztak a nézők is a lelátókról.Hát, most aztán sem szurkolókból, sem csillagokból nem volt hiány, még ha többen le is mondták a fellépést, Czigler László például az utolsó pillanatban.Úgy tűnik, legalább ez az év végi gála lehel némi életet Budapest férfi kosaraséletének sivárságába. Ha már a klubok haldokolnak, ha már az élsport szintjén szinte teljesen eltűnt a város a sportág térképéről, ha már alig maradt minőségi munkát végző műhely… Csak remélni tudjuk, a szervezők nem viszik el a gálát a fővárosból, mert ha már ez sem marad a pestieknek, gyakorlatilag a semminél tartunk.MAFC-ok, Honvédok, Simonok, Gremingerek, Dávidok után ide jutottunk.
Legfrissebb hírek
