Női kézi: játékra éhesen tért vissza Faluvégi Dorottya

– Rossz emlék már csak a sérülés? Teljesen felépült?
– Köszönöm, most már teljesen jól vagyok, hála a remek gyógytornászunknak, aki elképesztő munkát végzett velem az elmúlt hetekben, és csak azon dolgozott, hogy felépüljek annyi idő alatt, amennyit ígért nekem – válaszolta Faluvégi Dorottya, aki januárban szenvedett a térdében részleges belső oldalszalag-szakadást. – Szerencsére nem teljes két hónapot töltöttem a rehabilitációval, és immár két hete a csapattal együtt dolgozhatok.

– A térdsérüléssel nem lehet viccelni. Nem vetődött fel az operáció?
– A klub nagyon gyorsan alaposan kivizsgáltatott, nem volt sok idő, amit kétségek között töltöttem, és örültem, amikor a csapatorvosunk, doktor Balogh Péter közölte, hogy nincs szükség műtétre. Nagy kő esett le a szívemről.

– A sérülése alatt sem unatkozott, ugyanis kiderült, hogy az évad végén távozik Győrből. Mikor vetődött fel először, hogy nem tölti ki az eredetileg jövő nyárig tartó szerződését?
– Az események valóban egybeestek a sérülésemmel, volt min gondolkodnom a gyógytorna mellett. Ekkor derült ki, hogy új szélső, a norvég Emilie Hovden érkezik Győrbe, onnantól pedig zajlottak az események, és úgy gondolom, nagyon szerencsés vagyok a végkimenetellel, mert kitűnő klubba, a Bietigheimbe kerülök a nyáron.

– Ha a norvég játékos nem jön, akkor is elgondolkodott volna a váltáson?
– Jövő nyárig volt szerződésem, és nem tagadom, ki is akartam tölteni Győrben, mert nagyon boldog vagyok itt, szeretem a munkát, amelyet végzünk, a várost, az embereket, akik körbevesznek. Az új helyzetben viszont muszáj volt végigvenni a lehetőségeket.

– Milyen lehetőségei voltak? Itthonról is keresték, vagy csak külföldre figyelt?
– Nem lenne etikus, ha csapatokat említenék, csak azt tudom mondani, hogy nagyon hálás vagyok a menedzseremnek, aki minden követ megmozgatott, illetve a jelenlegi edzőim is szívükön viselték a sorsomat, és igyekeztek segíteni. Az az időszak volt nehéz, amíg nem tudtam, milyen lehetőségeim vannak, egyébként pedig minden idegszálammal a rehabilitációra koncentráltam. A kettőt együtt nem volt egyszerű végigvinni, de ez az időszak nem tartott tovább néhány hétnél. Egyébként pedig úgy voltam vele, ha már ekkora választás elé állított az élet, szívesen kipróbálnám a légióskodást. A családom is élt külföldön, a testvérem most is ott játszik, szóval inkább kalandnak fogom fel.

– Mit vár a németországi időszakától?
– Nagyon bizakodó vagyok, főleg amiatt, amit a Bietigheimtől az idény első felében láttunk, nagyon hajtós, harcias csapatról van szó, bárkinek megkeserítheti az életét. Sokat beszéltem az új edzőmmel, és nagyon tetszett, ahogy felvázolta, miként fejlődhetnék nála, hogyan tudna beilleszteni a csapatba. Hiszek benne, hogy a változás mindig jót hoz, és az új közeg csak hozzátesz a játékoshoz.

– Említette, mennyire jól érzi magát Győrben, ahol nagyon fontos feladatok előtt állnak. Csak az jár a fejében, hogy a lehető legtöbb címet megnyerje az ETO-val?
– Játékra éhesen tértem vissza a sérülésemből, durva érzés kinyitni a naptárat és látni, hogy csak két hónap van hátra az évadból, egymást követik a mérkőzések. Az egyik fontosabb lesz, mint a másik, de éppen emiatt jó a hangulat az öltözőben, és jó volt ide visszacsöppenni. Izgatott vagyok.

– Már a szombati, Ferencváros elleni, lényegében bajnoki döntő miatt is?
– A rehabilitáció alatt bíztam benne, hogy erre a mérkőzésre már visszatérhetek, és nagyon várjuk a csapattal. Az FTC elleni összecsapások annyira speciálisak mindkét félnek, hogy nem is lehet máshoz hasonlítani az érzést. Szerdán még van egy fontos kupameccsünk Szombathelyen, csak utána fordulunk rá a Fradi elleni rangadóra, én is kíváncsi vagyok, hogy az edzőnk, Ambros Martín készül-e bármilyen meglepetéssel. Manapság a csapatok annyira alaposan feltérképezik egymást, hogy amikor pályára lépünk, szinte mindent tudunk az ellenfélről, csak az a kérdés, a kapott információkból mennyit tudunk hasznosítani a pályán. Együttesünk nyitott az újdonságokra, izgatott vagyok, mivel fogunk készülni, de úgy gondolom, ez a meccs nemcsak a taktikán fog múlni, hanem a mentális tényezőkön is.

– Felépült sérüléséből, Golovin Vlagyimir meg is hívta az áprilisi, Izland elleni világbajnoki selejtező mérkőzésekre készülő keretbe. A női szakág szempontjából rendkívül fontos párharc következik.
– Ez így van. Az elmúlt hetekben az volt a személyes célom, hogy minél hamarabb visszatérjek arra a szintre, amit a jelenlegi, fontos mérkőzésekkel teli időszak megkövetel. Minden pályán töltött percet szeretnék élvezni. Nem tudom, a kapitány milyen szerepet szán nekem, de bármit kapok, készen állok, és a legjobbamat szeretném nyújtani.