Van ok az örömre.
Néhány korty sör miatt eljárás indul Nagy László ellen, a Veszprém világklasszis kézilabdázójánál elszíneződött a szonda, a rendőrök annak rendje és módja szerint intézkedtek, a szabálysértési eljárás vége valószínűleg pénzbüntetés lesz.
Néhány korty sör miatt eljárás indul Nagy László ellen, a Veszprém világklasszis kézilabdázójánál elszíneződött a szonda, a rendőrök annak rendje és módja szerint intézkedtek, a szabálysértési eljárás vége valószínűleg pénzbüntetés lesz.
Történt mindez kedden, s a nyilvánosság számára csütörtök reggelre lezárult az ügy – ennek örülök.
Bizonyítva, hogy ha tisztán játszanak az érdekeltek, nincs semmi szenzáció. Ellentétben a nálunk honos szokással, sem a veszprémi klub, sem a hatóság, sem a játékos nem mismásolt, nem ködösített, nem igyekezett elkenni a történteket. Elmondták, mi történt, Nagy László beismerte, hogy hibázott, a felelősséget vállalja, jogilag is.
Nálam valahol itt kezdődik a profizmus (és nem ott, hogy égbekiáltó blama után „csak a következő meccsre koncentrálunk”). Az őszinteségnél. Főként azokban az esetekben, amelyek hétköznapiak, még a marketing sem kívánhatja meg, hogy nagyobb feneket kerítsenek nekik, mint amekkorát érdemelnek.
Igen, hétköznapi az eset, mert mesélhetnek nekem az öltözőbe rendelt ünnepi tortákról, pizzahalmokról, a baráti kávézgatásokról az ilyen és olyan főtereken, igenis természetes, hogy meccsek, versenyek után lecsúszik egy-egy sör, fröccs, hosszúlépés. Nagy László – mint mondja – megelégedett néhány korttyal, kövezzenek meg érte, önmérséklet ez a javából, hiszen a kézilabda izzasztó sport, az ő szerepe (vezér) pedig még inkább fárasztó, még egy tizenkilenc gólos győzelem esetén is, hiszen ő diktálja a ritmust.
Mondhatják, hogy azért nem kellene piedesztálra emelnem Nagy Lászlót, elvégre – jogilag – ittasan ült autóba. Nem kellene, egyszerűen kell, nekem mindenképpen, a többi pedig a hatóság dolga. Meggyőződésem ugyanis, hogy egy példaképnek nem istennek kell lennie – embernek. Akinek természetesen vannak gyengéi, rossz döntései, ám éppen ettől állhat közelebb hozzánk, hétköznapiakhoz, akiknek szintén akadnak (enyhén szólva).
Aligha valószínű, hogy a veszprémiek és Nagy László nyíltságából mozgalom indul nálunk, de reménysugárnak megteszi.
A felhők felett süt a nap.