Pálinger: Egyszerűen semmi nem jött össze

Kezdjük a jó hírrel: bár váratlan és kellemetlen pofont kapott a Győri Audi ETO KC az osztrák Hypo otthonában, azért még kiváló az esélye arra, hogy az erőviszonyoknak megfelelően csoportelsőként jusson tovább a Bajnokok Ligája C-csoportjából. Az más kérdés, hogy alig négy nappal azután, hogy álomkézilabdával verte tönkre a Randerst az ETO, elég kilátástalan játékkal kapott ki szerdán.

„Borzasztóan sajnálom, ami történt, egyrészt szurkolóink miatt, akik szép számmal elkísértek bennünket Ausztriába is, másrészt azt gondolom, egyébként sem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen meccseket elveszítsünk – jelentette ki Pálinger Katalin, a csapat kapusa. – A pozitívum legfeljebb annyi, hogy most végig rettenetesen küzdöttünk, még jobban is, mint a Randers elleni októberi vereség alkalmával, de egész egyszerűen semmi sem jött össze. Nem is védekeztünk valami jól, így mi, kapusok sem tudtunk hozzátenni a játékhoz, az ellenfél pedig megérezte a vérszagot, és kihozta magából a maximumot. Németh Andrással beszélgettünk a meccs után, és azt mondta, ilyen játékra ő sem számított tőlük."

A mérkőzés után Konkoly Csaba azt mondta, játékosaitól kellene megkérdezni, mi okozta a hatalmas különbséget a múlt szombati és a szerdai teljesítmény között, úgyhogy az egyik illetékeshez fordultunk.

„Vasárnap fantasztikus mérkőzést játszottak a lányok – én sajnos sérült voltam –, az a találkozó arról árulkodott, csúcsformában vagyunk, és szerintem ezt el is hittük – így Pálinger. – Ugyanakkor a hétfő legnagyobbrészt a pihenésé volt, vagyis mindössze kedden tudtunk felkészülni, ráhangolódni a Hypo elleni csatára – ismét bebizonyosodott, hogy koncentráltabban kell készülnünk, mert ami a magyar bajnokságban elég lehet, annál a Bajnokok Ligájában többre van szükség."

A kevés felkészülés persze önmagában még sovány magyarázat, a világklasszisok sorát felvonultató társaságnak úgymond ösztönből is meg kellene tudnia verni a Hypót is – Pálinger szerint azonban épp az ösztönös játék okozta a nehézséget.

„Amikor jól megy a játék, nincs baj, de ahhoz még nem vagyunk eléggé összeszokva, hogy minden helyzetre felkészüljünk – vélekedett a kapus. – Most nem működött a játékkapcsolat az irányító, az átlövők, a beálló között, és ilyenkor – egyelőre még – mindenki ahhoz tér vissza, amit magával hozott: aki ahhoz szokott, hogy ilyenkor neki kell eldöntenie a meccset, az többet vállal, és ezeken a beidegződéseken nem lehet néhány hónap alatt változtatni. Még el kell telnie egy kis időnek, ameddig összeáll annyira a játékunk, hogy az ilyen nehézségeken is túllépjünk. Tragédia nem történt, hiszen vasárnap ettől még ugyanúgy továbbjuthatunk, még csoportelsőként is, de nem mehetünk el szó nélkül a történtek mellett – csütörtökön meg is néztük a meccset, elemeztük a látottakat. Tanulnunk kell ebből a vereségből, fogunk is, s hiszem, hogy már vasárnap kiköszörüljük a csorbát."