Az örökifjú cunderkirály

A Győr volt csillagát – aki az 1995–1996-os évadban Tatabányán is játszott – mindig hatalmas taps fogadja a bányászváros csarnokában. A külföldet is megjárt, cunderes (csavart, pattintott) lövéseiről híres játékos, a sportág élő legendája jelenleg az NB I B-s Pápa csapatát erősíti. "Negyvenöt éves vagyok, de még mindig elég fiatal ahhoz, hogy a jelenlegi csapatomban megálljam a helyem, és sok gólt lőjek, pedig már régen amatőr vagyok, és három műszakban dolgozom Győrben az Audinál – mondta Iváncsik Mihály. – Tamás fiamat a napokban éppen a Győr ellen láttam először a Tatabányában játszani, és nagyon büszke voltam, amikor a második félidőben négyszer is betalált egykori csapattársai kapujába. Igaz, győriek vagyunk, de neki most a Tatabányáért kell küzdenie, hogy elérje céljait. Mert azok nagyon jelentősek.” A húszéves Iváncsik Tamás az egyik zicceréből a háta mögött eldobott labdával talált a kapuba, s a trükk láttán önfeledten tombolt a közönség."Nekem erőt ad, hogy édesapám eljön a meccseimre, és ha a közönség soraiban ül, neki játszom elsősorban – mondta az ifjú tehetség. – Amíg más talán izgul, ha a szülei figyelik, nekem ez természetes. Amikor a góljaim után visszafelé futva kinézek oda, ahol ül, s akkor ő rám, én meg rá mutatok, és ezzel mindent meg is beszélünk. Nekem mindig is a kézilabda volt és lesz az első, és ezt a motivációt édesapámnak köszönhetem. Igaz, őt nehéz lesz utolérnem, hiszen máig játszik, nem is akárhogyan, de azon leszek, hogy én is a lehető legjobbat nyújtsam.”