Nem kell korán kezdeni
Hamarosan megtudjuk, a Nemzetközi Kézilabda Szövetségnél ki volt a világ legjobb női és férfi játékosa 2002-ben. A címet, melyet 1988-ban alapítottak, két magyar hölgy is kiérdemelte már: 1995-ben Kocsis Erzsébet, 2000-ben pedig Bojana Radulovics. Honfitársnőink közül ezúttal Farkas Ágnes a díj egyik várományosa. Ideje visszapillantani a tavalyi győztesekre, a XXI. században ugyanis ők voltak az elsők.
Egy cseppet sem buta szőke nő, aki időnként mégis nagyon idegesítő. Legalábbis az ellenfél szemével
Egy cseppet sem buta szőke nő, aki időnként mégis nagyon idegesítő. Legalábbis az ellenfél szemével
Tizennégy évesen próbálta ki magát először a háló előtti csíkos keretben, lám: nem kell túl korán kezdeni, vagy legalábbis túl hamar specializálódni. A tehetséget pedig bizonyára nem lehet eltanulni: öt év múlva (a még mindig kis) Ceciliet a felnőtt világbajnokság legkiválóbb kapusának választják. 1993-at írunk, s vb-bronzérmet akasztanak a szőke hölgy nyakába saját hazájában, Norvégiában. Világbajnoki érmekből kiállítást rendezhetne, van aranya és ezüstje is, előbbi 1999-ből (szintén odahaza gyűjtötte be), utóbbi 2001-ből Dél-Tirolból. Aztán őrizget még egy olimpiai bronzot is, Sydney-ből, talán csak azért nem aranyat, mert az elődöntőben a magyar hölgyekkel kellett farkasszemet néznie, s ugye mindenki emlékezik a Mocsai-csapat szinte tökéletes játékára?
Cecilie Leganger világversenyeken összenyert medálkollekciója különösen amellett szembetűnő, hogy klubcsapataiban elkerülték a hangzatos nemzetközi sikerek. Nem is kereste őket igazán, sosem védett világklasszis csapatban, inkább a szülőföldjéhez ragaszkodott, így korábban a Baekkelagets Oslo, míg most a Tertness Bergen szolgálatában állt.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik