Jégkorong: Nehéz időszakon vagyunk túl – Gasparics
– Egyszerű, de jogos kérdés: hogy vannak a sokhavi szünet utáni első edzőtáborban?
– Nehéz időszakon vagyunk túl, hiszen miután a tavasszal kiderült, hogy elmarad a világbajnokság, rögtön jött a veszélyhelyzet időszaka, edzeni sem tudtunk, és ugyan mindenki próbálta kihozni belőle a legtöbbet, ez nem ugyanaz... – felelte a 25 éves Gasparics Fanni, a feljutással záruló tavalyi divízió 1/A-világbajnokság legeredményesebb játékosa.
Gasparics Fanni szakmai és civil életének is vannak érdekes vonatkozásai, hiszen a MAC Budapest Marilyn játékosa, amellyel a hazai ob I mellett az osztrák központú EWHL-ben és annak továbbfejlesztett változatában, az EWHL Supercupban is versenyez, a párja pedig a MAC férficsapatának hátvédje, a 47-szeres válogatott Garát Zsombor. „A MAC-cal a célunk a továbbfejlődés, ehhez először meg kell ismernünk az új társakat, csapatként pedig összeérni. Az előző idényben a végjátékba jutottunk az EWHL-ben és a Supercupban is, ám szeretnénk feljebb lépni... – mondta Gasparics, mielőtt kitért volna az otthoni helyzetre. – Nekem sokat segít, imádom, hogy mindketten szakmabeliek vagyunk, erősítjük egymást. Meg tudjuk beszélni a szakmai kérdéseket, elemezni egymás meccseit, és megosztani a rosszabb napjaink aggályait, kételyeit. Könnyebb, mintha külsős lenne a társam, aki nincs benne a sportban. Nekem ez a teljes harmónia.” |
– Akkor ez dupla csapás volt?
– Dupla, sőt, nekem inkább tripla, mert az egyetem is átállt online oktatásra, úgyhogy a mozgalmas élet, amit előtte éltem, odalett. Nagyon szeretem a szabad teret is, a természetet, erre bezártak a mozik, az éttermek is, szinte csak otthon lehetett létezni, amihez időbe telt alkalmazkodni.
– És akkor még nem beszéltünk a jégkorongról, a mindennapos gyakorlásról...
– Mindenki edzett otthon, eljárt futni, többen görkoriztunk is, de most nagyon örülünk, hogy együtt lehetünk. Kicsit deja vu érzés, hogy újrakezdjük a felkészülést az elitvébére, hiszen tavaly ilyenkor ugyanitt tartottunk, hogy a legfontosabb évünk jön... Úgy fogom fel, hogy ezt egyszer már átéltük, viszont egy évvel több időnk jut a felkészülésre: ezt kell a lehető legjobban kihasználnunk. A pluszidő mindig pluszlehetőség a tanulásra és a hiányosságaink pótlására: még jobbak lehetünk, és jövőre kiharcolhatjuk a bennmaradást. Mindenki érzi, hogy fontos idény következik, amely végén végre-valahára tényleg mehetünk Kanadába.
– Noha sikert sikerre halmoznak, másfél év alatt már a negyedik főnököt kapták, hiszen tavaly Jari Riskutól Pat Cortina a vébé előtt vette át a csapatot, majd akadályoztatása miatt a finn Mika Väärälä és Marton Tibor irányított, most pedig itt az új kapitány, az olimpiai bajnok Lisa Haley.
– Durván hangzik így felsorolva, de tényleg így történt. A tavalyi budapesti vébé életem egyik legnagyobb élménye: ahogy Pattel együtt dolgozott a csapat, és amilyen fejlődésen ment át egy hónapon belül – mentálisan és a játékot tekintve is –, azt sosem felejtem el. Sajnáltam, hogy a legutóbbi évadban nem tudott velünk lenni, de Mika és Tibi kézben tartotta az eseményeket. Nekünk, játékosoknak nincs hatásunk arra, ki az edző, most pedig remek szakembert kaptunk. Olvastuk, milyen helyeken járt és dolgozott, a célunk pedig közös, remélem, a legjobbat hozzuk majd ki az egészből!
