Térségünkből az NB I-ben dolgozik a legtöbb külföldi edző

PAUNOCH PÉTER (BLOG)PAUNOCH PÉTER (BLOG)
Vágólapra másolva!
2023.02.12. 19:28
null
A holland Ricardo Moniz (balra) a ZTE-t, Kuttor Attila (jobbra) pedig a Mezőkövesdet irányítja – az NB I-ben hat hazai edző dolgozik és hat olyan, akik külföldi labdarúgásból érkeztek hozzánk (Fotó: Szabó Miklós)<br />
Idei első blogbejegyzésem fókuszában az edzők állnak. Tudta például, hogy a környező országok közül a magyar élvonalban a legmagasabb a külföldi trénerek száma, aránya? A játékosügynök szemével – Paunoch Péter blogja.

 


Néztem az NB I első tavaszi fordulójában az Újpest–Honvéd meccset a két kezdőcsapatban 22 játékosból 7 magyar játékossal, illetve két külföldi edzővel a kispadokon.

A mérkőzés olyan volt amilyen (nem jó), de elgondolkodtam, hogy azt szokták mondani, azért van ilyen sok külföldi játékos a magyar élvonalban, mert ha nem is feltétlenül jobbak, de mindenképpen olcsóbbak – ami akár igaz is lehet, hiszen egy adott átigazolási szezonban (különösen januárban) jóval több azon minőségi külföldi játékosok száma, akik szabadon igazolhatóak, így a szerződtetésük nem kerül pénzbe. Viszont azt is tegyük hozzá, a magyar játékosok számának emelkedéséhez az is kellene, hogy a hazai utánpótlásból kikerülő fiatalok egyre nagyobb számban éljenek a lehetőséggel, ha bekerülnek a csapatba. Mert a fiatal szabály újbóli bevezetésének is köszönhetően ebben az idényben ismét több magyar játékos bizonyíthat, mint a megelőző két-három évben, ehhez képest a második tavaszi fordulóban olyat láthattunk, amire talán még nem volt példa a hazai élvonalban: a 12 csapat hat mérkőzésén mindössze egyetlen magyar játékos tudott gólt szerezni, a Vasasból Berecz Zsombor. (Ez azzal együtt is tény, hogy meglehetősen gólszegény volt a 2. forduló, a hat meccsen csak tíz gól született.)

No, és mi a helyzet az edzőkkel?

Nálunk öt külföldi és egy felvidéki magyar vezetőedző mellett a 12 csapatból 6 kispadon ül hazai szakember, aki itthon tanulta a szakmát és szerzett edzői képesítést – és immár az NB II-ben is négy külföldi vezetőedző dolgozik. Hogy ez sok vagy kevés, azt mindenki döntse el maga.

De nézzünk körül a szomszédainknál! Náluk hogyan alakul ez a mutató? A 12 csapatos, élvonalbeli bajnokságok közül az osztrákoknál nyolc, a szlovákoknál kilenc, a 10 csapatosok közül a szlovénoknál és a horvátoknál is hét-hét, a 16 csapatos szomszédos ligákból pedig a románban 14, a szerbben 15 hazai edző dolgozik (Ukrajnát, a háborús helyzet miatt nem vizsgáltuk). Tehát a számok azt mutatják, hogy nálunk a legnagyobb a más országban született, az edzői papírjait külföldön szerző trénerek aránya – ötven százalék.

Ha pedig megnézzük az NB I-ben dolgozó hazai edzők életkorát, akkor azt láthatjuk, hogy a hat szakember közül a Fehérvár trénere, Huszti Szabolcs a legfiatalabb, 39 éves, rajta kívül a 45 esztendős Waltner Róbert az egyetlen aki még nem múlt el 50 éves, a hat edző átlagéletkora pedig 51 év.

Persze fontos a tapasztalat, ugyanakkor egyre több nemzetközi példát láthatunk arra is, hogy akár már 40 év alatti szakemberek topligában irányíthatnak topcsapatokat – sikerrel. Két-három évtizeddel ezelőtt, amikor több csapat szerepelt az NB I-ben és kevesebb volt a külföldi tréner, jóval több példa volt rá, hogy 40 év környéki, vagy az alatti magyar edzők is megkapták a lehetőséget a bizonyításra az élvonalban. Ebből a szempontból is érdekes a Kecskeméten eredményesen dolgozó, a csapatával az első osztályban 2. helyen álló Szabó István példája. Vajon mire jutott volna a KTE, ha Szabó helyett külföldi edző dirigálja a csapatot (és esetleg lényegesen több légióssal a keretben)? És miért kellett 56 éves koráig várnia Szabónak ahhoz, hogy stabil NB I-es edzőnek vallhassa magát?

Adja magát az a kérdés is, hogy fentiek ismeretében az alacsonyabb osztályban eredményesen dolgozó, 50 évnél fiatalabb edzők – úgy mint például Horváth Dávid (MTK, 38 éves), Weitner Ádám (Pécsi, MFC, 40), Pető Tamás (Veszprém, 48), Lászka Balázs (Pénzügyőr, 44), Gyürki Gergő (Tatabánya, 29) – mikor juthatnak el odáig, hogy megkapják a lehetőséget az élvonalban. És nemcsak ideiglenesen, beugróként (mint Horváth Dávid tavaly tavasszal, amikor már biztos kiesőnek volt elkönyvelve az MTK, aztán kis híján mégis majdnem bennmaradt), hanem kinevezett vezetőedzőként hosszú távon.

Természetesen nem szeretnék ítéletet mondani abban a kérdésben, hogy magyar vagy külföldi edzőt érdemes-e inkább alkalmazni, hiszen mind a Ferencváros mind pedig a magyar válogatott külföldi edzővel érte el az elmúlt harminc év legnagyobb sikereit. Ugyanakkor éppen a fent említett Szabó István rá a példa, hogy megfelelő koncepció és klubmodell mellett egy magyar edző is képes lehet eredményes munkára a hazai első osztályban.

Talán éppen ez a lényeg! Ha van egy olyan ambiciózus edző, akinek a céljai és a futballról alkotott elképzelése megegyezik a vezetőségével, azzal a szakmai iránnyal, amit a klub elöljárói hosszú távon kijelölnek, és erről az útról nem tér le a csapat, akkor a tréner életkorától függetlenül hosszú távon is eredményes lehet ez a szakmai kapcsolat.

Jó példa erre a nemzetközi labdarúgásból a spanyol Mikel Arteta esete, aki 2019-ben 37 esztendősen lett az Arsenal szakvezetője. Az első két idénye végén egyaránt a még nemzetközi szereplést sem érő 8. helyen végzett csapatával a Premier League-ben, tavaly pedig 5. lett. Az egyetlen sikere eddig a 2020-as FA-kupa-győzelem volt. Viszont a klubnál hittek Artetában, abban a fejlődéi folyamatban, amit megkezdett vele a csapat, így folytathatta a munkát és az irányításával jelenleg élen áll a csapat a Premier Leagu-ben.

Arteta esete is alátámasztja, hogy a labdarúgásban koncepcióra épülő folyamatokban érdemes gondolkodni. Aminek az előfeltétele a koncepcióba beleillő edző kiválasztása. Ami optimális esetben szintén egy folyamat részeként történik. Nyugat-Európában az edzők megfigyelése, scoutolása is egy bevált gyakorlat. Ami során felmérik, milyen játékrendszerekben, taktikai megoldásokban gondolkodik egy szakember, hogyan meccsel, mennyire ülnek a cseréi vagy hogyan tud változtatni csapata teljesítményén két mérkőzés között.

A fentiek egy kis ízelítőként is szolgálhatnak a Football EC oktatási platformjához, amelynek hazai képzésein már nemcsak a játékosok, hanem az edzők kiválasztásának gyakorlati részét is oktatjuk. Hosszú távon a tehetséges magyar edzők megtalálását, kiválasztását is segítheti, ha egyre több klubnál alkalmazzák is ezt a gyakorlatot.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik