Új-Zéland veretlen, de Paraguay ment tovább

A hagyományok alapján Paraguay a mérkőzés esélyese, de hogy egy ilyen megállapítás adott esetben, konkrétan a jelenlegi új-zélandi csapattal kapcsolatban nem sokat ér, arról a szlovák és az olasz válogatott tagjai sokat meséhetnének. Két-két pontjuk bánta egy-egy kihagyásukat.

Az első három percben mindkét kapusnak volt alkalma a labdához nyúlni, az új-zélandi Mark Paston egy beadást húzott le, Justo Villarnak egy hazaadás jutott. Kisvártatva Shane Smeltz két nagyszerű csel után aztán már betört a 16-oson belülre, de labdája messze célt tévesztett – arra persze jó volt, hogy készenléti állapotba helyezze a paraguayi védelmet.

A labdabirtoklásban eleinte a papírformának megfelelően Paraguay volt a jobb, de – a csoportállás kényszerítő hatásának megfelelően – az új-zélandiak is elszántan próbálnak építkezni, Víctor Cáceres talán éppen az elbizonytalanítás szándékával lépett oda keményebben Rory Fallonnak, jutalma sárga lap lett.

Az első negyedórában nem alakult ki nagyobb helyzet, a periódust mintegy lezárta a paraguayi csapatkapitány, Denis Caniza rosszul helyezett lövése egy röviden kifejelt szögletet követően. Caniza rövid időn belül még kétszer próbálkozott a 16-oson kívülről lövéssel, második kísérleténél a labda alig zúgott el a bal felső sarok mellett.

Nyolc passz a saját térfélen, majd ki a labdát Valdéznek a szélre – íme, eddig ez a tipikusnak mondható paraguayi forgatókönyv támadásépítésre.

A megszerzett labdával azonnal át a túlsó térfélre, akár ívelt indítással – ezt próbálják az új-zélandiak. Mint az eredmény mutatja, egyikük sem túl nagy eredménnyel.

Az első fél órában majdnem hatvan százalékban Paraguay játékosai birtokolták a labdát. Ha náluk volt, megbecsülték, ha nem volt náluk, akár már a túlsó térfélen letámadva hamar igyekeztek visszaszerezni.

Mivel a támadóharmadban kombinálniuk nem nagyon sikerült, rendszerint távolról lőttek, és rendszerint Caniza – például a 29. percben, fölé. Bár inkább a sötét mezesek térfelén zajlottak a (nem túl vérbő) események, azért időnként át-átcsaptak a harcmező túlsó felére. A 35. percben Leo Bertos beadásánál bevillant Villar rettenetesen rossz kimozdulása az első meccsről, az olaszok egyenlítő gólja előtti pillanatokból – talán valami hasonlóban reménykedhettek az új-zélandiak?

Az első játékrész utolsó percei meddő mezőnyjátékkal teltek, a meccset egyébként jellemző férfias összecsapásokból is kevesebb jutott erre a szakaszra – aztán elvonultak a fiúk pihenni.

A fordulás után a 48. perc hozta az első gólveszélyes akciót. A paraguayi védők kétszer sem voltak kellően határozottak, a rövid felszabadítást követően Simon Elliott 20 méterről alig lőtt a jobb felső sarok mellé. Ez akár hadüzenetként is felfogható volt, elvégre az idő Új-Zélandot sürgette.

A sürgetés persze csak motivációnak volt jó, a támadásszervezésben inkább zavaró tényezőnek hatott. Egy szó mint száz, az új-zélandiak adogatásaiban nem volt benne a gólveszély, Paraguay pedig mintha egyre több energiát fordított volna az eredmény őrzésére. Óscar Cardozo 58. percbeli szabadrúgásának hosszas előkészítése legalábbis erre utalt – a labda amúgy jócskán fölément.

A 62. perc aztán nemcsak az első szögletet, hanem az első igazi gólhelyzetet is meghozta. Kis szögletet követően Caniza emelt középre, Cristian Riveros fejelt, Paston vetődve védett, és hiába pattogott a labda továbbra is a paraguayiak előtt, a védőknek sikerült felszabadítania.

Két paraguayi és egy új-zélandi csere vezette be az utolsó húsz percet, amelyben Paraguaynak elvileg nem volt más dolga, mint megőrizni az eredményt. A csíkos mezesek bölcsen arra törekedtek, hogy ezt többnyire az ellenfél térfelén tegyék.

Mindezt olyan jól sikerült kivitelezniük, hogy a 76. percben csak Paston bravúrjain múlt a dél-amerikai gól elmaradása. Az új-zélandi kapus előbb Édgar Benítez közeli lövését ütötte ki, majd a kipattanóra rámozduló Roque Santa Cruz elől is elkotorta a labdát. Paston kisvártatva Santa Cruz hatalmas erejű szabadrúgását is kiütötte.

S noha az események inkább a fekete mezesek térfelén zajlottak, Új-Zélandban volt erő a hajrá felpörgetésére. Ha eljutottak a túloldalra, a büntetőterületre beívelt, belőtt labdákkal kísérleteztek, hátha egy fej, egy láb szerencsésen változtathat a labda irányán.

Lényeges esemény azonban már nem történt, ezzel együtt mindkét csapat előtt megemelhetjük a kalapunkat. Paraguayt a továbbjutás, a kieső Új-Zélandot a veretlen teljesítmény miatt illeti meg az elismerés.