Opera és sakk – Portisch Lajos áriaesttel köszöntötte a 45. sakkolimpiát

A 87 esztendős nemzetközi nagymester olimpiai bajnoki címén túl kilenc magyar bajnokságot nyert, több alkalommal is az egyéni világbajnoki döntő közelébe került. Húsz sakkolimpián összesen 260 alkalommal ült a sakktábla elé, ezeken a partikon összesen 176.5 pontot szerzett. Tavaly beiktatták – Polgár Judittal egy időben – a sakkozó Világhírességek Csarnokába.

A magyar Botvinnikként is emlegetett Portisch Lajosnak a sakkozáson kívül más szenvedélye is van: az éneklés. Szeptember 17-én a sokoldalú, veterán sportoló különleges hősbariton hangját is megismerhette a szélesebb közönség a Petőfi Irodalmi Múzeum székhelyén, a Károlyi-palota dísztermében tartott áriaestjén. A művész-sportoló Mozart, Wagner, Puccini, Verdi, Leoncavallo, Erkel, Rossini, Bellini és Donizetti operáiból adott elő áriákat.

Portisch Lajos nem akármilyen díszletek között énekelhetett: a Károlyi-palota impozáns díszterme önmagában is alkalmas arra, hogy megidézze a kulturális szalonok világát, ám az egyedi estet Antti Favén Sakkozók című festménye tette igazán teljessé. Az igazi művészet- és sporttörténeti kuriózumnak számító műalkotást a Nemes Galéria biztosította az eseménynek.

A festmény a finn művész párizsi időszakának egyik legmeghatározóbb műve, egyben a világ legnagyobb sakk tematikájú festménye is. A mű egy jelenetet ábrázol a párizsi Café de la Régence mindennapi életéből. A kávéház már a 18. században a francia sakk egyik központja volt, ahol minden, a városban megforduló sakkozónak szinte kötelező volt megjelennie. Antti Favén egy barátja révén Frank Marshall amerikai sakkmesterrel került a kávézó körébe, ahol vázlatrajzokat készített az odalátogató hírességekről és gyors skiccekben vázolta papírra a sakkasztalok körül látott jeleneteket. A Sakkozók Favén összefoglaló kompozíciója, amelyet a sakk-körben eltöltött évtizedes tapasztalatai alapján komponált meg. A művön olyan legendás játékosok szerepelnek, mint Siegbert Tarrasch, Frank Marshall, David Janowsky, Amos Burn és Ossip Bernstein.

Az esemény a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség szervezésében a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Nemes Galéria közreműködésével, a Nemzetközi Sakkszövetséggel és a Magyar Sakkszövetséggel együttműködésben valósult meg.