Napi 16 banánt eszik az olimpikon - így táplálkoznak az élsportolók

Több ezer kalória és 6 liter folyadék

Az edzések és versenyek csúcsidőszakában az élsportolók a hétköznapi ember étkezéséhez képest gyakran extrém mennyiségű ételt is bevisznek, hogy pótolják az elveszített energiát. Minden idők legeredményesebb olimpikonja, az úszó Michael Phelps bevallása szerint a pekingi olimpia alatt napi 8-10 ezer kalóriát fogyasztott. A sprinterkirály Usain Bolt nagy ellenfele, Yohan Blake napi 16 banánnal igyekszik kirobbanó erejét megtartani. Ami a folyadékbevitelt illeti, Chris Hoy hatszoros olimpiai bajnok brit kerékpárversenyző bevallása szerint 6 liter folyadékot iszik meg naponta.

Az extrém táplálékbevitelhez természetesen rendkívüli energialeadás is társul az erőltetett edzésmunka miatt: Phelps esetében például napi 5-6 ezer kalória. A dietetikusok a versenyek utáni feltöltődésre is speciális étkezést állítanak össze – az ötszörös olimpiai bajnok amerikai úszógéniusz, Ryan Lochte részére személyre szabott regeneráló diétát állítottak össze a szakértők.

Mit esznek a magyarok?

A hazai élsportolók körében a tudatos táplálkozás fontossága szintén felértékelődött napjainkra, bár a professzionális háttér jóval elmarad az amerikai példáktól. Az élsportolók táplálkozásával foglalkozó Sportvitalitás Kft. felmérése során 180 fő szokásait vizsgálták 19 különböző sportágból.

A szakemberek megfigyelése szerint azok az élsportolók, akik még otthon élnek szüleikkel, jóval tudatosabban étkeznek. Kiváló ifjú úszónk, az Európa-bajnoki ezüstérmes Biczó Bence például édesanyjának köszönhetően nagyon tudatosan táplálkozik, mind a táplálék mennyiségét, mind összetételét illetően. Az önálló élet azonban láthatóan nincs jó hatással élsportolóink táplálkozására, hiszen az egészséges sporttáplálkozást tudatosan tervezni kell, az alapanyagokat beszerezni, főzni, csomagolni a hosszú edzésnapokra – ezt pedig nagyon kevés élsportoló képes egyedül kivitelezni.

Kovács Katalin háromszoros kajak-kenu olimpiai bajnok a táplálkozással tudatosan 4-5 éve kezdett foglalkozni.

„Főleg versenyidőszakban figyelek oda arra, hogy mit és hogyan eszem. Továbbá ügyelek arra, hogy napközben is olyan dolgokat egyek, amelyek nem terhelik le az emésztésem, azaz gyorsan lebomló szénhidrátokat viszek be. Este pedig igyekszem könnyű ételeket fogyasztani. Ezen túl nagyon odafigyelek a folyadékpótlásra, napi 3-4 litert iszom meg, ezt már kifejezetten igényli a szervezetem. Illetve természetesen fogyasztok táplálékkiegészítőket is, izotóniás italokat, hogy edzések környékén gyorsabban fel tudjak töltődni.”

Kökény Roland, London kajakos olimpiai bajnoka a paleolit táplálkozásban hisz: „Hosszú próbálkozás után kötöttem ki a paleolit étkezési elvnél. Ez azt jelenti, hogy elsősorban sok zöldséget, gyümölcsöt, húst fogyasztok, és nagyon kevés szénhidrátot. Hagyományos fehér kenyeret, burgonyát szinte alig, viszont sok magvat eszem. Az én táplálkozási szokásaim kicsit eltérőek tehát, én úgy érzem magam fittnek, és akkor bírom jobban a sorozatterhelést, ha nincs telítettségérzetem, hanem inkább éhséget érzek, sőt, koplalok. Versenyek előtt azért megemelem a szénhidrátbevitelt, tudom, hogy erre a csúcsformához szükségem van. És persze »bűnözni« én is szoktam, egy-egy finom sütit nem vonok meg magamtól.”

A hazai küzdősportolók esetében is egyedi szokásokat figyelt meg a szakember: élsportolóink a mérlegelési versenysúlyukhoz képest versenyen kívül folyamatosan 3-7 kilogrammal magasabb súlyon tartják magukat – a versenyek előtt így két hétig iszonyatosan kemény koplalást végeznek, hogy mérlegelési súlyukat elérjék. A koplalás mellett pedig forró fürdőt vesznek, evés-ivás helyett savanyú cukrot szopogatnak, rágóznak, hogy kibírják az utolsó órákat, de ez nagyon gyötrelmes időszak számukra. „Ez a hosszú koplalás iszonyatosan megviseli a szervezetemet, ezért fordultam szakemberhez, hogy a súlyomat segítsen kordában tartani. A tudatos diétával végül sikerült a kellő izommennyiséget is megtartanom, és mindössze 2-3 kilót kellett leadnom a sikeres londoni mérlegeléshez” – emelte ki Ungvári Miklós, londoni ezüstérmes cselgáncsozónk.

Az utánpótlás nevelése

(T)egyél minden nap azért, hogy bajnok lehess! – ez a szlogenje a Magyar Olimpiai Bizottság most induló rendezvénysorozatának, amellyel a kétszázezer hazai utánpótláskorú sportolóhoz szeretnék eljuttatni a tudatos sporttáplálkozás fontosságát. A rendezvények mellé számos olimpiai bajnok, sportvezető, sportszövetség és intézmény állt be támogatóként.

„Magyarországon még csak mostanában kezdik felismerni az élsportolók, edzők és sportvezetők a tudatos táplálkozás jelentőségét, amely a fejlett országokban már egy évtizede a sportolók felkészülésének alapját jelenti. A SportVitalitásnál megforduló olimpikonok, bajnokok egyre növekvő száma viszont azt mutatja, hogy az igény egyre nő a tudatosság iránt. Általános táplálkozási szabály nagyon kevés van, hiszen a legmagasabb szinten már testre szabott étrendet készítünk, amelyet a sportág, a felkészülési és versenyidőszak adott periódusa, a kitűzött cél, és persze a sportoló adottságai egyaránt befolyásolnak. Fontos viszont, hogy az alapokat már gyermekkorban elsajátítsák a sportolók, például megtanulják, hogy verseny előtti napon nem szabad nehéz ételeket enni." – hangoztatta az egyik legfőbb szabályt Kovács Ildikó dietetikus.

„A jövő olimpiai, világ-, és Európa-bajnokai abból a kétszázezer ifjú sportolóból kerülnek ki, akik most az utánpótlást alkotják. Ezek a rendezvények nekik szólnak, hogy felismertessük velük, már most sem mindegy, hogyan táplálkoznak. Ahhoz, hogy a következő évtizedekben továbbra is lépést tudjunk tartani a világ sportélvonalával, a sporttáplálkozás terén is fel kell zárkóznunk” – jelentette ki Bartha Csaba, a MOB sportszakmai főmunkatársa.