Karakter – Thury Gábor jegyzete

Régi ismerős hívott fel azzal, honnan tudtam, hogy a Fradi kap egy ötöst, mint ahogyan a hétfői Széljegyzetben írtam. Nem tudtam, de az is ott állt, ilyen ellenféltől ez sem szégyen. Ezt a Ferencváros idegenben elszenvedett 5–1-es veresége után is állítom. A Bajnokok Ligája-találkozó előtt számos „szakértői” vélemény azt igyekezett sulykolni, a Barcelonának a szombati el Clásico a fontos, az FTC elleni meccs csupán egy közbenső állomás. Ezt tényként is elfogadhatjuk, azért is, mert a szerdai spanyol lapvélemények azt emelik ki, a győzelem tulajdonképpen ráhangolás a Real Madrid elleni mérkőzésre.

Azért többről volt itt szó! Ronald Koeman a Barca kispadján első mérkőzésén ült a BL-ben, ráadásul a Getafétől elszenvedett arcpirító vereség után, a csapatépítés összes nyűgjével a vállán. Maga sem tudhatta, hogy a távozástól a klub erős nyomására visszatáncoló Lionel Messi mennyire lesz partnere, ám a hatszoros aranylabdás, ha nem is futómennyiségben, de odatette magát: nem egészen hét és fél kilométeres futóteljesítménye mellett egy gól, egy gólpassz és négy gólhelyzetet jelentő kulcspassz (ezekből három találat született) fűződik a nevéhez. A Bayerntől Lisszabonban elszenvedett 8–2-es vereség után a Barcának presztízskérdés volt, hogy győzelemmel nyisson az új BL-idényben – lehetőleg nagy gólkülönbségűvel. Azoknak jegyzem meg, akik sokallják a Fradi öt kapott gólját, hogy a Bayern augusztusban nyolcat vágott a BL-negyeddöntőben a Barcelonának, s abban valószínűleg egyetértünk, a német és a spanyol labdarúgás nívója között nincsen akkora különbség, mint a spanyol és a magyar között.

De foglalkozzunk inkább a Fradival! Vállalható ez a vereség, nekem csupán egy csúnya foltja van: nem értettem, hogy egyébként az FTC egyik legjobb igazolása, a bosnyák válogatott Adnan Kovacevic Lionel Messi cselsorozatát miért hátrafelé rúgva próbálta megakadályozni, amikor mellette-mögötte már érkezett a segítség. Ebből lett a büntető, a többit tudjuk. Lehet azon is keseregni, hogy a már tíz emberre fogyatkozó katalánok hogyan lőhettek még kettőt – ezt az edző, Szerhij Rebrov is felvetette –, ugyanakkor 3–1 után a zöld-fehérek gólt akartak szerezni, kinyíltak. Lehet, hogy bunkerfutballal kisebb lett volna a különbség, de így legalább megmutatkozott az együttes karaktere.

Erre persze legyinthetnek, hogy az nem sok. Én azt vallom, nem is kevés. Magyar csapattól különösen.