Molnár Attila: Szeretnék döntőbe jutni a kontinensviadalon
– Hogyan alakult a szabadtéri szezon első része?
– Némi hiányérzetem van, mert nem volt teljes az alapozásom, ezért egy kicsit tompábbra sikerült a szezonkezdet. Viszont a formám versenyről versenyre folyamatosan javult, ami biztató. Lengyelországban kezdtem, majd hazajöttem a budapesti Bronz-versenyre, ahol nagy csatában voltam a győzelemért. Két nappal később már Ostravában, még erősebb mezőnyben álltam rajthoz, ahol 45.45-tel megfutottam az idei legjobbam. Az már egy olyan futás volt, amire lehet építeni – mondta Molnár Attila a Nemzeti Sportnak.
– Milyen eredménnyel lenne elégedett az Európa-bajnokságon?
– Szeretnék döntőbe jutni, de azt látni kell, mennyire erős lett a mezőny négyszázon, idén „kitalálták” a srácok, hogy gyorsan futnak. Konkrét időeredményt nem szeretnék mondani, de a legjobb öt-hat közé bejöhetek. Csütörtökön utazunk ki, korábban már versenyeztem és edzőtáborban is voltam Olaszországban, de Róma új helyszín lesz.
– Hogyan áll az olimpiai kvalifikációban? Mekkora a különbség európai és világviszonylatban a versenyszámában?
– Az európai élmezőny elkezdett felzárkózni a világ élvonalához, viszont az amerikaiak és a karibi országok sprinterei még mindig előttünk járnak. Nekem az olimpiai részvétel miatt már nem kell aggódnom, tavaly a Gyulai István Memorialon megfutottam a szintet.
– Milyen esélyei lehetnek a férfi 4x400-as váltónknak az Eb-n? Milyen következtetéseket lehet levonni a váltó-vb-ből?
– Idén nem érzem olyan erősnek a váltónkat, ami a döntőbe jutáshoz kellene, de meglátjuk, hogyan alakul, bízom a tisztes helytállásban. Májusban a váltó-vb-n a vegyes csapatunk nem volt jó formában, kíváncsi vagyok, mennyit léptünk előre. Nehéz lesz, mert azóta a többiek is fejlődhettek, de bízom magunkban.
– 2026-ban Budapest ismét nagy világversenynek adhat otthont. Mekkora lökést adott a hazai atlétikának és önnek személy szerint a tavalyi budapesti vb?
– Nagyon nagy húzóerő volt a budapesti vb, a nézőszámok azt mutatták, hogy a magyarok is érdeklődnek az atlétika iránt. Örültem, amikor megtudtam, hogy két év múlva ismét rangos esemény lesz itthon, mert a vb-n hatalmas motivációt és lökést adott nekem a hazai közönség, amiért a mai napig hálás vagyok. A világdöntő kicsit még messze van, még jobb jövő évi szereplés kell hozzá, amivel fel tudom magam építeni annyira, hogy ott lehessek a legjobbak között.
| Több magyar is kiemeltként kezd |
| Az Európa-bajnokságok sajátossága, hogy a sprint- és gátfutó számokban a legjobbaknak nem kell rajthoz állniuk az első körben, erőnyerőként rögtön az elődöntőben kezdhetik meg szereplésüket. Éppen ez az a két válfaja a magyar atlétikának, amely az elmúlt időszakban a legdinamikusabban fejlődik. Takács Boglárka 100 és 200 méteren, Kozák Luca és Tóth Anna 100 m gáton, Molnár Attila pedig 400 méteren spórolhat energiát, köszönhetően az élmezőnybe tartozó nevezési idejüknek. Az, hogy nem kell háromszor futniuk, hanem csak – remélhetőleg – kétszer az egyéni versenyszámaikban, a női 4x100-as és a férfi 4x400-as váltónk számára is kedvező lehet ahhoz, hogy Rómában közel kerüljenek, esetleg tovább javítsák a tavalyi budapesti világbajnokságon elért országos csúcsaikat (43.38, illetve 3:02.65). |
| Európa szupersztárjai Rómában finomhangolnak Párizsra |
| A legnevesebb európai atléták közül szinte mindenki megméreti magát másfél hónappal az olimpia előtt. Femke Bol a két évvel ezelőtti kontinensviadalon megcsinálta a 400 m sík, gát, váltó triplát, most fő száma, a 400 m gát mellett a vegyes váltó és a női váltó aranyérmére hajt. Jakob Ingebrigtsen kényelmes helyzetben utazhat Rómába, hiszen két 1500-as riválisa, Josh Kerr és Jake Wightman sem áll rajthoz az Eb-n. 2018 és 2022 után harmadszor duplázhat 1500-on és 5000-en úgy, hogy még mindig csak 23 éves. A norvég klasszis honfitársa, Karsten Warholm könnyedén nyerheti meg a 400 m gátat, hiszen másfél másodperccel erősebb idei legjobb eredménnyel érkezik, mint bárki más a mezőnyben. Nála nagyobb fölénye a nevezési idők alapján csak Keely Hodgkinsonnak lehet 800 méteren, akinek 1:55.78-as eugene-i győztes futása beárazza a többieket, akik közül senki sem tudott 1:59-en belül kerülni. A rúdugró Armand Duplantis is tovább javíthatja Münchenben elért 606 centiméteres versenycsúcsát. A 21 éves Mykolas Alekna címvédőként és április óta a diszkoszvetés világcsúcstartójaként állhat dobókörbe. A hölgyeknél Sandra Elkasevic (leánykori nevén Perkovic) egy másik rekordra hajt, ő lehet minden idők első hétszeres Európa-bajnoka. Két határon túli magyar is az élmezőnyben végezhet, a kolozsvári Miklós Andrea az ötödik leggyorsabb 400 méteres idővel nevezett, a vajdasági Világos Adriana 2024-ben a harmadik legnagyobb dobás tulajdonosa a gerelyhajítók között. |
