Miért ne? – Thury Gábor jegyzete

A honosítás lényege, hogy az érkező játékossal ne csak többen legyünk, hanem többek. A zökkenőmentes procedúrát általában a politikai akarat is elősegíti, arról nem beszélve, hogy az országváltást elsősorban a hiányposztok betöltését sürgető szakmai igény támasztja alá. A globalizáció sem ellensége, elvégre tiszteletben tartja a személyiségi jogokat, továbbá a választás szabadságát – ha legalábbis teljesülnek a fogadó ország által támasztott keretfeltételek.

A honosítás fajtái általában tipizálhatók: az érkező nélkülözhetetlen új hazája válogatottjában (így lett a kubai Carlos Pérezből magyar „szivar”), az illető anyaországában sosem lett volna válogatott, nálunk viszont erősítést jelent (a 17 éves kora óta hazánkban futballozó brazil Leandro), továbbá a trianoni határokon túlról érkező magyarok, akiknek szívük és képességeik alapján válogatottunkban a helyük (a Himnuszt már ötévesen éneklő dunaszerdahelyi vízipólós, Gergely István).

Léteznek a felsorolt típusokból továbbfejlődő variációk, például a 2006-ban az NHL-es Columbushoz draftolt kanadai Jesse Dudásnak apai ágon magyar felmenői vannak – a poén kedvéért jegyezzük meg, unokatestvére, egyben jégkorongos szaktársa a szintén magyarrá lett Frank Banham, akinek viszont magyar rokonok tekintetében annyi köze van országunkhoz, hogy Dudással áll rokonságban…

Nem kivétel a női kosárlabda-válogatottat Eb-részvételhez segítő Vandersloot Courtney esete, akit a szintén már honosított Quigley Allie helyére „magyarítottunk”, s akinek nemcsak az áll a pedigréjében, hogy a 2011-es WNBA-draft első körében harmadikként választották ki, hanem az is, hogy válogatottunk szövetségi kapitánya, Stefan Svitek keze alatt játszott két klubban is.

Továbbá a jelenleg a Yakin Dogu együttesét erősítő Vanderslootot európai útlevelével török klubjánál sem amerikaiként veszik számításba, így kikerül a tengerentúli légiósok számát korlátozó kontingens hatálya alól, ami neki és klubjának is jó.

A pólósokhoz most a 29 éves Alex Giorgetti személyében olasz világbajnok, olimpiai ezüst-, Eb-bronzérmes érkezhet. Az újdonsült szövetségi kapitány, Märcz Tamás egykori csapattársa jó spíler, Budapesten született, anyai ágon magyar, jól beszéli nyelvünket, mi több, fiatalon még az Újpestben játszott. S ami szintén nem mellékes, a nemzetközi szabályok szerint áprilisban már magyar válogatottként ugorhat vízbe.

Lehetne most filozofálni, hogy egy alakuló, Varga Dénest ideiglenesen nélkülöző válogatottba kell-e, vagy éppen rá van-e szükség, de ne tegyük: ha jól játszik, szeretni fogjuk.

Nagy esély van rá.