A profi bajnokságok után szombaton végre az utánpótlás is belevághat az új évadba. Ez minden érintettnek örömhír, elvégre a legtöbben ugyanis azóta nem léptek pályára tétmérkőzésen, hogy márciusban a koronavírus-járvány miatt kényszerűségből idő előtt véget értek a kiemelt korosztályos bajnokságok. Hivatalos végeredményt ugyan egyikben sem hirdettek, azért a miheztartást végett leírjuk: U19-ben az ETO FC Győr – amely ezzel kivívta az UEFA Ifjúsági Liga 2020/21-es évadában való szereplés jogát –, U17-ben és U16-ban pedig egyaránt a Budapest Honvéd-MFA csapata végzett a tabella legelején.U19-ben az ETO FC Győr – amely ezzel kivívta az UEFA Ifjúsági Liga 2020/21-es évadában való szereplés jogát –, U17-ben és U16-ban pedig egyaránt a Budapest Honvéd-MFA csapata végzett a tabella legelején.
Azt, hogy az előttünk álló évadban mely együttesek érhetnek fel a csúcsra, egyelőre megtippelni sem lehet. A Magyar Labdarúgó-szövetség ugyanis jelentősen felforgatta a kiemelt utánpótlás-bajnokságok versenyrendszerét. Az új szisztéma szerint mindháromban 24 alakulatból áll az élvonal, amely két 12 csapatos csoportra lett bontva.
Az úgynevezett kiemelt csoportokba a már fentebb említett Budapest Honvéd-MFA-n és ETO FC Győrön kívül a DVSC-DLA, a DVTK, az FTC, az Illés Akadémia-Haladás, a Mol Fehérvár, az MTK Budapest, a Nyíregyháza Spartacus, a Paks, a Puskás Akadémia és a Vasas Kubala Akadémia nyert besorolást. A résztvevők neveit olvasva úgy is értelmezhetjük, hogy az előző kiíráshoz képest tulajdonképpen négy együttessel bővült az élvonal. Az biztos, hogy a DVTK, Mol Fehérvár, Nyíregyháza, Paks kvartett járt alegjobban az átvariálással, hiszen innentől kezdve a topakadémiák fiataljai ellen küldhetik harcba sajátjaikat. És akár bajnokok is lehetnek az évad végén.
Ezzel szemben az úgynevezett alap csoportba kerülő csapatok jövő tavasszal semmiképpen sem nyerhetnek aranyérmet, viszont amennyiben jól szerepelnek, könnyen a kiemelt csoportban találhatják magukat. Az őszi menetrend szerint ugyanis egy teljes kört, azaz 11-11 mérkőzést játszanak az együttesek, majd tavasszal a kialakult sorrend alapján három egymás alá rendelt 8-8 csapatos csoportban folytatják az évadot. (Oda eredményeik és helyezésük alapján meghatározott kiinduló pontszámot visznek magukkal.) Az első csoport tagjai között dől el a bajnoki cím sorsa. A második nyolcas azért küzd majd, hogy bennmaradjon, illetve feljusson a kiemelt csoportba. A harmadik brigád csapatai pedig azért fognak megharcolni minden labdáért, hogy elkerüljék az első osztályból való kiesést. Összesen egyébként egy gárda búcsúzik majd az élvonaltól, ami azt jelenti, hogy például a harmadosztályú együtteseknek borzasztóan nehéz lesz bekerülniük ebbe az új rendszerbe, hiszen a 24 első osztályú tagságból csak egy fog évről évre cserélődni.
Ami még szintén említésre méltó, hogy minden korosztály kizárólag a saját eredményéért felel. Ez azt jelenti, hogy ha egy csapat kiesik az U16-os bajnokságból, akkor a következő évadtól az U17-esek között nem játszhat a legjobbak között, de a másik két korosztályban igen. Ez azért fontos, mert a legtöbb NB I-es klub a jelek szerint az NB III-as tartalékcsapatában játszatná a legnagyobb reménységeit – mindez 16 éves kortól lehetséges. A legtöbb utánpótlás-bajnoki várhatóan szombatonként kerül megrendezésre, míg az NB III-as meccsek vasárnaponként. Tehát az is előfordulhat, hogy valaki egyszerre szerepel a saját korosztályában, valamint a felnőttek között. De mivel az új versenyrendszer éppen azért jött létre, hogy lekerüljön a túlzott eredménykényszer a klubok utánpótláscsapatainak válláról, az is megeshet, hogy az ígéretes 17 évesek már csak az NB III-as bajnokin lépnek pályára.
Mindenesetre a hangsúly nem az utánpótlás-bajnokságokban elért helyezéseken van, hanem a jövőn. Azon, hogy az elkövetkező években minél több fiatal állja meg hosszú távon is a helyét a felnőttek között.
További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.