Utánpótlás: kell-e, érdemes-e fiatalokat honosítani?

Honosítani többféleképpen lehet – ahogy sportágról sportágra nagyon eltérő az is, mennyire engedékeny a szabálykönyv ebben a témában. Még a reflektorfényben levő, szigorúan szabályozott labdarúgásban sem mindig egyértelműek a regulák. A FIFA vérségi köteléket vagy hosszabb letelepedést követel meg, de egyes esetek így is feladják a leckét. Ilyen a Puskás-díjas Zsóri Dánielé, aki határon túli magyarként, állampolgárság birtokában sem szerepelhet egyelőre magyar színekben, hiszen sem ő, sem szülei, sem nagyszülei nem születtek Magyarország területén. Nem véletlenül várható, hogy ügyében állásfoglalást akarnak kérni a nemzetközi szövetségtől.Honosítani többféleképpen lehet – ahogy sportágról sportágra nagyon eltérő az is, mennyire engedékeny a szabálykönyv ebben a témában. Még a reflektorfényben levő, szigorúan szabályozott labdarúgásban sem mindig egyértelműek a regulák. A FIFA vérségi köteléket vagy hosszabb letelepedést követel meg, de egyes esetek így is feladják a leckét. Ilyen a Puskás-díjas Zsóri Dánielé, aki határon túli magyarként, állampolgárság birtokában sem szerepelhet egyelőre magyar színekben, hiszen sem ő, sem szülei, sem nagyszülei nem születtek Magyarország területén. Nem véletlenül várható, hogy ügyében állásfoglalást akarnak kérni a nemzetközi szövetségtől.

Ha van vérségi kötelék, nyilván más megítélés alá esik egy országváltás – de jó pár esetben az érkező versenyzőnek nincs ilyen kapcsolata. Az okok a honosításra nagyon eltérők lehetnek. „Légüres tért” tölt be egy sportoló? Eredményeivel reflektorfényt tud irányítani a sportágra? Egy már erős válogatottban lehet a kirakós hiányzó darabja? A reakciók is vegyesek: örülnek-e egy honosítottnak az itthon nevelkedők, vagy éppen ellenkezőleg, „betolakodót” látnak benne? A kérdések már az utánpótlás-korosztályokban felvetődnek.

Lu Kaj-jang áprilisban érkezett Magyarországra  •  Fotó: Mura László

ASZTALITENISZ – NEM BEVETT GYAKORLAT

Áprilisban érkezett honosítás céljából Magyarországra a 17 éves kínai asztaliteniszező, Lu Kaj-jang. Még ifiként harmadik lett a kínai csapatbajnokságon, többek között a négyszeres világbajnok Fan Csen-tunggal az oldalán. A hazai szövetség tesztelni szeretné, milyen hatással van a magyar asztaliteniszre egy ázsiai sportoló:

„Eddig ez nem volt bevett gyakorlat nálunk. Korábban is felvetődött, miként hozzunk új impulzust a magyar pingpongba. A kínaiak hozzáállása a játékhoz páratlan, a legfőbb szempont az volt, hogy ezt lássák a magyarok, és merítsenek erőt belőle. Egyértelmű, a fiúban nagy potenciál van, ugyanakkor nincs szabadkártyája az összes versenyre. Ha jól teljesít, akkor természetesen a cél az, hogy később a magyar színeket képviselje a nagy nemzetközi tornákon” – magyarázza Lajtai Kristóf, a hazai szövetség főtitkára.

A nemzetközi szövetség szabályozása miatt néhány évet még várnunk kell arra, hogy Lu bemutatkozzon felnőtt Európa- vagy világbajnokságon.

„Nagyon egyszerűen, online lehet regisztrálni, ha játékost szeretnénk honosítani. Ezt követően bonyolódik a procedúra. Ha a pingpongos 15 év alatt van, akkor három évet, ha 15 év feletti, ám 18 év alatti, úgy öt évet, ha pedig 18–21 év közötti, akkor hét évet kell várni arra, míg a nagy versenyeken is elindulhat. Amennyiben a játékos betöltötte már a huszonegyedik életévét, akkor kilenc évbe telik, míg magyar színekben indulhat a World Tour-viadalokon kívül, azaz Európa- és világbajnokságon, olimpiai kvalifikációs versenyen és olimpián.”

Halidov Gamzatgadzsi (kékben) a pontevedrai junior Európa-bajnokságon  •  Forrás: UWW

BIRKÓZÁS – RÖVID TÁVÚ MEGOLDÁS

Az elmúlt két évben erős honosítási hullámot tapasztalhatunk szabadfogásban. Két versenyző érkezett Oroszországból, Muszukajev Iszmail (65 kg) és Kuramagomedov Murad (74 kg), az ex-ukrán Olejnik Pavlo (97 kg) és Asarin Roman (65 kg) pedig már több mint egy éve versenyez magyar színekben. Ha az utánpótlást nézzük: szintén Oroszországból jött Halidov Gamzatgadzsi (61 kg), s két olyan fiatal előtt végzett a válogatókon, aki korábban már bizonyította rátermettségét a világversenyeken.

Panaszkodni nem lehet rájuk: Muszukajev bronzérmet, egyben tokiói olimpiai kvótát szerzett az idei világbajnokságon. Asarin az U23-as Eb-n nyert bronzérmet, Halidov a junior kontinenstornán állt a dobogó harmadik fokára. Olejnik a tavalyi felnőtt-világbajnokságon, Kurmagomedov pedig az idei U23-as vb-n csúszott le kevéssel az éremről, s lett ötödik.

„Mi csupán megfelelünk a nemzetközi trendnek, nem vagyunk egyedül ezzel a módszerrel. Napjainkban már arra is van példa, hogy monacói vagy San Marinó-i versenyzők szereznek érmeket Európa- vagy világbajnokságon. De nem azért, mert olyan magas szinten van ezeknek az országoknak az utánpótlás-nevelése… Az egész a Szovjetunió széthullásával kezdődött, azóta egyre gyakoribb a honosítás. Rövid távú megoldást kellett találnunk az eredményességre, és ez volt az egyetlen járható út. Bízunk benne, motiválja a magyar fiatalokat, hogy jobbak legyenek náluk, és reméljük, minél többet tanulnak a külföldiektől” – vélekedett Dvorák László, a szabadfogásúak szövetségi kapitánya.

A Salim-fivérek közül Sharif (balra) ezüstöt, Omar bronzot szerzett az Eb-n  •  Forrás: wtftaekwondo.hu

TEKVANDÓ – ÉRMEKKEL KEZDTEK

A nyár végén négy kimagasló kvalitású fiatallal gyarapodott a magyar tekvandó utánpótlása. A honosítási folyamatok lezárása után a Márton ikerlányok és a Salim fivérek magyarként folytatták pályafutásukat, és az októberi utánpótlás Eb-n már be is mutatkoztak piros-fehér-zöld színekben. A spanyol fővárosban élő, 13 esztendős Márton nővérek közül a nemzetközileg amúgy eredményesebb Luana (47 kg) kiesett, testvére, Viviana viszont brillírozott, (51 kg) meg sem állt az Európa-bajnoki címig.

„Kora tavasszal vetődött fel, hogy magyar színekben versenyezzenek, ezt akarták a lányok, az édesapjuk is, és mi örömmel támogattuk. Az ikrek rendkívül kedvező benyomást tettek, a hozzáállásuk is példás, és – nem mellesleg – tökéletesen beszélnek magyarul. A jövő évi kadét Eb-n is indulhatnak még, aztán jöhetnek a világversenyek a junioroknál, s mindketten szerezhetnek kvótát az ifjúsági olimpiára is” – mondta Patakfalvy Miklós, a hazai szövetség elnöke, aki a kitért a Salim testvérekre is:

„A magyarként annak idején világbajnoki bronzérmes, jelenleg az Egyesült Államokban élő, Los Angelesben klubot vezető Salim Gergely két fia is ezen az Eb-n mutatkozott be magyarként. Gergely évek óta szorgalmazta, hogy Sharif és Omar magyar színekben versenyezzen, s végre célba értünk. A két fiú magyar színekben rögtön első világversenyükön érmet szerzett, a 16 éves Sharif 51 kilóban második, a 15 esztendős Omar pedig a 45 kilósoknál harmadik lett.”

Külön érdekessége ennek a váltásnak, hogy ebben az esetben honosított sportoló honosított gyermekeiről van szó – hiszen annak idején Salim Gergely és Salim József dán színekről váltott magyarra.

Berei Mózes József többszörös osztrák bajnokként tért haza Magyarországra  •  Fotó: Ambrus Mária/Magyar Kurír

MŰKORCSOLYA – NINCSENEK RÖGHÖZ KÖTVE

Műkorcsolyában és a jégtáncosok körében sem ritka az országváltás, mivel a szabályozás elég rugalmas. A hazai utánpótlásban két orosz származású jégtáncos pallérozódik, de külön érdekes Berei Mózes József esete, aki Ausztriában húzott először korcsolyát, majd többszörös osztrák ifjúsági bajnokként tért haza, beteljesítve egy ígéretet – hogy magyar színekben fog versenyezni.

„A versenyzők kezdeményezik az országváltást – árulta el dr. Vardanjan Gurgen, a műkorcsolya ágazat sportigazgatója. – Ez nem úgy néz ki, hogy kinézünk valakit és szerződtetjük, mint a focistákat. Ha a sportolók valamiért Magyarországon akarják folytatni a pályafutásukat, akkor benyújtják igényüket a hazai szövetségnek, majd nekünk engedélyt kell kérnünk az anyaországtól. Amennyiben megkapjuk, már csak a nemzetközi szövetségnek (ISU) kell áldását adnia a váltásra. A nehézséget általában az anyaországgal való megegyezés jelenti, mert az nevelési költség címén lelépési díjért cserébe engedi csak el korábbi versenyzőjét. Berei Mózes József magyar állampolgár, és miután hazaköltözött a családjával, nem volt kérdés, hogy magyar színekben folytatja. Szemko Danijil már magyar útlevéllel is rendelkezik, míg Saronov Fjodor csak tartózkodási engedéllyel. Jégtáncban egyébként az összes versenyen el lehet indulni úgy is, ha csak a páros egyik tagja magyar – kivéve az olimpián, ahol mindkettőnek rendelkeznie kell magyar útlevéllel. Nem ritka, hogy vegyes nemzetiségű duók alakulnak. Mindazonáltal nem gondolom, hogy vészes lenne a helyzet: fociban vagy atlétikában jóval többen élnek ezzel a fegyverrel.”

A művészi sportágakban a versenyzők viszonylag rövid karrierje miatt neuralgikus pont lehet a Vardanjan által is említett engedély. A tornasportokban hasonló alapon működik a szabályozás, és volt több példa is arra, hogy a szövetségek közötti vita miatt a versenyzőnek évekig várnia kellett – egy ilyen hosszú kihagyás pedig végleg meg is akaszthatja a pályafutást.

JÉGKORONG – NINCS „FIATALIMPORT”

A felnőttválogatottban időről időre találkozunk külföldi, nem Magyarországon nevelkedett játékosokkal, az utóbbi évekből említhetjük például Frank Banham vagy Andrew Sarauer nevét. A fiatalok között viszont nem találunk a tengerentúlról „importált” hokisokat. Határon túli magyarok szép számmal akadnak az utánpótláskeretekben is. A 18 éves Bogesic Vedran ugyan Szerbiában született, de az ő esetében nem volt szükség honosításra, mert rendelkezett magyar papírokkal, és minden további nélkül játszhatott a válogatottban.

Ami a szabályozást illeti: négy évet kell kihagynia annak, aki szerepelt már egy másik ország válogatottjában. Így járt a DVTK Jegesmedvék 23 éves erdélyi kapusa, Adorján Attila is, aki a 2015–16-os évadban szerepelt a román válogatottban, és ki kellett várnia, hogy a magyar színeket is felölthesse, épp a múlt heti, lengyelországi tornán esett át a bemutatkozáson.

A honosítás céljából érkező kosarasok nem szerepelhetnek magyar színekben az utánpótlás-világversenyeken  •  Forrás: FIBA

KOSÁRLABDA – TELJES A STOP

A hazai szövetség (MKOSZ) az idény előtt döntött úgy, hogy magyar állampolgárság vagy magyarigazolvány nélkül nem lehet tizennyolc év alatti játékost külföldről átigazolni a magyar bajnokságokba. A lépés oka egyszerű: a Nemzetközi Szövetség (FIBA) szabályozása szerint az ide érkező, külföldi sportolók 21 éves korukig nem léphetnek pályára magyar színekben:

„Magyarország A-kategóriás országgá vált az európai kosárlabdázásban. Ebből a szempontból úgy kezelnek minket, mint Franciaországot vagy Spanyolországot. Ha a FIBA e nemzetközi átigazolásokat kosárlabdához kötődőnek minősíti, az akadémiáinkra érkező külföldi fiatalokból a magyar kosárlabdasport semmit sem profitálhat: nem lehetnek magyar válogatottak. Az a helyzet állna elő, hogy a saját ellenfeleinket nevelnénk ki magyar közpénzből. Ennek okán született meg az a döntés, hogy nem lehet több tizennyolc év alatti légióst igazolni” – világította meg a döntés hátterét az MKOSZ főtitkára, Bodnár Péter.