„Én vagyok a főnök, mindenki más nekem dolgozik” – Ibrahimovic csípősen válaszolt Bobannak
A svéd legenda tavaly óta tölt be úgynevezett vezető tanácsadó szerepkört korábbi csapatánál, a Milannál. A poszttal kapcsolatban korábban a Milan volt klubigazgatója, Zvonimir Boban is megfogalmazta véleményét, s akkor azt mondta a La Gazzetta dello Sportnak, hogy tulajdonképpen senki sincs tisztában Ibrahimovic valódi szerepkörével a klubnál, de persze nagyon hálás amiatt, hogy a svéd vállalta a visszatérést Milánóba. Ibrahimovic most a Liverpool elleni mérkőzés előtt vágott vissza, miközben Boban a Sky Italiában először még megpróbált kedveskedni: „Mindig öröm látni a nagy Zlatant” – hízelgett Boban, amire Ibra azonnal, a tőle megszokott pikírt stílusban reagált: „De még mindig nem értetted meg a szerepemet...” Boban aztán úgy folytatta: „Senki sem érti...” Persze a csípős válasz nem késett sokáig a svédtől: „Most akkor hadd magyarázzam el: én vagyok a főnök, mindenki más nekem dolgozik.”
„Amikor az oroszlán elmegy, akkor jönnek a kiscicák, de amikor az oroszlán visszajön, a kiscicák eltűnnek. A médiában sokat beszélnek a szerepemről. Egy ideig személyes okok miatt voltam távol, de a legelső naptól kezdve elhivatottan dolgozom – tette még hozzá Ibrahimovic, aki arról is beszélt, hogy milyen érzés a pálya szélén állni, s nem a pályán futballozni: – Már hozzászoktam. Az új munkám óta ez az első Bajnokok Ligája-mérkőzésem, jó érzések vannak bennem, fel vagyok töltődve, és koncentrálok.”
A Milan idénybeli lehetséges célkitűzéseiről azt mondta: „Nem úgy indítottuk az idényt, ahogy szerettük volna, de vannak új dolgok. Új az edző, és vannak új játékosok is. Négy évig ugyanazzal az edzővel dolgoztunk, s most egy másik rendszerhez kell alkalmazkodnunk, de idővel ez is meg fog történni.”
Ibrahimovic azt is kiemelte, hogy amikor a Milanhoz való visszatérés mellett döntött, akkor egyáltalán nem a pénz motiválta: „Kaptam egy jó ajánlatot, amire nem tudtam nemet mondani. Pénz? Nem. Szerinted szükségem van rá?”
Zárásként Istennel is példálózott: „Csendben végezzük a munkánkat. Ha a csapat nyer és jönnek a győzelmek, az annak a következménye, hogy Isten jó. Ha viszont nem nyer, akkor a hitünk megkérdőjeleződik, és mindenkinek ugyanaz a dolog jut az eszébe: ha Isten tényleg létezik, akkor miért hagyja, hogy mindez megtörténjen?”
