URUGUAY–DÉL-KOREA Az albiceleste legutóbb 1990-ben jutott el a nyolcaddöntőig, ám sem akkor, sem 1986-ban nem jutott tovább a nyolc közé. Oscar Tabárez szövetségi kapitányra hatalmas súly nehezedett a kvalifikáció során, hiszen a kétszeres vb-győztes hazájában a vb-szereplés kivívása alapértelmezett cél volt, a szakembernek pedig a selejtezők alatt kellett generációváltást végrehajtania a celesténél. A „régiek" közül Diego Lugano, a Fenerbahce 29 éves középső védője kapta meg a kapitányi karszalagot, és vezetésével a védelem még nem kapott gólt Dél-Afrikában. Természetesen Diego Forlán és Sebastián Abreu is kihagyhatatlan a keretből, ám előbbinek immár az Ajax üdvöskéje, Luís Suárez az éktársa, aki Mexikó ellen meg is szerezte első vb-gólját, méghozzá győzelmet érő találatot.
A dél-koreai válogatott ismét nagyot alkothat a 2002-ben negyedik helyig jutó generáció révén, amelynek tagjai közül néhánynak biztosan ez az utolsó világeseménye. A magát csapatkapitánnyá kinövő Pak Dzsi Szung mellett immár Pak Csu Jung a húzóember (An Dzsung Hvan még egy percet sem játszott a vb-n), míg az idősebbek közül Li Von Dzse kapus és Kim Nam Il is csak a kispadra szorul. Az ázsiaiak ezúttal is remekül felkészített csapatot alkotnak, és rendkívül veszélyesek a rögzített szituációknál. Ha most is betalálnak egy hasonló játékhelyzetnél, nyerési esélyük lehet.
A történelem az uruguayiak sikere mellett szól, öt mérkőzésük közül négyet az „uruk" nyertek meg (legutóbbi kettőt idegenben), míg egyszer döntetlent játszottak.
EGYESÜLT ÁLLAMOK–GHÁNA
Az Egyesült Államok két döntetlen után Algéria ellen Landon Donovan hosszabbításban szerzett góljával vívta ki a továbbjutást az „angol" csoportból.
Az amerikaiak mérkőzésről mérkőzésre jobb teljesítményt nyújtottak, és „őszinte" támadófocijuk Ghána ellen is érvényesülhet, de sokat számíthat, hogy a mérkőzésen ki szerzi majd az első találatot. Bob Bradley szövetségi kapitányra jellemző, hogy nem csapatban, hanem keretben gondolkozik, mezőnyjátékosai közül csupán Jonathan Spectort és Clarence Goodsont nem küldte még pályára, ám az amerikaiakon – alighanem a sok felkészülési találkozónak köszönhetően – nem látszik az összeszokatlanság hiánya.
Ghána Ausztráliát és Szerbiát legyűrve jutott tovább csoportjából, és így a Fekete Csillagok Afrika reményei, az egész kontinens nekik szurkol, és alighanem ennek élvezik is majd minden előnyét. Aggodalommal az töltheti el Asamoah Gyanékat, hogy ugyan a védelem remekül helytállt mindegyik meccsen, de eddig csak büntetőből sikerült betalálniuk. (Az első olyan csapat egy vb-n, amelyik akciógól nélkül jutott tovább.)
Ha a két válogatott eddigi mérkőzését (merthogy egy ilyen volt) vesszük alapul, akkor Ghánát kell esélyesebbnek tekintenünk: 2006-ban sorsdöntő csoportmeccsen az afrikaiak 2–1-re nyertek, és jutottak tovább az afrikaiak.
ARGENTÍNA–MEXIKÓ
Talán Argentína nyújtotta a legegyenletesebb jó játékot a „nagycsapatok" közül Dél-Afrikában. Lionel Messiék könnyedén jutottak tovább csoportjukból, és a 7–1-es gólkülönbség hűen tükrözi a Maradona-csapat támadójátékra berendezkedett hozzáállását. Az egyedüli hibapontnak a védelem tűnik az albicelesténél: Martín Demichelis a görögöknek rúgott gólja ellenére többször is bizonytalankodott hátul, amit egy komolyabb ellenfél bizonyára nem hagy majd kihasználatlanul. Mexikó ellen azonban egyértelmű esélyes a dél-amerikai gárda.
Mexikó sorozatban ötödször jutott tovább a csoportjából, és megtörné a nyolcaddöntő átkát: 1994 óta mindig a világbajnokságok ezen szakasza jelentette a végállomást az El Tri számára, legutóbb Németországban épp az argentinok ütötték el a továbbjutástól a közép-amerikaiakat: hosszabbítás után 2–1-re nyertek.
Egyébként is van miért törlesztenie Cuauhtémoc Blancóéknak, hiszen a két válogatott örökmérlege (11–10–4) egyértelműen az argentinok javára billen. A fiatalok (Carlos Vela, Giovani dos Santos, Javi Hernández) és idősek (Óscar Pérez, Rafael Márquez, Blanco) egyvelegére épülő csapat most azonban lehet, hogy a legjobb összetételében van ahhoz, hogy megleckéztesse a „mumust". |
A SPORTINGBET.HU ELEMZÉSE
URUGUAY–DÉL-KOREA
Nyolcaddöntő
Port Elizabeth; szombat 16.00
A dél-amerikaiak közepesen kezdtek, amikor gólnélküli döntetlent játszottak Franciaországgal, de utána köszönték szépen, és kíméletlenül kihasználták a gallok összeesését: végül simán megnyerték az A-csoportot. Az utolsó, Mexikó elleni meccsükön már nem is volt szükségük győzelemre a továbbjutáshoz, de még így is nyerni tudtak.
Musleráék alighanem éltek azzal a külön motivációval, hogy így egyelőre el tudták kerülni az általuk túlságosan is jól ismert szomszédot, Argentínát. Jutalmuk a tornát remekül kezdő, de a legjobb 16 közé végül csak bebotladozó Dél-Korea. Árulkodó adat, hogy a görögök elleni nyitógyőzelem óta az ázsiai védelem összesen hat gólt engedett be. Legutóbb Nigéria ellen a hajrában nagyon rezgett a léc – ha nincs az afrikai csatárok könnyelműsége, akkor másik párosításra készülnénk.
A két csapat tehát éppen ellentétes ívet futott be a csoportkörben, nem csoda, hogy Uruguay egyértelmű favorit. Csapatmunkájuk eddig megfelel az elvárásoknak, és rendszerint érkezik is elől egy-egy értékes villanás Forlántól, illetve legutóbb már éktársától, Suáreztől is. A koreaiak közben abban bízhatnak, hogy újból érvényesíteni tudják a rájuk jellemző pörgős stílust, amely miatt általában rendkívül kellemetlen ellenfélnek számítanak. Persze, dél-amerikai referenciának ott van éppen Dél-Korea Argentína elleni csoportmeccse, ahol az ázsiaiak nagyon is kellemes játszótársnak bizonyultak. Igaz, hogy az uruk nincsenek Messiék szintjén, de az ott bekapott négy gól csak alátámasztja, hogy nagy meglepetés lenne, ha nem Uruguay lépne tovább – döntő lehet számukra a kapu előtti klasszis különbség.
EGYESÜLT ÁLLAMOK–GHÁNA
Nyolcaddöntő
Rustenburg; szombat, 20.30
Az egyenes kieséssel járó szakasz nyitó meccse után ismét egy olyan találkozó, melyre ellentétes előjelekkel érkeznek a felek. Az amerikai csapat óriási sikerélményen van túl, miután az utolsó csoportmeccsükön a rendes játékidő végén még kiesésre álltak, de a lefújás után már csoportelsőként ünnepelhettek. Elnézve energikus játékukat, egyértelműen megérdemeltnek tűnik ez az eredmény, és most biztos nincsen gondjuk önbizalom terén sem, a sportágban viszonylagos "outsider" válogatott elhiszi magáról, hogy messze juthat.
Közben a ghánai válogatott úgymond betolatott a nyolcaddöntőbe – utóbbi két meccsükön először ikszeltek, sőt, végül majdnem ki is kaptak a tízemberes ausztráloktól, majd vereséget szenvedtek Németországtól.
Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy ha nem is óriási, de viszonylag egyértelmű esélyes az Egyesült Államok. Mégsem így van, a szorzók alapján legalábbis rendkívül kiegyenlített összecsapás várható. Igaz, hogy 2006-ban a ghánaiak 2–1-re verték a csoportkörben az amerikaiakat. Viszont, ha abból indulunk ki, hogy 2010-ben Ghána eddig javarészt csak ellenfelei hibáiból éldegélt, míg Landon Donovanék kétszer is hátrányból tudtak egyenlíteni, majd az utolsó utáni pillanatban is kellően tudtak összpontosítani – akkor ez mind azt sejteti, hogy ez megfelelő alkalom a jenki csapatra tenni.
ARGENTÍNA–MEXIKÓ
Nyolcaddöntő
Johannesburg; vasárnap, 16.00
Mexikótól rendszeresen láthattunk bíztató villanásokat a csoportkörben, de eredményre igazából csak a széteső félben lévő franciák ellen vezetett. Utolsó csoportmeccsükön még így is csak ikszelniük kellett volna a nyugodt továbbjutáshoz, mégis kikaptak. Mégis a legjobb 16 között találták magukat, és ellenfelük éppen Argentína, amely hasonló, de még jobb, (talán sokkal jobb) játékerőt képvisel, mint az az Uruguay, amelytől kikaptak az utolsó csoportkörben.
Nem éppen jó előjel tehát a közép-amerikaiak számára – Argentína fölényes esélyes. Pedig Maradona csapata igazából csak Dél-Korea ellen játszott jól, még akkor is, ha mind a kilenc pontot begyűjtötte. A végül mindössze egyetlen szerzett ponttal kieső Nigériát csak egy góllal verték. Majd legutóbb ugyan két góllal győzték le a görögöket, de a meccs nagy részében hozzászürkültek a hellénekhez. Ehhez képest a következő körben újra fel kellene pörgetniük a tempót – ez az, amibe Mexikó kapaszkodhat: csak akkor lehet esélyük, ha nem hagyják, hogy Messiék diktálják az iramot, hanem a kezdetektől fogva magukhoz ragadják a kezdeményezést. Reményt adhat még számukra, hogy helyzeteik eddig is voltak (ahogy az argentin védelem is adott lehetőségeket ellenfeleinek), és a helyzetkihasználás csak javulhat.
Ettől függetlenül természetesen óriási meglepetés lenne, ha nem a 2006-os tornához hasonló eredmény születne, amikor szintén a legjobb 16 között jött össze ez a latin-amerikai derbi. Igaz, a 2–1-es sikerhez akkor hosszabbításra is szükségük volt Veronéknak – ennek megismétlése ezúttal kilencszeres kifizetéssel jár. Jó játékot, jó szórakozást!
KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!