Fotó: Action Images
Mindkét milánói csapat mérkőzésére mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ha be szeretnénk jutni a San Siróba
Fotó: Action Images
Mindkét milánói csapat mérkőzésére mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ha be szeretnénk jutni a San Siróba
Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? A szállóigévé váló kérdést gyakran tesszük fel hazánk labdarúgásával kapcsolatban is. Azért alacsonyabb színvonalú a magyar foci, mert nincs benne pénz, vagy azért nincs benne pénz, mert alacsony színvonalú, konganak a lelátók, és fizetőképes kereslet híján a befektető csak a kútba dobná a pénzét?
A kérdés eldöntésére nem vagyunk hivatottak, azonban az tény, hogy Európa nyugati felén a futball az egyik legnagyobb üzlet. A mérkőzések telt ház előtt zajlanak, a jegybevételekből a klubok jókora bevételre tesznek szert.
A hatalmas bevételekből újabb sztárjátékosokat tudnak megvenni és fizetni, ezért cserébe még több pénzt kérhetnek el, ezzel beindul az óriásklubok „pénzfialó gépezete”, mellyel a kiscsapatok nem tudnak versenyre kelni.
Magyarországon egyelőre az alacsony nézőszám okait nem a magas jegyárakban kell keresni, bár ha a gazdasági viszonyokat is figyelembe vesszük, reálisnak is találjuk a különbséget.
Szétnéztünk néhány hazai klub háza táján, például a bajnok MTK összes mérkőzését már 27 ezer forintért meg lehet tekinteni, de ha a díszpáholyban szeretnénk figyelni Urbánék góljait, azért is mindössze 40 ezer forintot kell fizetnünk.
A mindössze szó azért szerepel a mondatban, mert ha összehasonlítjuk a kék-fehérek által elkért összeget mondjuk az olasz bajnok bérletáraival, találunk „némi” különbséget. Az Internél ugyanis a legdrágább éves tikett (ami minden bajnoki és nemzetközi mérkőzésre belépést jogosít) 5500 euró, ami napi árfolyamon számolva nagyjából 1 millió 260 ezer forint.
Természetesen a bérletek különböző juttatásokat tartalmaznak, az Újpestnél például saját névtáblát, klubtagságot és mezt is adnak a belépésre jogosító dokumentumhoz – 39 900 forintért.
Persze attól is függ, mennyire mélyen kell a zsebünkbe nyúlni, hogy éppen hol ülünk (vagy állunk), vagy éppen mennyi idősek vagyunk – a nyugdíjas- és gyermekbelépők Európában nagyjából 50 százalék kedvezménnyel kaphatók.
A legfontosabb azonban az, hogy mit is nézhetünk a pénzünkért. Először is milyen a színvonal, másodszor hány találkozóra szól a belépés. A Manchester Unitednél például a színvonalra nem lehet panasz, azonban a többi csapattól eltérően a bérletünkkel egyik kupameccsre sem mehetünk be, nem is beszélve a Bajnokok Ligája-találkozókról.
Táblázatunkban a teljesség igénye nélkül szemezgettünk néhány magyar és nyugat-európai klub 2008–2009-es szezonra vonatkozó bérletáraiból. A számok napi árfolyamon (1 euró nagyjából 230, míg 1 font körülbelül 290 forint), forintra átváltva szerepelnek.
BÉRLETÁRAK A 2008–2009-ES SZEZONRA
Csapat | | Legdrágább | | Legolcsóbb (diák és nyugdíjas) |
MTK: | | 40 000 | | 11 500 |
BUDAPEST HONVÉD: | | 46 500 | | 12 000 |
REAC: | | 10 000 | | 10 000 |
GYŐRI ETO: | | 24 000 | | 10 000 |
PAKS: | | 13 000 | | 10 000 |
ÚJPEST: | | 39 000 | | 5 000 |
|
INTERNAZIONALE: | | 1 265 000 | | 33 350 |
AC MILAN: | | 839 500 | | 29 900 |
JUVENTUS: | | 425 500 | | 57 500 |
LIVERPOOL: | | 217 500 | | 80 620 |
MANCHESTER UNITED: | | 264 800 | | 71 630 |
CHELSEA: | | 333 500 | | 76 850 |