Clarence Seedorf alapembere az AC Milannak. Talán kevesen sejtik róla, hogy a holland középpályás napjaink egyik legeredményesebb labdarúgója: 17 nemzeti és nemzetközi trófeát nyert, közöttük négyszer a Bajnokok Ligáját. Azzal pedig világcsúcstartó, hogy ezt a négy címet három különböző klubban, az Ajaxban, a Real Madridban és a Milanban szerezte meg. Péntek este, a Szuperkupa-mérkőzés után az utolsók között sétált ki az öltözőből, amikor a tudósítók zöme már elrohant hazaküldeni a cikkeket és a képeket, így lehetőségünk volt hozzáférni, és kicsit hosszabban beszélgetni vele.
Mennyire fontos állomás egy ilyen gálameccs megnyerése annak, aki a futballban klubszinten már mindent elért?
Állomásnak túlzás lenne nevezni, de a győzelem ízét sohasem lehet megszokni – mondta Clarence Seedorf, aki az idén az UEFA-választáson az évad középpályása lett. – Sikerült ismét rengeteg embert boldoggá tennünk, ami nagyon fontos, ugyanakkor én még mindig éhes vagyok a sikerekre, és minden egyes ilyen este után az eszembe jut, milyen csodálatos játék a futball.
Amikor percekkel a mérkőzés vége előtt lecserélték, az oldalvonal mellett levette a mezét, és a szurkolók felé mutatta, hogy ott virít rajta Antonio Puerta neve. A pályán mennyire tudták magukat függetleníteni a tragédiától?
A pályán kizárólag a játékra összpontosítok, de ez a mérkőzés most különleges volt. Ami Antonio Puertával történt, az felfoghatatlan, a sport és a halál sehogy sem illenek össze. Tudtuk, most minden róla szól, eleinte nem is igen sikerült koncentrálnunk, de aztán összeszedtük magunkat, és ezért nyertük meg a meccset.
Ön szerint a sűrű és nehéz program veszélyezteti-e a futballisták egészségét?
Nem tudom, nekem szerencsére nem okoz gondot, hogy gyakran kell pályára lépnünk. Ez a dolgunk, ezért kapjuk a pénzünket, és erre készültünk fel gyerekkorunk óta. Egy szakember biztosan meg tudná válaszolni a kérdésüket.
A négy BL-győzelem közül melyik a legkedvesebb?
Nincsen kedvencem, valamennyi emléke rendkívüli érzésekkel tölt el, már csak azért is, mert mind a négyért nagyon keményen meg kellett dolgozni.
Hol tartja ezt a rengeteg trófeát?
Természetesen otthon, de néhányat, elsősorban azokat, amelyeket még fiatalon nyertem, elvittem Suriname-ba, ahonnan származom. Van olyan tervem, hogy az összesből rendezek ott egy kiállítást, hadd lássák az emberek, onnan is ki lehet emelkedni, és ha van akaratunk, tehetségünk és szerencsénk, akár a legvadabb álmaink is teljesülhetnek.
A Milan gyengélkedett a bajnokságban, viszont megnyerte a Bajnokok Ligáját. Ha a következő évre választhatna, mi lenne a fontosabb: a scudetto vagy az újabb BL-győzelem?
Ez nagyon nehéz kérdés... Mindkettő nagyon fontos. Egyébként nem igaz, hogy gyengélkedtünk, hiszen büntetőpontokkal rajtoltunk, a világbajnokság után nem igazán maradt időnk a felkészülésre, ennek ellenére sikerült a negyedik helyen végeznünk. Most természetesen többre vágyunk, és még egy kívánság kedvéért sem mondok le egyik címről sem.
