„Evolúció, nem revolúció”

Elnök úr! Ma is úgy gondolja, jó döntés volt, amikor az UEFA Lengyelországnak és Ukrajnának ítélte a 2012-es Európabajnokság rendezési jogát? Hiszen a lengyelek beismerték, hogy nincs pénzük sztrádaépítésre, és a stadionokkal sem készülnek el határidőre…Elnök úr! Ma is úgy gondolja, jó döntés volt, amikor az UEFA Lengyelországnak és Ukrajnának ítélte a 2012-es Európabajnokság rendezési jogát? Hiszen a lengyelek beismerték, hogy nincs pénzük sztrádaépítésre, és a stadionokkal sem készülnek el határidőre…

Igen, most is úgy gondolom, vagy inkább remélem, hogy jó döntést hoztunk – mondta Michel Platini. – Lengyelország és Ukrajna képes lesz megrendezni az Európa-bajnokságot, és ezzel eltűnik egy fehér folt Európa térképéről. A kontinens keleti régiója korábban sohasem rendezett még tornát, ha eltekintünk 1976-tól, amikor Jugoszlávia volt a házigazda.

Még egy kérdés, amely bennünket, magyarokat érint: mit szól ahhoz, hogy egy svájci bíróság zárolta az UEFA által az MLSZ-nek folyósítandó pénzeket?

Ez jogi kérdés, nem a mi kompetenciánk, hanem a svájci bíróságé. Rátérve az ön által ismertetett, a BL jövőjét befolyásoló változtatásokra, az a benyomásunk, hogy a futballban kicsinek számító államokat, a kis klubokat favorizálja a klubfutballt maga alá gyűrő G-14gyel szemben.

Ne haragudjanak, mi az a G-14? Nem tudok arról, hogy ilyen hivatalos szervezet létezne.

Rendben, akkor maradjunk annyiban, hogy a Bajnokok Ligája 2009-től esedékes reformjának ismertetésekor az volt az érzésünk, hogy ki akarja bővíteni azt a kört, amelybe a sorozat szakmai és pénzügyi áldásaiból részesülő klubok bekerülhetnek. És nincs igazam?

Létrehoztunk egy új fórumot, a Professzionális Futball Stratégiai Tanácsát, amelyet az UEFA, a klubok, a ligák és a játékosszervezet képviselői alkotnak. E tanács elé terjesztettem a javaslatomat, amelynek lényege, hogy az eddigi minimum kilenc nemzeti bajnokcsapattal szemben 2009-től minimum tizennyolc kvalifikálná magát a harminckét együttest felvonultató csoportkörbe.

Igen, de a három legerősebb ligának, az angol Premier League-nek, a spanyol Primera Divisiónnak és az olasz Serie A-nak az eddigi maximum néggyel szemben csak három képviselője lenne a legjobb harminckettő között! Peter Kenyon, a Chelsea igazgatója már kijelentette, nem tudja támogatni e változtatást.

A nemzeti kupagyőztesek közül összesen négyen ugyancsak bejuthatnak a BL csoportkörébe, mert úgy érzem, hogy aki, mondjuk, megnyeri az FA-kupát, jobban kell díjaznunk, mint azt, aki negyedik lesz a Premiershipben. És akkor mindjárt négyen képviselik az angol bajnokságot – már ha a kupagyőztesük bejut a legjobb négy közé a tizenhat kupagyőztes külön selejtezőjében.

Szeptember huszonhetedikén, az UEFA végrehajtó bizottságának ülésén szentesíthetik az ön forradalmi elképzeléseit. Optimista?

Tévednek, amikor forradalomról beszélnek. Ez evolúció, nem revolúció. Arról van szó, hogy másokat is oda kell engedni a húsosfazékhoz.

Mit tehetnek a nagy klubok, hogy megtorpedózzák az ön terveit?

Egyféleképpen akadályozhatnak meg elképzeléseim keresztülvitelében.

Éspedig?

Ha megöletnek… Na jó, ez csak vicc, nem hinném, hogy idáig fajulnak a dolgok. A filozófiám és a célom a következő: a Bajnokok Ligája mint versenyrendszer legyen kiegyensúlyozottabb. A gazdagok ne legyenek még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek. Ettől függetlenül sportjellegű döntésről van szó, nem pénzügyiről. A tizenkét európai topliga bajnoka automatikusan tagja a harminckettes mezőnynek, ugyanakkor a negyven „szegényebb” európai bajnokság első helyezettjei közül – a háromfordulós selejtezőn keresztül – hatan szintén eljutnak a csoportkörig. Már ha a végrehajtó bizottság elfogadja a tervemet.

Milyen érzések kavarognak önben Antonio Puerta halálával kapcsolatban?

A gyász, a szomorúság és a kétségbeesés. Túl azon, hogy természetesen pótolhatatlan veszteséget jelent a fiatal spanyol labdarúgó elvesztése, a Sevilla játékosának halála arra is ráirányítja a figyelmet, hogy mennyire zsúfolt az európai futballnaptár. Jóformán nem volt hová beilleszteni az elhalasztott AEK Athén–Sevilla BLselejtezőt. Nem beszélve arról, hogy a BL-sorsoláson a Sevilla a második, az AEK a negyedik kalapba került volna. Végül úgy döntöttünk, ha hétfőn a görögök jutnának tovább, ők is élvezik a spanyolok kedvezőbb kiemelési pozícióját.

Egyik reggel volt szerencsénk Raymond Kopával reggelizni, és a Stade de Reims, majd a Real Madrid egykori sztárja azt mondta, ne ájuljunk el attól, milyen sok mérkőzést játszanak a maiak. Ők az ötvenes években évi nyolcvan találkozón léptek pályára, ezek fele pénzszerző, hírverő meccs volt.

Ez igaz, mégis egyre zsúfoltabb a nemzetközi versenynaptár, s ezen változtatni kell.

Az, hogy hétvégére akarja tenni a Bajnokok Ligája fináléját, nem a program további zsúfolása irányába hat?

Az idei athéni döntőn meghökkentem, amikor láttam, alig vannak gyerekek a Milan–Liverpool mérkőzésen. Ez tarthatatlan. Szombaton vagy vasárnap viszont nincs iskola, a srácok is elkísérhetik a szüleiket.

Ha már itt tartunk: melyik volt az elmúlt BL-idény legjobb meccse?

Nekem a Liverpool győzelme a Barcelona ellen a Nou Camp Stadionban tetszett a legjobban, no meg a két Milan–Manchester United összecsapás. A Bajnokok Ligája idényről idényre erősebb lesz, a küzdelemsorozat egyre színvonalasabb. Azzal az evolúciós folyamattal, amelyet elképzeltem, ezt a tendenciát szeretném erősíteni. Ehhez kérem a futball minden szereplőjének támogatását.