Ha Grúz Tamás látta a Magyar ország–Olaszország válogatott mérkőzést, remegő lábbal várhatta a Debrecen elleni bajnokit. A Kaposvár futballistájára ugyanis az a feladat várt a bajnok otthonában, hogy megfogja Dzsudzsák Balázst, akivel még a Milan sztárja, Massimo Oddo sem boldogult. De Prukner László edző sem lehetett nyugodt, amikor végignézett a DVSC kezdőcsapatának névsorán: noha Dorge Rostand Kouemaha szerződtetése kapcsán hangsúlyozták a Loki vezetői, hogy a kameruni támadó hasonló játékstílust képvisel, mint a Debrecen másik afrikai támadója, Ibrahima Sidibe, s nem valószínű a két csatár egyidejű szerepeltetése, a Kaposvár ellen mindketten ott voltak a pályán. Ám a szenegáli eredeti posztján – a támadósorban – Rudolf Gergely kapott lehetőséget, így Ibrahima Sidibe a ZTE elleni meccs után ismét „visszaszorult” a védelem bal oldalára.
Hogy ezzel az volt-e a célja Miroslav Beráneknek, hogy erőteljesebb támadófutballra ösztökélje csapatát, nem tudni, de az első félidőben láthatóan élénkebb volt a Loki bal oldala, mint a jobb. A Kaposvár azonban nem rémült meg a hazai akciók láttán, sőt talán a legutóbbi Újpest elleni 2–0-s idegenbeli sikerből erőt merítve felvállalta a nyílt játékot. A vendégcsapat nem állt vissza a saját térfelére, és nem várta meg, hogy a DVSC zavartalanul építgethesse támadásait, hanem már a felezővonalnál rárontott a labdát felhozni igyekvő labdarúgóra. A mérkőzés első szakasza ezért igencsak mozgalmasra sikerült: bár főleg a Loki futballistái veszélyeztettek – előbb Dorge Rostand Kouemaha, majd pedig Leandro került helyzetbe –, a Kaposvár csatárai is többször odakeveredtek a hazai 16-oson belülre. A félidő vége felé aztán Dzsudzsák Balázs rendszeres pozíció változtatásainak köszönhetően megzavarodott a vendégek védelme, és több hazai akciót is csak szabálytalanul tudtak megállítani a kaposváriak – ám sem Dzsudzsák Balázs, sem pedig Leandro nem célzott pontosan, így a megszokottnál élvezetesebb negyvenöt perc után, de lőtt gól nélkül mehettek pihenni a felek.