Kilépett az árnyékból

Egyelőre annyi biztos: francia-mexikói stílusú esküvő lesz, és milliókba kerül majd.

A többi részlet – egyelőre – titkos. S nem véletlenül: az eseménnyel kapcsolatos exkluzív jogokért versenyt futnak a bulvárlapok. Melyek máris úgy harangozzák be a kosarassztár Tony Parker és a filmcsillag Eva Longoria május 7-re tervezett franciaországi kézfogóját, mint olyan házasságkötést, amely Tom Cruise és Katie Holmes tavaly novemberi ceremóniáját is elhomályosítja. Úgy hírlik, a vendéglistán szerepel a színész szupersztárok közül Penelope Cruz, Salma Hayek, Eva Mendes, aztán Teri Hatcher – Longoria szereplőtársa a Született feleségek sorozatból –, illetve az énekes-modell Victoria Beckham.

Az illusztris névsor is jelzi: a társasági életben az álompár ez idáig elsősorban a 32 éves, modellként is sikeres Eva Longoria révén volt ismert. Az amerikai-mexikói szülőktől származó, menyasszonyánál hét évvel fiatalabb, viszont harminc centivel magasabb Tony Parker azonban most már saját jogán is címlapokra kerülhet, hiszen történelmet írt azzal, hogy első európaiként az NBA-döntő legjobb játékosa lett.

Éjszakánként a Bulls meccseit nézte végig

Pedig kevésen múlott, hogy a francia kosaras számára csak álom maradjon az NBA-karrier. A 2001-es drafton huszonnyolcadikként kiválasztott, akkor 19 esztendős játékostól a legkevésbé sem voltak elragadtatva a San Antoniónál.

„Egyszálbelű srácnak tűnt, úgy festett, mint aki egész életében csak croissant evett” – mondta R. C. Buford, a Spurs általános menedzsere. Nem lelkendezett Gregg „Pop” Popovich vezetőedző sem, hiszen maga Tony Parker is úgy emlékezett azokra az időkre az InsideHoopsnak adott interjúban, hogy a tréner az első gyakorlásokat követően látni sem akarta csapatában.

Ám a belgiumi Bruges-ben született, de Párizsban felnövő fiatalember nem azért tervezgette esztendőkön át NBA-karrierjét, hogy ilyen könnyen lemondjon álmairól. A sportág iránti rajongása korántsem a véletlen műve: apja, idősb Tony Parker a chicagói Loyola University játékosa volt, majd európai klubokban profiskodott. A három Parker gyerek közül a legidősebb, William Anthony, azaz Tony a Chicago Bullsért rajongott, s képes volt éjjel háromkor kiszökni a nappaliba, csak hogy élő adásban láthassa kedvencét, Michael Jordant. S tanuljon tőle.

Már öt mérkőzés után kezdőember lett

„Egy alacsony srácnak egyetlen esélye van ebben a sportágban: ha ellesi a trükköket, a mozdulatokat, a mesterfogásokat. Én is folyamatosan gyakoroltam a látottakat” – mondta a 188 centis

Tony Parker. A szorgalmára San Antonióban sem lehetett panasz, s ha mégis lazsált, Gregg Popovich rögvest rádörrent. A szakember és a francia légiós között az idők során afféle apafiú kapcsolat alakult ki.

„Pop nélkül sohasem lett volna belőlem háromszoros NBA-bajnok” – hajtott fejet mestere előtt a kétszeres All-Star. S valóban: bár a tréner öt meccs után a texasiak kezdő ötösébe jelölte, évekbe tellett, mire a TP becenévre hallgató point guard stabilizálta a helyét a csapatban. Az első négy évadban például különös kényszert érzett arra, hogy a triplavonalon kívülről tartsa tűz alatt az ellenfelek palánkját. Szezonon átlagban 196 hárompontos-kísérlete volt, viszont dobásainak mindössze 24 százaléka ért célba. Azóta lehiggadt: az utóbbi két bajnokságban összesen(!) 74 triplakísérlet került a statisztikájába... Emlékezetes aztán a 2003-as bajnoki szuperfinálé, amelyben Tony Parker oly gyatrán kosárlabdázott, hogy a szerepkörébe a csereembernek, Craig „Speedy” Claxtonnak kellett beugrania. A Spurs vezetősége a New Jersey Nets 4–2-es legyőzése ellenére fontolóra vette, hogy megszerzi az akkor éppen szabadügynök Jason Kiddet.

Az Arsenal futballistája, Henry is ünnepelte

A játékoscsere végül elmaradt, s a 2005-ös döntőben, a Los Angeles Lakers ellen már nem lehetett panasz Tony Parker játékára. Az idén pedig megállíthatatlan volt, s többek között 24.5-es pont-, 3.3-es asszisztátlaga, illetve 56.8 százalékos dobóprodukciója elismeréseként a Maurice Podoloff MVPtrófeát is átvehette (a remek célzás titka: a Spurs még 2005 júliusában szerződtette az edzői stábba a műfaj guruját, Chip Engellandot, hogy az immár USA-útlevelet kapó kosaras technikáját csiszolja).

S ki más lett volna, aki elsőként Tony Parker nyakába ugrott a clevelandi Quicken Loans Arena parkettjén a Cavaliers 4–0-s kisöprését követően, mint Eva Longoria? Mindeközben a lelátón egy csapatnyi francia drukker között ott ünnepelt az édesapja, öccse egyik legjobb barátja, az Arsenal légiósa, Thierry Henry is.

Tony Parker azonban a reflektorfény ellenére sem veszítette el józanságát. Amikor a riporterek arról faggatták, mostanság ki a népszerűbb Franciaországban: Zinedine Zidane vagy ő, ezt felelte: „Zidane mindig is kedvenc lesz otthon, hiszen a futballal egyetlen sportág sem vetekedhet. Ám nagyon bízom benne, a franciák elismerik az én teljesítményemet is, hiszen öt év alatt háromszor lettem NBA-bajnok, s ez se kutya.”

De akkor sem jött zavarba, mikor arról kellett beszélnie, az NBA-aranygyűrű vagy a jegygyűrűje kedvesebb-e a számára.

„Mindkettő fantasztikus. Nem tudok választani” – magyarázta igazi hősszerelmesként.

Hiába no, vérbeli profi. S nem csak a parketten.