Zseni ült a kispadra

Mélyen kezdődött az új karrier: a játékos-pályafutását befejező Alex Ferguson 1974 júniusában a második vonalban szereplő East Stirlingshire menedzsere lett. Edzői tapasztalata mindössze annyi volt, amenynyit a Falkirkben egy ideig játékos-edzőként magára szedett, ám 32 évesen óriási önbizalommal látott munkához. Azt sejthette, hogy nem innen megy majd nyugdíjba, hiszen ez az elfoglaltság csupán félállást jelentett, és mindössze negyven fontot hozott hetente a konyhára. Arra azért aligha gondolt, hogy már októberben klubot vált. Az East Stirlingshire eredményei a korábbiakhoz képest már javultak, amikor az ősz derekán megkereste az ugyancsak másodosztályú St. Mirren, legyen ott menedzser, és némi tépelődés után igent mondott az ajánlatra. A gondolkodás oka az volt, hogy a St. Mirren ugyan hátrább állt a táblázaton, mint aktuális csapata, ám jelentősebb hagyományokkal büszkélkedő klub volt. Végül azt követően döntött a váltás mellett, hogy a legendás skót edző, Jock Stein is ezt tanácsolta neki.

Kirúgták, mert kissé kapatosan káromkodott

A tradíciók ellenére a St. Mirren igen szerény költségvetésből gazdálkodott, ám az ambiciózus ifjú menedzser rendkívüli célokat tűzött ki saját maga és csapata elé. Ennek lényege: feljutás az élvonalba. Három évre volt szüksége, hogy elérje, 1977-ben teljesült az álom, majd a következő bajnokságban benn is tartotta a gárdát az első osztályban, és ez legalább akkora bravúrnak számított, mint maga a feljutás. Ekkor azonban összekülönbözött a klub elnökével. A fő ok tulajdonképpen az volt, hogy Alex Ferguson meg akarta változtatni az egyesület hagyományos fekete-fehér színeit, ám hivatalosan azt vetették a szemére, hogy alkoholos állapotban, hölgyek jelenlétében káromkodott, és végül nemes egyszerűséggel kirúgták. A pletyka szerint a viták kirobbanása előtt ő már megegyezett az Aberdeennel, és menesztése jól is jött, elhárított minden akadályt a távozása elől.

Ebben az évben, tehát 1978-ban mind a három nagy skót klub menedzsert váltott. A Celtic és a Rangers tekintélyes szakembereket, Billy McNeillt és John Greiget szerződtette, az Aberdeen választása viszont a jelentéktelen múltú, ám a St. Mirrennel magának ismertséget szerző Alex Fergusonra esett. És bár a klub a következő szezonban sem nyert trófeát, később kiderült, ő csinálta a legjobb vásárt. Az Aberdeen már 1955 óta nem nyert bajnoki címet, az új szakvezető érkezése előtt a második helyen zárta a sorozatot. A játékosok eleinte nemigen jöttek ki vele: nem bíztak benne, hiszen alig volt idősebb náluk, sőt akadt olyan futballistája, Joe Har-per, aki korábban látta meg a napvilágot. A csapat így csak az elődöntőig jutott a Skót Kupában, elbukott a Ligakupa döntőjében, a bajnokságban pedig a negyedik helyen végzett. Ráadásul a következő év, tehát 1979 decemberében ismét vereséget szenvedett a Ligakupa fináléjában, és bár emberileg becsülendő volt, szakmai tekintélyének nem tett jót, hogy Alex Ferguson a kudarcért maradéktalanul magára vállalta a felelősséget a nyilvánosság előtt, mondván: a visszavágóra változtatnia kellett volna csapatán.

Ron Atkinson távozása nyitott utat az MU-hoz

A fordulópontot a következő bajnokság hozta, amelyet a gyenge kezdés ellenére – a Celtic már tíz ponttal is megelőzte! – az Aberdeen nyert meg. Ekkorra már kivívta a játékosok tiszteletét is, és ezt maga is bevallotta.

„Ez a siker kovácsolt össze minket, a játékosok végre hittek bennem!” – nyilatkozta az utolsó forduló után.

Ezt követőn Skót Kupát nyert 1982 tavaszán, és a nagy ugrás ennek köszönhetően következhetett be. A csapat indulhatott a Kupagyőztesek Európa-kupájában, és hatalmas meglepetésre meg is nyerte. A negyeddöntőben a Bayern Münchent búcsúztatta, majd 1983. május 11-én a göteborgi döntőben a sokkal esélyesebb Real Madridot verte meg 2–1-re a hosszabbításban, fél évvel később pedig a BEK-győztes Hamburg ellenében az európai Szuperkupát is elhódította.

Jock Stein mellette kapott infarktust

Ez volt a csúcs. Később akadt még egy szomorú kötelessége Alex Fergusonnak: a skót válogatott mellett segített a szívpanaszokkal küszködő Jock Steinnek, és amikor 1985 szeptemberében példaképe mellette, a kispadon kapott halálos infarktust a Wales–Skócia mérkőzés közben, neki kellett átvennie, majd vezetnie a nemzeti együttest a mexikói vb-n. Az Aberdeen ebben az évben, tehát 1986 nyarán a bajnokságban negyedik lett, megnyerte a két kupát, Fergusont beválasztották a klub igazgatótanácsába, ám a menedzser közölte Dick Donald elnökkel, hogy távozik az egyesülettől. Végül maradásra bírták, ám nem sokáig: a Manchester United 1986. november 6-án kirúgta Ron Atkinsont, és helyére Skóciából hozott új menedzsert: Alex Fergusonnak hívták.

(Következik: Majdnem kirúgták a Manchester Unitedtől)